A Netflix és a Paramount marakodik a Warner Bros stúdión

Mikrofilm

Nem tudni még, kié lesz a megtépázott hírnevű, ám patinás stúdió, de egy biztos: a felvásárlással Hollywood még kisebbé válik.

Licitál a Netflix

Múlt hét végén az egész amerikai szórakoztatóipart megrázta a hír: a Netflix megegyezett a Warner Bros. Discoveryvel (WBD), hogy felvásárolja a megavállalatot, annak film- és tévékatalógusával, a hozzájuk tartozó játékokkal, valamint az HBO csatornáival és az HBO Max streamingszolgáltatóval együtt. Habár a Netflixnek még egy sor jogi eljáráson keresztül kell mennie, olyannyira biztos volt a dolgában, hogy vasárnap este levélben tájékoztatta előfizetőit a fejleményekről.

Már maga a WBD is összeolvadással jött létre: a Warner Bros. anyavállalatát, a Time Warnert 2018-ban vásárolta fel az AT&T telekommunikációs óriás, tőlük vándorolt át a cég 2022-ben a Discoveryhez. De van a történetben még egy felvásárlás, amely kulcsszerepet játszott: idén nyáron olvadt össze a Zukor Adolf által alapított Paramount stúdió és a Skydance, David és Larry Ellison milliárdos tulajdonosok pedig látványosan elkezdték Trump kegyét keresni, hogy az elnök ne gördítsen akadályt a biznisz elé. Sokak szerint ennek köszönhetően húzták le a rolót Stephen Colbert Late Show-jának, és emiatt küldték kényszerszünetre az ugyancsak Trump-kritikus Jimmy Kimmelt is. Az üzlet végül akadályok nélkül végigment, az ezen felbátorodó Paramount Skydance pedig szinte azonnal kijelentette, hogy felvásárolnák a WBD-t. Egyhetes licitháború kezdődött, melybe a Comcast és a Netflix is beszállt – és végül utóbbi került ki győztesen.

Az üzlet teljes értéke 82,7 milliárd dollár – ez a teljes magyar GDP mintegy 37 százaléka.

Hogy a Netflix mit nyerne az üzlettel, az egyértelmű: hozzájuk kerül egy csomó klasszikus film (mint a Casablanca vagy az Aranypolgár), népszerű sorozat (Jóbarátok, Agymenők, Maffiózók, Trónok harca), a teljes filmes DC-univerzum (benne Batmannel, Aquamennel és társaival), olyan, népszerű franchise-ok, mint a Harry Potter, vagy az Óz. A Netflix számára az a legvonzóbb az üzletben, hogy hozzájuk kerül a Warner több ezer címet számláló katalógusa. 

A Warner az egyik utolsó, valódi filmstúdió, amely aktívan tesz azért, hogy a mozik még mindig működjenek. Csak idén olyan filmeket köszönhettünk nekik, mint a Bűnösök, a Fegyverek, az Egyik csata a másik után, vagy a hatalmas sikert arató Egy Minecraft film. Nem csoda tehát, hogy a felvásárlás hírére máris rengeteg cikk született arról, hogy ha az üzlet valóban végbemegy, az a mai ismert mozi végét, Hollywood halálát, a fizikai hordozók, DVD-k és Blu-ray-k eltűnését jelentheti

Ted Sarandos, a Netflix fejese persze egyelőre mindenkit igyekezett megnyugtatni. „Nem arról van szó, hogy elleneznénk a moziforgalmazást” – jelentette ki, hozzátéve, hogy neki inkább a hosszú, kizárólagos vetítési ablakkal van baja (erről lásd keretes írásunkat lejjebb), de egyelőre mindent változatlanul akar hagyni, azaz a Warner Bros. filmjei továbbra is moziban futnának, míg a Netflix saját gyártású mozijai közül néhány limitált ideig mehetnének a filmvásznon. A Netflix két esetben szokta moziba küldeni tartalmait: marketingcélból, mint ahogy a hatalmas sikerű K-Pop Démonvadászokkal tették, illetve Oscar-esélyes filmjeik esetén azért, mert a jelenlegi szabályok szerint enélkül nem indulhatnának el az aranyszobrocskáért. Aggodalomra adhatnak okoz azonban Sarandos korábbi nyilatkozatai: idén tavasszal például azt mondta, a mozi szerinte elavult ideológiát képvisel, az emberek többsége ugyanis nem tud egyszerűen elsétálni egy multiplexbe, az csak a városi lakosok privilégiuma. Szerinte a Netflix nem elpusztítja, hanem megmenti Hollywoodot, hiszen ők a fogyasztókra koncentrálnak, arra, ahogy ők akarnak filmet nézni.

