"Népbutítás, kultúrmarxisták, anarchista lázongók" – ráhúzta Vajnára, Nemes Jelesre és a filmalapra a vizes lepedőt a fideszes hírportál

  • narancs.hu
  • 2018. november 20.

Film

A PestiSrácok cikke szerint mind át vagyunk verve, díjnyertes filmjeink után valójában szégyenkeznünk kellene.

Nekiment a kormányközeli hírportál, a PestiSrácok a Magyar Nemzeti Filmalapnak. Írásukban jobboldali filmeseket megszólaltatva nem kevesebbet állítanak, mint hogy a "magyar szellemiségű" alkotások akadályozva vannak, a támogatott alkotók nem értenek a szakmájukhoz, a díjazott filmjeink valójában a szégyeneink, mi több, posztkommunisták irányítják az egész rendszert, az adófizetők pedig nem veszik észre, hogy profi népbutítás zajlik.

Szemléztük a PestiSrácok személyeket érintő állításait:

  • Nemes Jeles László, Oscar-díjas rendező Második filmje, a Napszállta, bármiféle alap nélkül lázongókat vizionál a boldog békeidők virágzó Budapestjére, amelyet egyébként hatalmaskodás és önkényeskedés miatt nyomasztó közegként ábrázol. A film legvégén, az első világháború szörnyűségének bemutatásánál pedig még (Trianon százéves évfordulójára) egy bűntudatkeltő szembenézés is jut a magyar nézőknek, amely egyben önigazolás Nemes-Jeles francia (értik: francia!) forgatókönyvírójának. Továbbá a Saul fia utalásszerűen leárulózza a zsidó származású Sault, azaz Pál apostolt, a korai kereszténység legnagyobb hatású hittérítőjét.
  • Andy Vajna filmügyi kormánybiztos Hiába kért Poór István filmrendező tőle négymillió forintot Wass Albert regényének, A funtinelli boszorkány megfilmesítésére, ő azt lesöpörte, mondván: "Wass Albertre nem ad pénzt."
  • Hegedűs Bálint, forgatókönyvíró Azt állította, hogy Hollywoodban – ahol egyébként Poór forgatókönyvét állítólag díjazták – nem értenek a szakmához, továbbá azt is mondta, hogy A funtinelli boszorkány filmes adaptációjának olyan rossz a forgatókönyve, hogy nem lehet rajta javítani.
  • Szász János, rendező Kommunista rendszerbe jól beágyazott családból származik, aki magyargyűlöletből levizsgázott.
  • Havas Ágnes, Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója A szovjet televízió magyar munkatársa volt, majd a "balliberális" tévés körök embere.
  • Kovács András Bálint, a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. döntőbizottságának tagja Apja révén Aczél György mellett tanulta ki a kommunista filmcenzúra módszertanait

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.