Állami tulajdonba veszik a hőgyészi Apponyi-kastélyt

Kis-Magyarország

Tavaly májusban lopták le a Tolna megyei, hőgyészi Apponyi-kastély tetejéről a tetősíkok találkozásánál alkalmazott vörösréz lemezeket. A tettes azóta sem lett meg, hiába nyomozott a rendőrség. A tulajdonost a műemléki hatóság felszólította a jókarbantartásra, de nem reagált. Büntetés büntetést követett, olyannyira, hogy a Tolna Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint állami tulajdonba kerül a kastély.

Közadatként kértük ki, mi történt azóta, hogy fényes nappal, a szemközti rendőrségtől csak néhány fával elválasztott magas épületről a tolvajok több napon át zavartalanul szerelték le a réz vápákat és csatornákat. A hivatal közlése szerint: „A hőgyészi Apponyi-kastély ügyében 2024. és 2025. évben kötelezésre és közigazgatási szankció alkalmazására került sor. A Kormányhivatal, mint örökségvédelmi hatóság a kastély állagmegóvása érdekében a tulajdonost munkálatok elvégzésére kötelezte. A tulajdonos nem élt nyilatkozattételi jogával. A 2023. évi C. törvényben foglaltak alapján a Kormányhivatal kezdeményezte az ingatlan állami tulajdonba vételét.

Többször bejártuk az épületet, először 2021-ben foglalkoztunk vele. Mint megírtuk, az elhunyt tulajdonos, az Orbán családdal jó kapcsolatokat ápolt Ghaith Pharaon cégét a műemlékvédelmi jogszabályok alapján fel kellett volna szólítani a jókarbantartásra. A helyiek hiába próbálták legalább lezárni a kastélyt, az önkormányzat által a kapura tett lakatot ismeretlenek leverték, továbbra is bejártak az épületbe. Szinte minden mozdíthatót és értékesíthetőt elloptak, a fűtésrendszer keringetőszivattyúit, a csaptelepeket, csillárokat is. A 2008-as válság előtt még jól menő kastélyszállóként üzemelt az épület, az alagsorban termálfürdővel, aztán 2010-ben végleg bezártak. A termálkút ma is megvan, csak közben minden romhalmaz lett körülötte.

 
Fotó: A szerző felvétele
 

A tavalyi tetőlopás után októberben visszamentünk és döbbenetes állapotokat fotóztunk. Ázó falak, penészes deszkamennyezet, málló vakolat. A megbontott tetőn, a cserepek között akadálytalanul zúdult le az esővíz, áztatta a padlás padozatát és hatalmas gerendáit, a maradék lecsorgott a plafonon, helyenként, például az emeleti egykori bankett-terem felpúposodott tölgyfa parkettáján tócsába gyűlt, de jutott a földszintre is. Akkor Máté Szabolcs polgármester azt mondta, harmincmillió forint kellett volna ahhoz, hogy a tetőt befoltozzák. A polgármester kapott költségbecslést egy vállalkozótól, de a nagyközségnek sem hatásköre, sem illetékessége nincs arra, hogy idegen tulajdonon állagmegóvó munkákat végezzen. S költségvetésük sem bírta volna el.

Hőgyésziek véleménye szerint már akkor intézkedni kellett volna, amikor elhagyatottá vált az épület. Még az előző, fideszes polgármester, Botta György idejében, nem sokkal Pharaon halála után történt, hogy a kastély teljes berendezését, bútorzatát ismeretlenek néhány óra alatt elhordták úgy, hogy szinte semmit nem lehetett látni, mert a teherautók betolattak a négyzet alakú kastély belső udvarába, úgy pakolták fel a holmit. Annak a nyomozásnak sem lett eredménye.

Idén március elején népes hivatalos delegáció járt a kastélyban. A hőgyészi származású Berlinger Attila, Szekszárd fideszes polgármester Facebook-posztjában adott tájékoztatást arról, hogy az előző napon Deák Krisztina, az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára, Horváth István és Csibi Krisztina országgyűlési képviselők, továbbá a Tolna Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya, valamint Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetői tartottak helyszíni szemlét. Ennek eredményeként hozhattak határozatokat, amelyek alapján megkezdődött az állami tulajdonba vétel folyamata. A kormányhivatal közérdekű adatkérés keretében csak hiányosan válaszolt kérdéseinkre, ezért második körben iratbetekintést kértünk. Válaszukban két határozatot küldtek. Az egyik tavaly júniusban kelt. Ebben felszólították a tulajdonos céget a kastélyépület élet- és egészségveszélyes állapotának megszüntetésére, valamint arra, hogy a további rongálások és károsodások megelőzése érdekében – különös tekintettel a műemléki értékek védelmére – haladéktalanul gondoskodjon idegen személyek bejutásának megakadályozásáról. Ennek érdekében az épület nyílászáróit (kapukat, ablakokat) azonnali hatállyal, behatolás megakadályozására alkalmas módon zárják le (pl. kapuk lelakatolása, ablakok bedeszkázása). A határozat azt is tartalmazta, hogy a jókarbantartási kötelezettség teljesítése érdekében akadályozzák meg az épület további állagromlását, és végezzék el az ehhez szükséges munkálatokat. Kiemelten fontos a megbontott tetőszerkezet, a cserépfedés és a bádogozás helyreállítása, valamint a csapadékvíz-elvezető csatorna pótlása és a csapadékvíz biztonságos elvezetése az épülettől. E kötelezettségek teljesítésére a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napot adtak. A tulajdonos kézbesítési megbízottja a levelet átvette, a kötelezésben foglaltakat nem teljesítették.

