chili&vanília

Három hozzávaló, egy leves

Gasztro

Az egészben sült karfiol az elmúlt évek egyik legnagyszerűbb kulináris találmánya. A feltalálás érdeme egyértelműen a kortárs izraeli konyha valamelyik neves séfjét illeti meg, persze többen magukénak tudják, így mindig óriási a vita. Vitathatatlan tény azonban, hogy világhírűvé Ejál Sáni Miznon nevű pitázója tette, amelynek az egyik ikonikus fogása. Nem csoda, hogy rá van kattanva az egész világ, a sült karfiol amúgy is olcsó, jóízű, könnyen és változatosan elkészíthető, minden fűszert elbír, lehet rusztikusan vagy elegánsan tálalni, összhangban van a zöldségeket előtérbe helyező és a „vissza a gyökerekhez” irányzatokkal, ráadásul minden étrendnek (vegán, paleo, mindenmentes) tökéletesen megfelel. Hogy egészben sütve, vagy rózsáira szedve, végső soron szinte mindegy, finom így is, úgy is, az alábbi levesben rózsákban sütve szerepel. Igazi csodaleves, mindössze három hozzávalóból: sült karfiol, alaplé, vaj. Íze olyan összetett, elegáns és telt, hogy az ember az első falat után komolyan meglepődik. A kevés alapanyagra való tekintettel azoknál érdemes a minőségre figyelni, így például az alaplé/leszűrt húsleves elég sokat nyom a latban. Ha nincs kéznél, inkább víz legyen a választás, mint kocka. Olyan finom, hogy „meztelenül”, mindennemű feltét nélkül is kiváló, de fel lehet öltöztetni pl. magokkal, pirított zsemlekockával vagy fűszerolajakkal. Elkészíthető előre is, ilyenkor kevés vízzel lehet melegítéskor hígítani, ha szükséges. Ha rövidebb lével főzzük, vagy nagyon besűrűsödne, kiváló püréként is sültek, halak mellé. Méltó első levese lesz 2018-nak.

 

Sültkarfiol-krémleves

Hozzávalók (4 adag)

 

1 közepes fej karfiol (zöldje és torzsa nélkül kb. 70 dkg)

3 evőkanál olívaolaj

só, bors

1,2 liter alaplé vagy víz

6 dkg hideg vaj

 

A sütőt előmelegítjük 220 fokra (alul/felül üzemmódban). A karfiolt közepes méretű rózsákra szedjük, a rózsákat pedig hosszant félbevágjuk. Egy uzsonnástasakba tesszük, hozzáadjuk az olívaolajat, sózzuk, borsozzuk, jól összerázzuk, hogy a karfioldarabokat egyenletesen bevonja az olaj és a fűszer, majd egy sütőpapírral borított tepsire szórjuk. A karfiolokat megfordítjuk úgy, hogy mindegyiknek a vágott felülete legyen a papíron, így jobban tud karamellizálódni. 25 percig sütjük, amíg teljesen megpuhul, és barna, karamellizált pöttyök jelennek meg a tetején, illetve az alján, a vágott felületen. Közben az alaplevet (vagy vizet) felforrósítjuk. Az elkészült sült karfiolt a forró alaplébe tesszük, és 5 percig erős lángon főzzük. Az egészet nagy teljesítményű turmixgépbe tesszük (ha kis űrtartalmú gépünk van, akkor két adagban), és teljesen simára pürésítjük. Hozzáadjuk a hideg vajat, majd újra turmixoljuk pár másodpercig. Ízlés szerint pirított magokkal (mogyoró, dió, sós mandula), fűszerolajjal (pl. csili- vagy paprikaolaj, dióolaj, olívaolaj) tálaljuk.

Mautner Zsófi rovata. Blogját lásd: www.chiliesvanilia.hu

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.