Ötször küldték el a leletéért érkező beteget, mert rossz volt a nyomtató

Fekete Lyuk

Azóta megjavították – tájékoztatott a szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ. Látlelet.

„Szeptember elején kértem időpontot vérvételre, október 3-ára kaptam, levették a vért, azt mondták, 6-án mehetek az eredményért, én meg mentem érte, azon a héten minden reggel” – osztotta meg az SZTE Szentgyörgyi Albert Klinikai Központ I. számú Szakorvosi Rendelőjében szerzett tapasztalatát a Narancs.hu-val a szegedi Tary Tibor. – „Hétfőn reggel a sorszámosztó automatánál álló hosztesztől megkérdeztem, hogy a vérvétel eredményének átvételéhez is kell-e sorszámot húzni. Azt mondta, nem, de fölöslegesen jöttem, mert rossz a nyomtató, nem tudják kiadni az eredményt. Kérdeztem, délután érdemes-e visszamennem. Azt mondta, inkább másnap menjek, reméltük mindketten, addigra sikerült megoldani a problémát. Mentem másnap, ő megismert, és azzal fogadott, sajnos, még mindig nem jó a nyomtató. Ez komoly? Komoly. Talán máskor. Szerdán reggel már nem tudtam nevetni a hírre, amivel fogadott, hogy a helyzet változatlan. A mellette álló srác azt tanácsolta, menjek el a folyosó végére, a laborhoz, ahol az időpontot osztják, és kérjem meg őket, hátha kinyomtatják az eredményt. Odamentem, és láttam, huszonkét ember után kellene beállnom a sorba, hogy aztán olyat kérjek, ami az ott dolgozóknak nem a feladata. Úgy terveztem, délután visszamegyek, hátha kevesebben lesznek, de erre nem volt alkalmam. Csütörtök reggel más hoszteszek voltak, nekik is előadtam a problémát a laboreredménnyel, így ők új hírként tálalták nekem, hogy sajnos elromlott a nyomtató. Még pénteken próbálkoztam, aztán elengedtem.”

Tary Tibor a kilencvenes évek óta használ munkához számítógépet. Tisztában van az EESZT létével, azzal, hogy oda minden lelet fölkerül az emberről, de a felület működéséről is van tapasztalata.

„A párom múlt héten hétfőn elment a háziorvoshoz, beutalóra lett volna szüksége, de nem tudták megírni, mert az EESZT épp nem működött, úgyhogy másnap ment vissza megint” – mondja Tibor. – „Miután beszéltem a háziorvosommal, mondtam neki, hogy jártam, ő megnézte a leletemet az EESZT-ben, megmondta, hogy minden rendben van, nincs szükség további intézkedésre – aztán csinált a leleteimről képernyőképet, és elküldte. Bár ez neki sem lenne feladata.”

Tibor azt mondja, nem saját bosszúsága miatt emel szót, hanem azokért, akiket hozzá hasonlóan ugyanígy elküldtek aznap vagy azon a héten a rossz nyomtatóra hivatkozva. Köztük nyilván vannak, akiknek nincs otthon gépe, internet-hozzáférése, hadilábon állnak az okostelefon használatával. Nekik a kézbe fogható, kinyomtatott lelet fontos, és nem csak azért, hogy továbbvigyék más vizsgálatra, mert az a szakorvos a TAJ-szám alapján föllépve – ha megy az EESZT – ugyanúgy meg tudja nézni a leletet, hanem saját maguknak. Amikor Tibor műszaki vezető volt egy intézménynél, elvárták tőle, hogy ha valahol meghibásodott egy centrifuga vagy hűtőszekrény, vagy még aznap, vagy már másnap ment a szerelő. Nem érti, miért vesz igénybe egy nyomtató javítása vagy kicserélése ennyi időt. Ilyenkor a magyar ember azt feltételezi, a problémának lehet anyagi háttere, de ugyanígy lehet szervezési hiányosság, és az is, nem gondolják át, milyen kellemetlenséget okoznak egy csomó betegnek.

Az említett szakorvosi rendelő a Szegedi Tudományegyetem egyik intézménye. Megkérdeztük, mi az álláspontja erről a helyzetről az SZTE-nek, és megjavult-e már a nyomtató. A második kérdésre kaptunk választ: „Az érintett nyomtató a Labormedicina Intézet Epson WF5299 típusú eszköze, mely a karbantartó rekesz meghibásodása miatt vált átmenetileg működésképtelenné. A Szegedi Tudományegyetem az ilyen javításokra szerződött cég kapcsolattartójának jelezte a problémát,

a vállalkozó a javítást elvégezte, a nyomtató működőképes.”

(Címlapképünkön: a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Labóratóriumi Medicina Intézet. Forrás: u-szeged.hu)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.