A Sarandos által emlegetett kizárólagos vetítési ablak ma az egyik legérzékenyebb témának számít Hollywoodban. A koronavírus hajnalán indult el a forradalom: 90 napról három hétre zsugorodott ez az ablak, azaz ennyi idő után a stúdiók máris kitehették a netre saját filmjeiket a mozipremier után. Ahogy azonban a pandémia tovább húzódott, úgy mosódtak el a határok is: a Disney például úgy próbálta feltornászni frissen induló streamingplatformjának előfizetési számait, hogy a Mulant egyből a Disney+-on indította útnak, de hasonlóan tett a Warner is, az HBO Maxot próbálta így felturbózni. Voltak esetek, amikor pedig egyidőben zajlott a mozis és a netes premier: így járt a Wonder Woman 1984 és a Szörnyella is. A Covid lecsengése óta a stúdiók többsége nagyjából visszaállt a korábbi modellre, azaz először moziba küldik filmjeiket, majd néhány hét (jellemzően 45 nap) múlva jön a streaminges debütálás.

Mit hozhat az üzlet?

Ha végbemegy a felvásárlás, történelmi léptékű átrendeződést hoz majd a filmiparban: nem pusztán arról van szó, hogy az elsőszámú streaming megszerezte a harmadik számú versenytársát. Azzal, hogy eltűnik az egyik legnagyobb hollywoodi stúdió, a már eddig is szűkös munkalehetőségek még szűkebbé válnak, az alkotók pedig még kevesebb helyre adhatják el ötleteiket. A kevesebb streamingvetélytárs kisebb versenyt is jelent: ugyan a Netflix még fogadkozik, hogy nem szántja be az HBO Maxot, előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz valamiféle összeolvadás, azaz mi, nézők is szegényebbekké válunk – ráadásul a piac törvényei szerint a Netflix most még bátrabbá válhat, ha az előfizetési díjak emeléséről van szó. Mint arra a Pop Culture Brain filmes TikTok-oldal felhívta a figyelmet, a Warner nemcsak filmstúdió: tévéműsorokat is gyárt különböző platformok számára. A Ted Lasso például az Apple TV+-on, a Vad természet a Netflixen, az IT: Welcome to Derry és a Vészhelyzet Pittsburghben pedig az HBO Maxon fut. A saját gyártású tartalmait a Netflix azonban kizárólag a saját felületére készíti; kérdés tehát, ha valóban övé lesz a Warner, megengedi-e majd, hogy annak gyártókapacitása a riválisok számára készítsen tartalmakat. Szintén kérdéseket vet fel a szuperhősökben utazó DC helyzete – ez egyfajta stúdión belüli ministúdióként működik James Gunn és Peter Safran felügyelete alatt. Kevesen bíznak abban, hogy a Netflix – amely kizárólag az algoritmusában bízva dönt filmek sorsa felett – hagyja majd, hogy megmaradjon a DC önállósága és kedvükre, saját kreatív döntéseik szerint vezessék tovább ezt a divíziót.

Egy másik népszerű filmes tikoker, Kit Lazer viszont úgy fogalmazott: a Netflix még mindig a legjobb lehetőség a Warner számára. Ha ugyanis nem ők veszik meg a stúdiót, akkor alighanem a Paramount lesz a befutó, amelyet a fentebb már bemutatott balhék miatt máris Trump-párti vállalatnak bélyegeznek. A Paramounthoz köthető az amerikai filmvilágot mai napig meghatározó 1948-as ítélet a legfelsőbb bíróságtól: ez kimondta, nem lehet egy kézben a filmgyártás és a filmforgalmazás, így a stúdióknak el kellett adni mozijaikat. Az amerikai precedens jog miatt ez a Paramount-rendelet gyakorlatilag trösztellenes törvénnyé vált. Sokan most is azt várják, hogy majd a bíróság, esetleg maga Trump tesz keresztbe az üzletnek. Az elnök már találkozott is Ted Sarandos Netflix-vezérrel, akit „fantasztikus férfinak” nevezett, de mint mondta, az, hogy a Netflix a Warner Bros. és az HBO Max megszerzésével a piac túl nagy szegmensét birtokolná, okozhat problémákat.

