Szüret Extra: Lánczi András a legszánalmasabban védte meg a trafikmutyit

  • narancs.hu
  • 2014. november 21.

Fekete Lyuk

A Századvég guruja a Heti Válasznál indokolta meg a trafikmutyi szükségességét. Kapaszkodjanak, ez meredek lesz.

Hosszú interjút közölnek LA-val, és fel is teszi a HV a kérdést, hogy oké, Lánczikám, lehet, hogy az ellenzék maffiakormányozik, de hát a trafikbotrány mégiscsak abból jött, hogy a fideszes képviselők listázták a győzteseket. Ez kicsit sem gáz?

false

 

Fotó: MTI

Nem hát!

Mert Lánczi azt mondja: O.V. „úgy ítéli meg, hogy sok szempontból kudarcot vallott a rendszerváltás, s azt a választ adja, hogy át kell rendezni az erőviszonyokat, az akkor kialakított érdekhálókat szét kell szaggatni, újakat kell szőni. Volt már gyökeres átalakulás: privatizációnak hívták. Azzal kapcsolatban ma senki nem rikoltozik korrupcióról, pedig ha ezt egyszer tüzetesen megvizsgálnánk, tényleg felrobbanna az ország. Tehát lehet korrupcióként értelmezni a trafikosztást, más nézőpontból viszont csendes forradalomként is.”

Érted! Trafikmutyi = csendes forradalom. És van jó meg rossz korrupció. A mienk – L.A. gondolatmenetében - a jó.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.