"Népbutítás, kultúrmarxisták, anarchista lázongók" – ráhúzta Vajnára, Nemes Jelesre és a filmalapra a vizes lepedőt a fideszes hírportál

  • narancs.hu
  • 2018. november 20.

Film

A PestiSrácok cikke szerint mind át vagyunk verve, díjnyertes filmjeink után valójában szégyenkeznünk kellene.

Nekiment a kormányközeli hírportál, a PestiSrácok a Magyar Nemzeti Filmalapnak. Írásukban jobboldali filmeseket megszólaltatva nem kevesebbet állítanak, mint hogy a "magyar szellemiségű" alkotások akadályozva vannak, a támogatott alkotók nem értenek a szakmájukhoz, a díjazott filmjeink valójában a szégyeneink, mi több, posztkommunisták irányítják az egész rendszert, az adófizetők pedig nem veszik észre, hogy profi népbutítás zajlik.

Szemléztük a PestiSrácok személyeket érintő állításait:

  • Nemes Jeles László, Oscar-díjas rendező Második filmje, a Napszállta, bármiféle alap nélkül lázongókat vizionál a boldog békeidők virágzó Budapestjére, amelyet egyébként hatalmaskodás és önkényeskedés miatt nyomasztó közegként ábrázol. A film legvégén, az első világháború szörnyűségének bemutatásánál pedig még (Trianon százéves évfordulójára) egy bűntudatkeltő szembenézés is jut a magyar nézőknek, amely egyben önigazolás Nemes-Jeles francia (értik: francia!) forgatókönyvírójának. Továbbá a Saul fia utalásszerűen leárulózza a zsidó származású Sault, azaz Pál apostolt, a korai kereszténység legnagyobb hatású hittérítőjét.
  • Andy Vajna filmügyi kormánybiztos Hiába kért Poór István filmrendező tőle négymillió forintot Wass Albert regényének, A funtinelli boszorkány megfilmesítésére, ő azt lesöpörte, mondván: "Wass Albertre nem ad pénzt."
  • Hegedűs Bálint, forgatókönyvíró Azt állította, hogy Hollywoodban – ahol egyébként Poór forgatókönyvét állítólag díjazták – nem értenek a szakmához, továbbá azt is mondta, hogy A funtinelli boszorkány filmes adaptációjának olyan rossz a forgatókönyve, hogy nem lehet rajta javítani.
  • Szász János, rendező Kommunista rendszerbe jól beágyazott családból származik, aki magyargyűlöletből levizsgázott.
  • Havas Ágnes, Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója A szovjet televízió magyar munkatársa volt, majd a "balliberális" tévés körök embere.
  • Kovács András Bálint, a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. döntőbizottságának tagja Apja révén Aczél György mellett tanulta ki a kommunista filmcenzúra módszertanait

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.