A Jobbik hatvani elnöke, Rákócziné Lózs Csilla talált a minap Szilvásváradon, a hatalmas lovasstadiont (betonszarkofágot) kapó bükki településen egy egészen érdekes relikviát. Épp Nagy-Magyarországot ábrázoló faragást akart vásárolni, amikor megpillantotta az Orbán Viktort mint királyt, fején koronával ábrázoló faragványt. Rákócziné Lózs Csilla első blikkre naivan azt hitte, hogy egy ironikus alkotást lát, de annak készítője kifejtette, hogy erről szó sincs.
| ||
A Vidnyánszky-féle SZFE-n a szabadságról beszélnek, de a vezetők céljai valójában ugyanazok, mint öt évvel ezelőtt. Közben a nagy lendülettel elindított Freeszfe egyesület most egy soha nem látott esélyt kapott a túlélésre.
Október 3. és 5. között a Bálnában a 2. emeleti Z15-ös standon találja lapunkat.
Jöjjön moziba a Magyar Naranccsal, és nézze meg velünk a Nyári fény, aztán leszáll az éj című új izlandi filmet!
Felháborodtak a színészek, hiszen immár nem csak fenyegetés, hogy a technika elvenné a munkájukat.
Tom Tykwer és Christian Petzold új filmje mellett Németország és Ausztria idei Oscar-nevezettje is látható lesz a fesztiválon. A vetítéseket a budapesti Művész moziban tartják, a nyitófilmet azonban kivételesen a Puskin moziban lehet majd látni.
A családbarát kormány regnálása idején nem csökkent a relatív szegénységben élők aránya, cserébe a fiatalok és az idősek helyzete romlott. Ezt most már a KSH is igazolja.
A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, lázálomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.
A szerző negyedik novelláskötetének címei inkább verseket ígérnek. A negyven próza között három olyan is akad, amelynek alszövegei, ciklusai vannak.
A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.
A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.
