Bezárta budapesti gyárát a Bonbonetti

  • narancs.hu
  • 2025. január 2.

Gazdaság

A Vágóhíd utcai egység az ukrán tulajdonosok szerint túl veszteséges volt. 

A Roshen Corporation végleg bezárta a budapesti Vágóhíd utcai Bonbonetti édességgyárat, amely már a második ilyen jellegű üzembezárás Magyarországon – számolt be a Forbes Ukraine alapján az ukrán Interfax hírügynökség

A cég ügyvezető igazgatója, Olekszandr Holovascsuk azt mondta, az üzem már 2023 áprilisa óta nem termelt, a Roshen magyarországi termelése pedig 2023-ra a működés kezdeti időszakához képest közel tizedére zsugorodott. Az Opten adatai szerint a Bonbonetti árbevétele 3,3 és 3,5 millió euró között alakult.

A budapesti gyárat a veszteségessége miatt zárták be, az üzem kapacitása nem tudta fedezni a működési költségeket. Az 1868-ban alapított gyárat utoljára még az 1930-as években modernizálták, és Holovascsuk rámutatott, hogy a sűrűn beépített városi környezet miatt a létesítmény bővítésére sem volt lehetőség. 

Hozzátette, hogy a Bonbonetti-gyár egyes gépeit és berendezéseit az ukrajnai Vinnicija városában található egységükbe szállították, ami pedig Magyarországon maradt, azt leállították. 

A vállalat hivatalos weboldala szerint a Roshen a világ 27. legnagyobb édességgyártója, tulajdonában van a kijevi, a kremencsuki, valamint két vinnyicajai cukrászüzem, továbbá a vinnicijai tejüzem, egy kekszgyártó komplexum az ukrajnai Boriszpilben  a litvániai klaipėdai cukrászüzem, illetve a Bonbonetti Choco Magyarországon. Az oroszországi Lipeckben található gyárban 2017. április 1-je óta szünetel a termelés.

A Roshen portfóliójába mintegy 320 különféle cukrászati termék tartozik, éves gyártási kapacitása eléri a 300 ezer tonnát. Ukrajnában a cég egy kiskereskedelmi láncot is üzemeltet körülbelül 70 üzlettel, az első boltot 2009-ben nyitották meg Kijevben.

A 2022-es év pénzügyi beszámolója szerint a PJSC Kyiv Confectionery Factory Roshen 984 ezer hrivnyás (több, mint kilencmillió forintos) nettó veszteséget könyvelt el az előző évi 25,779 millió hrivnyás (közel 242 millió forint) nyereséggel szemben. A bevétel szintén visszaesett: 979,286 millió hrivnyáról (közel 9,2 milliárd forint) 903 195 millióra (közel 8,5 milliárd forint). A vállalat végső kedvezményezettje Olekszij Porosenko, Petro Porosenko volt ukrán elnök fia.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.