Licitál a Netflix
Múlt hét végén az egész amerikai szórakoztatóipart megrázta a hír: a Netflix megegyezett a Warner Bros. Discoveryvel (WBD), hogy felvásárolja a megavállalatot, annak film- és tévékatalógusával, a hozzájuk tartozó játékokkal, valamint az HBO csatornáival és az HBO Max streamingszolgáltatóval együtt. Habár a Netflixnek még egy sor jogi eljáráson keresztül kell mennie, olyannyira biztos volt a dolgában, hogy vasárnap este levélben tájékoztatta előfizetőit a fejleményekről.
Már maga a WBD is összeolvadással jött létre: a Warner Bros. anyavállalatát, a Time Warnert 2018-ban vásárolta fel az AT&T telekommunikációs óriás, tőlük vándorolt át a cég 2022-ben a Discoveryhez. De van a történetben még egy felvásárlás, amely kulcsszerepet játszott: idén nyáron olvadt össze a Zukor Adolf által alapított Paramount stúdió és a Skydance, David és Larry Ellison milliárdos tulajdonosok pedig látványosan elkezdték Trump kegyét keresni, hogy az elnök ne gördítsen akadályt a biznisz elé. Sokak szerint ennek köszönhetően húzták le a rolót Stephen Colbert Late Show-jának, és emiatt küldték kényszerszünetre az ugyancsak Trump-kritikus Jimmy Kimmelt is. Az üzlet végül akadályok nélkül végigment, az ezen felbátorodó Paramount Skydance pedig szinte azonnal kijelentette, hogy felvásárolnák a WBD-t. Egyhetes licitháború kezdődött, melybe a Comcast és a Netflix is beszállt – és végül utóbbi került ki győztesen.
Az üzlet teljes értéke 82,7 milliárd dollár – ez a teljes magyar GDP mintegy 37 százaléka.
Hogy a Netflix mit nyerne az üzlettel, az egyértelmű: hozzájuk kerül egy csomó klasszikus film (mint a Casablanca vagy az Aranypolgár), népszerű sorozat (Jóbarátok, Agymenők, Maffiózók, Trónok harca), a teljes filmes DC-univerzum (benne Batmannel, Aquamennel és társaival), olyan, népszerű franchise-ok, mint a Harry Potter, vagy az Óz. A Netflix számára az a legvonzóbb az üzletben, hogy hozzájuk kerül a Warner több ezer címet számláló katalógusa.
A Warner az egyik utolsó, valódi filmstúdió, amely aktívan tesz azért, hogy a mozik még mindig működjenek. Csak idén olyan filmeket köszönhettünk nekik, mint a Bűnösök, a Fegyverek, az Egyik csata a másik után, vagy a hatalmas sikert arató Egy Minecraft film. Nem csoda tehát, hogy a felvásárlás hírére máris rengeteg cikk született arról, hogy ha az üzlet valóban végbemegy, az a mai ismert mozi végét, Hollywood halálát, a fizikai hordozók, DVD-k és Blu-ray-k eltűnését jelentheti.
Ted Sarandos, a Netflix fejese persze egyelőre mindenkit igyekezett megnyugtatni. „Nem arról van szó, hogy elleneznénk a moziforgalmazást” – jelentette ki, hozzátéve, hogy neki inkább a hosszú, kizárólagos vetítési ablakkal van baja (erről lásd keretes írásunkat lejjebb), de egyelőre mindent változatlanul akar hagyni, azaz a Warner Bros. filmjei továbbra is moziban futnának, míg a Netflix saját gyártású mozijai közül néhány limitált ideig mehetnének a filmvásznon. A Netflix két esetben szokta moziba küldeni tartalmait: marketingcélból, mint ahogy a hatalmas sikerű K-Pop Démonvadászokkal tették, illetve Oscar-esélyes filmjeik esetén azért, mert a jelenlegi szabályok szerint enélkül nem indulhatnának el az aranyszobrocskáért. Aggodalomra adhatnak okoz azonban Sarandos korábbi nyilatkozatai: idén tavasszal például azt mondta, a mozi szerinte elavult ideológiát képvisel, az emberek többsége ugyanis nem tud egyszerűen elsétálni egy multiplexbe, az csak a városi lakosok privilégiuma. Szerinte a Netflix nem elpusztítja, hanem megmenti Hollywoodot, hiszen ők a fogyasztókra koncentrálnak, arra, ahogy ők akarnak filmet nézni.