 
Fotó: A szerző felvétele
 

A másik határozat tavaly novemberi; ebben már mindössze arra kötelezték a tulajdonost, hogy az épületszerkezetbe benőtt és az épületet veszélyeztető növényeket távolítsa el, valamint a kastély további állagromlását akadályozza meg. A tulajdonos kézbesítési megbízottja ezt a levelet is átvette, a kötelezésben foglaltakat ez esetben sem teljesítették. A növényzetet a hőgyészi önkormányzat vágatta le, a költségeket a tulajdonosra terhelték.

A tulajdonos, a panamai címen jegyzett Calor Property Management Kft. Az Átlátszó írta meg, hogy Ghaith Pharaon cégeit 2018 októberében átnevezték, miután „2017 végén az összes magyarországi Pharaon-ingatlan tulajdoni lapjára perfeljegyzés került (ugyanazzal az ügyszámmal). A földhivatali nyilvántartás szerint a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt indult eljárás még ma is tart; a felperesek Ghaith Pharaon gyermekei, az alperes pedig az egykor Tiborcz Istvánnal is barátkozó Namous, aki vélhetően már nem a Pharaon család, az örökösök kottájából játszik, hanem másokéból, esetleg magyar potentátokéból.” Rendőrségi források szerint a cég kézbesítési megbízottja sem tudja, hol van a jelenlegi cégvezető, csak e-mailben értekeznek.

 
A kastély külső része egy korábbi fotón
Fotó: A szerző felvétele
 

A kormányhivatal nem válaszolt az állami tulajdonba vétel folyamatát érintő iratbetekintési kérésünkre, elutasította. Az ingatlan lekért friss tulajdoni lapján azonban a perfeljegyzésen túl 2024. szeptemberi dátummal szerepel az első jókarbantartási kötelezés, ennek folyományaként 162,5 millió forint jelzálogjog (vélhetően a befizetetlen örökségvédelmi bírság összege), valamint elidegenítési- és terhelési tilalom. Majd 2025. augusztusában újabb, 332 millió forint műemlékvédelmi bírság biztosítékaként jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Mindezek után november 13-án jegyezték be a NAV egymilliós végrehajtási jogát.

Ez így már nagyjából súrolja az ingatlan jelenlegi értékét. Kérdés, hogy az állami tulajdonba vétel után lesz-e pénz legalább az állagmegóvásra. Nem kaptuk meg a kormányhivataltól az értékbecslés és a felújítás költségeinek felmérésére felkért szakértő jelentését.

Még áprilisban elküldtük Lázár Jánosnak a kastélyban készített fotóinkat, amelyekkel dokumentáltuk, hogy a minisztériumából érkezett küldöttség szemléje után néhány héttel mennyit romlott a kastély állapota (a belső udvaron a timpanonról és az emeleti ablakok mellől lehullott a vakolat). Kérdeztük, hogy az állam mit tud tenni azért, hogy egy kulturális érték, az Apponyiak hőgyészi kastélya ne menjen teljesen tönkre. Nem kaptunk választ.

 
Fotó: A szerző felvétele
 

A kormányhivatal novemberben külön kérésünkre árulta el, hogy az állami tulajdonba vétel folyamatban van. A tulajdoni lapon erre utaló széljegy azonban még nincsen.

Máté Szabolcs, Hőgyész polgármestere kérdésünkre elmondta, arra törekszenek, hogy ha állami tulajdonban marad a kastély, ha nem, felújítás esetén a hőgyésziek is (lehetőleg kedvezményesen) használhassák az egykor messze földön híres termálfürdőt.

Állagmagóvó munkálatoknak jelenleg nyoma sincsen, a kastély valószínűleg idén télen is ázni fog. Ha megéri a tavaszt, az állam vagy az új tulajdonos nekiláthat a kötelezésben leírtak teljesítésének.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.