Fazekas Sándor miniszter és erőművész péklapátos világszáma

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 15.

Fekete Lyuk

Úgy tűnik, Szolnok lesz az első magyar város, hol egyszerre teljesedik be az ősi kívánság: kenyeret, cirkuszt! Ha látnák ezt a rómaiak, sárgulnának az irigységtől.

„A Kárpát-medence kenyereként egy 250 kilós cipót sütnek Szent István napjára Szolnokon, majd felszentelése után szétosztják az ünneplők között. A kenyeret a székely Diószegi László mesterpék vezetésével öt határon túli város pékmestere dagasztja, gyúrja egybe augusztus 19-én a Szolnoki Művésztelepen, ahol két évvel ezelőtt épült meg Közép-Európa legnagyobb székely kemencéje” – mondta bizonyos Harcsa Béla, a Szolnok Televízió cégvezető-főszerkesztője (sic!) az MTI tudósítása szerint.

Már az is figyelemre méltó, hogy Szolnok büszkélkedhet „Közép-Európa legnagyobb székely kemencéjével” (talán az USA-ban vagy Kínában van a világ legnagyobbja? Esetleg Nagyszékelyen?).

Minderről persze leginkább a balatonfüredi ún. görög falu ugrik be, ám ennél sokkal érdekesebb a dolog cirkuszi része. A tudósítás szerint ugyanis „a hatalmas cipót Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke emelik ki a kemencéből az ünnep reggelén”.

Nos, ha valóban így lesz, az bizony komoly tett, hiszen e szerint a két fess férfi fejenként több mint egy métermázsányi anyagmozgatást mutat be közönség előtt, ami cirkuszi mutatványnak sem  utolsó, épp ellenkezőleg!

De akkor valóban így legyen. Vagyis Fazekas meg a pékfőnök mozgassa, emelje azt a lapátot, ne a névtelen talpasok. Öltözzenek is be hozzá, csíkos trikó, kifent bajusz, ahogy a világszámhoz dukál. Mert különben megint csak bohóckodásra futja, az pedig nem nagy kunszt, mondhatni mindennapos gyakorlat a földművelésügyi minisztertől.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.