A Sarandos által emlegetett kizárólagos vetítési ablak ma az egyik legérzékenyebb témának számít Hollywoodban. A koronavírus hajnalán indult el a forradalom: 90 napról három hétre zsugorodott ez az ablak, azaz ennyi idő után a stúdiók máris kitehették a netre saját filmjeiket a mozipremier után. Ahogy azonban a pandémia tovább húzódott, úgy mosódtak el a határok is: a Disney például úgy próbálta feltornászni frissen induló streamingplatformjának előfizetési számait, hogy a Mulant egyből a Disney+-on indította útnak, de hasonlóan tett a Warner is, az HBO Maxot próbálta így felturbózni. Voltak esetek, amikor pedig egyidőben zajlott a mozis és a netes premier: így járt a Wonder Woman 1984 és a Szörnyella is. A Covid lecsengése óta a stúdiók többsége nagyjából visszaállt a korábbi modellre, azaz először moziba küldik filmjeiket, majd néhány hét (jellemzően 45 nap) múlva jön a streaminges debütálás.
Mit hozhat az üzlet?
Ha végbemegy a felvásárlás, történelmi léptékű átrendeződést hoz majd a filmiparban: nem pusztán arról van szó, hogy az elsőszámú streaming megszerezte a harmadik számú versenytársát. Azzal, hogy eltűnik az egyik legnagyobb hollywoodi stúdió, a már eddig is szűkös munkalehetőségek még szűkebbé válnak, az alkotók pedig még kevesebb helyre adhatják el ötleteiket. A kevesebb streamingvetélytárs kisebb versenyt is jelent: ugyan a Netflix még fogadkozik, hogy nem szántja be az HBO Maxot, előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz valamiféle összeolvadás, azaz mi, nézők is szegényebbekké válunk – ráadásul a piac törvényei szerint a Netflix most még bátrabbá válhat, ha az előfizetési díjak emeléséről van szó. Mint arra a Pop Culture Brain filmes TikTok-oldal felhívta a figyelmet, a Warner nemcsak filmstúdió: tévéműsorokat is gyárt különböző platformok számára. A Ted Lasso például az Apple TV+-on, a Vad természet a Netflixen, az IT: Welcome to Derry és a Vészhelyzet Pittsburghben pedig az HBO Maxon fut. A saját gyártású tartalmait a Netflix azonban kizárólag a saját felületére készíti; kérdés tehát, ha valóban övé lesz a Warner, megengedi-e majd, hogy annak gyártókapacitása a riválisok számára készítsen tartalmakat. Szintén kérdéseket vet fel a szuperhősökben utazó DC helyzete – ez egyfajta stúdión belüli ministúdióként működik James Gunn és Peter Safran felügyelete alatt. Kevesen bíznak abban, hogy a Netflix – amely kizárólag az algoritmusában bízva dönt filmek sorsa felett – hagyja majd, hogy megmaradjon a DC önállósága és kedvükre, saját kreatív döntéseik szerint vezessék tovább ezt a divíziót.
Egy másik népszerű filmes tikoker, Kit Lazer viszont úgy fogalmazott: a Netflix még mindig a legjobb lehetőség a Warner számára. Ha ugyanis nem ők veszik meg a stúdiót, akkor alighanem a Paramount lesz a befutó, amelyet a fentebb már bemutatott balhék miatt máris Trump-párti vállalatnak bélyegeznek. A Paramounthoz köthető az amerikai filmvilágot mai napig meghatározó 1948-as ítélet a legfelsőbb bíróságtól: ez kimondta, nem lehet egy kézben a filmgyártás és a filmforgalmazás, így a stúdióknak el kellett adni mozijaikat. Az amerikai precedens jog miatt ez a Paramount-rendelet gyakorlatilag trösztellenes törvénnyé vált. Sokan most is azt várják, hogy majd a bíróság, esetleg maga Trump tesz keresztbe az üzletnek. Az elnök már találkozott is Ted Sarandos Netflix-vezérrel, akit „fantasztikus férfinak” nevezett, de mint mondta, az, hogy a Netflix a Warner Bros. és az HBO Max megszerzésével a piac túl nagy szegmensét birtokolná, okozhat problémákat.
