Kövér László érve a túlzott orosz kötődésről: „Ez egy súlyos baromság”

  • narancs.hu
  • 2017. május 23.

Fekete Lyuk

A házelnök kitett magáért a lakossági fórumon.

Az Index ellátogatott Kövér László keszthelyi lakossági fórumára, ahol a házelnök ilyeneket mondott:

„A Jobbik elvesztette a szalonképességét, amikor néppártosodási céllal vagy más okból” átállt a nemzetietlen baloldalhoz. Ezek szerint a nyíltan szélsőjobbos-rasszista Jobbikot Kövér László jobban csípte. Érdekes felvetés, de nem meglepő Kövértől.

„Amíg hallgathattam a kérdését, gondolkodtam, mennyire legyek szalonképes, közben eldöntöttem, ez egy súlyos baromság, vagy tudatlanságból hangzik el, vagy mert nincs más érv ennek a kormánynak a politikájával szemben.” Ezt Kövér az Index túlzott orosz kötődést firtató kérdésére válaszolta. Aztán eszébe jutott a házelnöknek, hogy az Indexnek nem nyilatkozik. Kérdés, hogy ez a válasz a szalonképes vagy a szalonképtelen verziója-e Kövér Lászlónak saját gondolatai közlésére.

Mindegy, a lényeg úgyis az, hogy Soros irányítja az EU-t, meg a strasbourgi bíróságot, meg nyilván az egész fejlett világot.

De a magyarok szerencsések: a kommunizmus megmentette Magyarországot az enervált jóléttől, amibe a Nyugat zuhant.

A magyar közbeszéd pedig a Soros-hálózat miatt durvult el, ennek többek között része a 444.hu, a TASZ, a HVG és a Magyar Narancs. Kövér aztán megeresztett egy poént arról, hogy Bede Márton újságírót vajon miért nem vitték magukkal az országból továbbálló menekültek.

Hát persze,

véletlenül sem az ilyen, vezető kormánypárti politikusok által cinikusan, dühösen, személyeskedve előadott sunyi ökörségek züllesztették le a magyar közbeszédet, hanem Soros György és az ő csápjai. De most már tudjuk: ezeket a szamárságokat vagy tudatlanságból szajkózzák, vagy azért, mert nincs más érvük a kormány politikája mellett.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.