"Népbutítás, kultúrmarxisták, anarchista lázongók" – ráhúzta Vajnára, Nemes Jelesre és a filmalapra a vizes lepedőt a fideszes hírportál

  • narancs.hu
  • 2018. november 20.

Film

A PestiSrácok cikke szerint mind át vagyunk verve, díjnyertes filmjeink után valójában szégyenkeznünk kellene.

Nekiment a kormányközeli hírportál, a PestiSrácok a Magyar Nemzeti Filmalapnak. Írásukban jobboldali filmeseket megszólaltatva nem kevesebbet állítanak, mint hogy a "magyar szellemiségű" alkotások akadályozva vannak, a támogatott alkotók nem értenek a szakmájukhoz, a díjazott filmjeink valójában a szégyeneink, mi több, posztkommunisták irányítják az egész rendszert, az adófizetők pedig nem veszik észre, hogy profi népbutítás zajlik.

Szemléztük a PestiSrácok személyeket érintő állításait:

  • Nemes Jeles László, Oscar-díjas rendező Második filmje, a Napszállta, bármiféle alap nélkül lázongókat vizionál a boldog békeidők virágzó Budapestjére, amelyet egyébként hatalmaskodás és önkényeskedés miatt nyomasztó közegként ábrázol. A film legvégén, az első világháború szörnyűségének bemutatásánál pedig még (Trianon százéves évfordulójára) egy bűntudatkeltő szembenézés is jut a magyar nézőknek, amely egyben önigazolás Nemes-Jeles francia (értik: francia!) forgatókönyvírójának. Továbbá a Saul fia utalásszerűen leárulózza a zsidó származású Sault, azaz Pál apostolt, a korai kereszténység legnagyobb hatású hittérítőjét.
  • Andy Vajna filmügyi kormánybiztos Hiába kért Poór István filmrendező tőle négymillió forintot Wass Albert regényének, A funtinelli boszorkány megfilmesítésére, ő azt lesöpörte, mondván: "Wass Albertre nem ad pénzt."
  • Hegedűs Bálint, forgatókönyvíró Azt állította, hogy Hollywoodban – ahol egyébként Poór forgatókönyvét állítólag díjazták – nem értenek a szakmához, továbbá azt is mondta, hogy A funtinelli boszorkány filmes adaptációjának olyan rossz a forgatókönyve, hogy nem lehet rajta javítani.
  • Szász János, rendező Kommunista rendszerbe jól beágyazott családból származik, aki magyargyűlöletből levizsgázott.
  • Havas Ágnes, Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója A szovjet televízió magyar munkatársa volt, majd a "balliberális" tévés körök embere.
  • Kovács András Bálint, a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. döntőbizottságának tagja Apja révén Aczél György mellett tanulta ki a kommunista filmcenzúra módszertanait

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.