Közben egyre több alkotó és filmes kelt ki az üzlet ellen. Sean Baker, az Anora Oscar-díjas író-rendező-vágója szerint a filmkészítőknek ki kell állniuk amellett, hogy nemhogy csökkenteni, de növelni kell a kizárólagos mozis ablakot. Jane Fonda riasztó mértékű eszkalációnak nevezte az üzletet, „amely az egész szórakoztatóipart, az általa szolgált demokratikus nyilvánosságot és magát az Első Alkotmánykiegészítést is fenyegeti”. A Producerek Céhének közleménye szerint a Netflix-megállapodásnak meg kell védenie a gyártókat és a valódi moziforgalmazást, ösztönöznie kell a kreativitást, növelni a munkavállalók és művészek lehetőségeit, választási lehetőséget kell adnia a fogyasztóknak, valamint fenn kell tartania a szólásszabadságot is. Az Írók Céhe ettől sokkal sarkosabban fogalmazott: szerintük a trösztellenes törvényeket pont azért hozták, hogy a világ legnagyobb streamingválallata ne nyelhesse le az egyik legfőbb riválisát, hiszen az kevesebb munkalehetőséget teremt, lenyomja a béreket, emeli az árakat és csökkenti a gyártási kapacitást és a tartalmak sokszínűségét is.
Egy másik hollywoodi nagyágyú, James Cameron pont ellentétes véleményen van, mint a feljebb idézet Kit Lazer: szerinte ha valakinek mindenképpen vinnie kell a Warnert, az nem lehet más, mint a Paramount – ezzel pedig több iparági forrás is egyetért. A Paramount ugyanis, Trump-pártiság ide vagy oda, még mindig hagyományos stúdiónak számít olyan, moziban is sikert arató filmekkel mint az új Csupasz pisztoly vagy a Top Gun: Cameron nem ért egyet a Netflix azon gyakorlatával sem: csak pár napra küldik moziba a filmjeiket, hogy azok kvalifikálhassanak az Oscarra – szerinte ha mindenképpen Oscart akar nyerni, a Netflixnek is jobban kellene igyekeznie, mondjuk egy hónapig 2000 moziban játszania a filmjeit.
Beszáll a Paramount
Amíg a szakértők és az internet népe azt találgatták, hogyan alakul majd a Warner jövője a Netflix karmaiban, robbant a bomba:
a Paramount ún. ellenséges felvásárlással (hostile takeover) túllicitálta a Netflix 82,7 milliárd dolláros ajánlatát, és 108 milliárdra emelte a tétet.
Míg a Netflix részvényenkénti 27,75 dollárt ajánlott, amely részben készpénzből, részben részesedésből állt volna az új vállalatban, a Paramount részvényenként 30 dollár készpénzt ajánlott. A másik nagy különbség, hogy a Netflix csak a WBD stúdiót vette volna meg az HBO-val, HBO Maxszal, a film- és tévéstúdiókkal, de a Discovery tévécsatornái (közéjük tartozik többek közt a Discovery, a TLC, az Eurosport, a CNN, a Cartoon Network vagy épp az Adult Swim is) iránt nem érdeklődött, ám a Paramount viszont azokat is vinné. „A mi ajánlatunk minden téren jobb a Netflixénél” – fogalmazott David Ellison, a Paramount Skydance CEO-ja. (Az ellenséges felvásárlás a vállalat részéről olyan pénzügyi műveletet takar, amely során a WBD vezetését megkerülve próbálják felvásárolni a céget úgy, hogy egyből a részvényeseket megkeresve tesznek ajánlatot a részvényekre. A barátságos felvásárlás során, amivel a Netflix próbálkozott, mindkét vállalat igazgatótanácsa jóváhagyta az üzletet.)
A Paramount célja az lenne, hogy még nagyobbá váljanak, így végre felvehessék a harcot a Netflixszel és a Disney-vel. A Paramount saját streamingplatformjának jelenleg 79 millió előfizetője van, ehhez adódna hozzá az HBO Max 120 milliós előfizetői száma, amellyel már valóban versenyben lennének a Netflix több mint 300 milliós számával. A Paramount közben megfogadta, ha az üzletet nyélbe ütik, elkötelezik magukat amellett, hogy több mint 30 filmet moziba küldjenek.
Egyelőre nem tudni, végül ki kerül ki győztesen a licitháborúból. A Collider cikke szerint egyértelműen a Netflixszel járna jobban Hollywood: ott megvan a megfelelő technológia ahhoz, hogy az összeolvadással ne romoljon a fogyasztói élmény. A Paramount mellett szól azonban, hogy elkötelezettebbnek tűnnek a mozis vetítést illetően, valamint hogy Ellisonék jó barátságban vannak Trumppal, így vélhetően az elnök nem akadályozná meg az üzlet megkötését. A The New York Times szerint viszont csak rossz választás létezik: azzal, hogy eltűnik az egyik legpatinásabb amerikai stúdió, Hollywood is kisebbé válik, amivel a nézők és a filmesek lehetőségei is csökkennek.
