Se óceánunk, se tengerünk, de Németh Szilárd bejelentette, hogy szükség van a haditengerészet hagyományaira

  • narancs.hu
  • 2018. június 8.

Fekete Lyuk

Szerencsénkre ez az ember a honvédelmi miniszterhelyettes.

Amióta Németh Szilárd a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, érthető okokból katonai kérdésekben is meg kell nyilvánulnia. Ez eddig kevéssé sikerült az egykori rezsibiztosnak, aki legutóbb a legnagyobb közhelyeket sütötte el a honvédelem kapcsán:

Németh Szilárd honvédelmi miniszterhelyettesként megmutatta, hogy fogalma sincs a honvédelemről

Vagy csak jól titkolja. A politikában egyáltalán nem ritka jelenség, hogy egyes szereplők olyan tisztségeket kapnak, amelyekhez kevésbé, rosszabb esetben egyáltalán nem értenek. Hogy a nyilvános szerepléseknél mindez mennyire válik kínossá, ez sokszor az adott politikus rátermettségén, kommunikációs képességein is múlik.

Most A magyar haditengerészek az I. világháborúban című konferenciát nyitotta meg a Fidesz alelnöke, és az MTI tudósítása szerint itt mondott olyanokat, hogy

  • egy ország önképe, egy nemzet önazonossága nagyban befolyásolja annak jövőjét, a kultúra, az értékek megtartásának képességét,
  • a Magyar Honvédség a múlt értékeiből, a hagyományokra építve biztosítja közös biztonságunkat,
  • a Magyar Honvédség számára 170 éves története során az ország függetlensége, szuverenitása és biztonsága jelentett vezérlő elvet. A Magyar Honvédség ma is minden magyar ember szabadságának és biztonságának garanciája.

Ehhez hasonló mondatokat valószínűleg csak azok írnak, akik semmit nem készültek egy iskolai dolgozatra, de a kettest azért szeretnék megcsípni, így blöffölnek valamit néhány sorban. De Németh Szilárdnak szerencsére sikerült emelnie a tétet a megnyitóbeszédében, melyben elmondta, hogy a haditengerészet hagyományaira, ha csak örökség formájában is, de a mai, tenger nélküli Magyarországon is szükség van:

„Márpedig a haditengerészet hagyományai beépültek nemzeti öntudatunkba, és gazdagították azt az örökséget, amelyre a 21. században is szükségünk lesz.”

Borítókép: MTI/Balogh Zoltán

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.