Bezárta budapesti gyárát a Bonbonetti

  • narancs.hu
  • 2025. január 2.

Gazdaság

A Vágóhíd utcai egység az ukrán tulajdonosok szerint túl veszteséges volt. 

A Roshen Corporation végleg bezárta a budapesti Vágóhíd utcai Bonbonetti édességgyárat, amely már a második ilyen jellegű üzembezárás Magyarországon – számolt be a Forbes Ukraine alapján az ukrán Interfax hírügynökség

A cég ügyvezető igazgatója, Olekszandr Holovascsuk azt mondta, az üzem már 2023 áprilisa óta nem termelt, a Roshen magyarországi termelése pedig 2023-ra a működés kezdeti időszakához képest közel tizedére zsugorodott. Az Opten adatai szerint a Bonbonetti árbevétele 3,3 és 3,5 millió euró között alakult.

A budapesti gyárat a veszteségessége miatt zárták be, az üzem kapacitása nem tudta fedezni a működési költségeket. Az 1868-ban alapított gyárat utoljára még az 1930-as években modernizálták, és Holovascsuk rámutatott, hogy a sűrűn beépített városi környezet miatt a létesítmény bővítésére sem volt lehetőség. 

Hozzátette, hogy a Bonbonetti-gyár egyes gépeit és berendezéseit az ukrajnai Vinnicija városában található egységükbe szállították, ami pedig Magyarországon maradt, azt leállították. 

A vállalat hivatalos weboldala szerint a Roshen a világ 27. legnagyobb édességgyártója, tulajdonában van a kijevi, a kremencsuki, valamint két vinnyicajai cukrászüzem, továbbá a vinnicijai tejüzem, egy kekszgyártó komplexum az ukrajnai Boriszpilben  a litvániai klaipėdai cukrászüzem, illetve a Bonbonetti Choco Magyarországon. Az oroszországi Lipeckben található gyárban 2017. április 1-je óta szünetel a termelés.

A Roshen portfóliójába mintegy 320 különféle cukrászati termék tartozik, éves gyártási kapacitása eléri a 300 ezer tonnát. Ukrajnában a cég egy kiskereskedelmi láncot is üzemeltet körülbelül 70 üzlettel, az első boltot 2009-ben nyitották meg Kijevben.

A 2022-es év pénzügyi beszámolója szerint a PJSC Kyiv Confectionery Factory Roshen 984 ezer hrivnyás (több, mint kilencmillió forintos) nettó veszteséget könyvelt el az előző évi 25,779 millió hrivnyás (közel 242 millió forint) nyereséggel szemben. A bevétel szintén visszaesett: 979,286 millió hrivnyáról (közel 9,2 milliárd forint) 903 195 millióra (közel 8,5 milliárd forint). A vállalat végső kedvezményezettje Olekszij Porosenko, Petro Porosenko volt ukrán elnök fia.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.