Közben egyre több alkotó és filmes kelt ki az üzlet ellen. Sean Baker, az Anora Oscar-díjas író-rendező-vágója szerint a filmkészítőknek ki kell állniuk amellett, hogy nemhogy csökkenteni, de növelni kell a kizárólagos mozis ablakot. Jane Fonda riasztó mértékű eszkalációnak nevezte az üzletet, „amely az egész szórakoztatóipart, az általa szolgált demokratikus nyilvánosságot és magát az Első Alkotmánykiegészítést is fenyegeti”. A Producerek Céhének közleménye szerint a Netflix-megállapodásnak meg kell védenie a gyártókat és a valódi moziforgalmazást, ösztönöznie kell a kreativitást, növelni a munkavállalók és művészek lehetőségeit, választási lehetőséget kell adnia a fogyasztóknak, valamint fenn kell tartania a szólásszabadságot is. Az Írók Céhe ettől sokkal sarkosabban fogalmazott: szerintük a trösztellenes törvényeket pont azért hozták, hogy a világ legnagyobb streamingválallata ne nyelhesse le az egyik legfőbb riválisát, hiszen az kevesebb munkalehetőséget teremt, lenyomja a béreket, emeli az árakat és csökkenti a gyártási kapacitást és a tartalmak sokszínűségét is.

Egy másik hollywoodi nagyágyú, James Cameron pont ellentétes véleményen van, mint a feljebb idézet Kit Lazer: szerinte ha valakinek mindenképpen vinnie kell a Warnert, az nem lehet más, mint a Paramount – ezzel pedig több iparági forrás is egyetért. A Paramount ugyanis, Trump-pártiság ide vagy oda, még mindig hagyományos stúdiónak számít olyan, moziban is sikert arató filmekkel mint az új Csupasz pisztoly vagy a Top Gun: Cameron nem ért egyet a Netflix azon gyakorlatával sem: csak pár napra küldik moziba a filmjeiket, hogy azok kvalifikálhassanak az Oscarra – szerinte ha mindenképpen Oscart akar nyerni, a Netflixnek is jobban kellene igyekeznie, mondjuk egy hónapig 2000 moziban játszania a filmjeit.

Beszáll a Paramount

Amíg a szakértők és az internet népe azt találgatták, hogyan alakul majd a Warner jövője a Netflix karmaiban, robbant a bomba:

a Paramount ún. ellenséges felvásárlással (hostile takeover) túllicitálta a Netflix 82,7 milliárd dolláros ajánlatát, és 108 milliárdra emelte a tétet.

Míg a Netflix részvényenkénti 27,75 dollárt ajánlott, amely részben készpénzből, részben részesedésből állt volna az új vállalatban, a Paramount részvényenként 30 dollár készpénzt ajánlott. A másik nagy különbség, hogy a Netflix csak a WBD stúdiót vette volna meg az HBO-val, HBO Maxszal, a film- és tévéstúdiókkal, de a Discovery tévécsatornái (közéjük tartozik többek közt a Discovery, a TLC, az Eurosport, a CNN, a Cartoon Network vagy épp az Adult Swim is) iránt nem érdeklődött, ám a Paramount viszont azokat is vinné. „A mi ajánlatunk minden téren jobb a Netflixénél” – fogalmazott David Ellison, a Paramount Skydance CEO-ja. (Az ellenséges felvásárlás a vállalat részéről olyan pénzügyi műveletet takar, amely során a WBD vezetését megkerülve próbálják felvásárolni a céget úgy, hogy egyből a részvényeseket megkeresve tesznek ajánlatot a részvényekre. A barátságos felvásárlás során, amivel a Netflix próbálkozott, mindkét vállalat igazgatótanácsa jóváhagyta az üzletet.)

A Paramount célja az lenne, hogy még nagyobbá váljanak, így végre felvehessék a harcot a Netflixszel és a Disney-vel. A Paramount saját streamingplatformjának jelenleg 79 millió előfizetője van, ehhez adódna hozzá az HBO Max 120 milliós előfizetői száma, amellyel már valóban versenyben lennének a Netflix több mint 300 milliós számával. A Paramount közben megfogadta, ha az üzletet nyélbe ütik, elkötelezik magukat amellett, hogy több mint 30 filmet moziba küldjenek.

Egyelőre nem tudni, végül ki kerül ki győztesen a licitháborúból. A Collider cikke szerint egyértelműen a Netflixszel járna jobban Hollywood: ott megvan a megfelelő technológia ahhoz, hogy az összeolvadással ne romoljon a fogyasztói élmény. A Paramount mellett szól azonban, hogy elkötelezettebbnek tűnnek a mozis vetítést illetően, valamint hogy Ellisonék jó barátságban vannak Trumppal, így vélhetően az elnök nem akadályozná meg az üzlet megkötését. A The New York Times szerint viszont csak rossz választás létezik: azzal, hogy eltűnik az egyik legpatinásabb amerikai stúdió, Hollywood is kisebbé válik, amivel a nézők és a filmesek lehetőségei is csökkennek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.