"Népbutítás, kultúrmarxisták, anarchista lázongók" – ráhúzta Vajnára, Nemes Jelesre és a filmalapra a vizes lepedőt a fideszes hírportál

  • narancs.hu
  • 2018. november 20.

Film

A PestiSrácok cikke szerint mind át vagyunk verve, díjnyertes filmjeink után valójában szégyenkeznünk kellene.

Nekiment a kormányközeli hírportál, a PestiSrácok a Magyar Nemzeti Filmalapnak. Írásukban jobboldali filmeseket megszólaltatva nem kevesebbet állítanak, mint hogy a "magyar szellemiségű" alkotások akadályozva vannak, a támogatott alkotók nem értenek a szakmájukhoz, a díjazott filmjeink valójában a szégyeneink, mi több, posztkommunisták irányítják az egész rendszert, az adófizetők pedig nem veszik észre, hogy profi népbutítás zajlik.

Szemléztük a PestiSrácok személyeket érintő állításait:

  • Nemes Jeles László, Oscar-díjas rendező Második filmje, a Napszállta, bármiféle alap nélkül lázongókat vizionál a boldog békeidők virágzó Budapestjére, amelyet egyébként hatalmaskodás és önkényeskedés miatt nyomasztó közegként ábrázol. A film legvégén, az első világháború szörnyűségének bemutatásánál pedig még (Trianon százéves évfordulójára) egy bűntudatkeltő szembenézés is jut a magyar nézőknek, amely egyben önigazolás Nemes-Jeles francia (értik: francia!) forgatókönyvírójának. Továbbá a Saul fia utalásszerűen leárulózza a zsidó származású Sault, azaz Pál apostolt, a korai kereszténység legnagyobb hatású hittérítőjét.
  • Andy Vajna filmügyi kormánybiztos Hiába kért Poór István filmrendező tőle négymillió forintot Wass Albert regényének, A funtinelli boszorkány megfilmesítésére, ő azt lesöpörte, mondván: "Wass Albertre nem ad pénzt."
  • Hegedűs Bálint, forgatókönyvíró Azt állította, hogy Hollywoodban – ahol egyébként Poór forgatókönyvét állítólag díjazták – nem értenek a szakmához, továbbá azt is mondta, hogy A funtinelli boszorkány filmes adaptációjának olyan rossz a forgatókönyve, hogy nem lehet rajta javítani.
  • Szász János, rendező Kommunista rendszerbe jól beágyazott családból származik, aki magyargyűlöletből levizsgázott.
  • Havas Ágnes, Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója A szovjet televízió magyar munkatársa volt, majd a "balliberális" tévés körök embere.
  • Kovács András Bálint, a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. döntőbizottságának tagja Apja révén Aczél György mellett tanulta ki a kommunista filmcenzúra módszertanait

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.