Leonardo DiCaprio akciókrimijének áll a zászló a jövő évi Oscaron

Mikrofilm

Négy hónap van hátra a 2026-os Oscar-gáláig. Bemutatjuk, hogy áll jelenleg a díjért folyó verseny, és mely filmekre érdemes odafigyelni a következő időszakban.

Március 16-án rendezik a 98. akadémiai díjkiosztó gálát, azaz az Oscart. Számos díjesélyes film még bemutatásra vár, a legnagyobb esélyesek azonban már kezdenek körvonalazódni. Alig adják át ugyanis a díjakat, a következő évi harc szinte azonnal el is indul. Lássuk, hogy áll a verseny most, négy hónappal a gála előtt!

Habár a kritikusszövetségi díjakat, a Golden Globe-ot, a Brit Filmdíjat még nem osztották ki, tehát hivatalos Oscar-előrejelzéseink nincsenek, de nagyon úgy néz ki, hogy két, legfeljebb három film emelkedik ki a mezőnyből. Paul Thomas Anderson Egyik csata a másik utánja az egyértelmű éllovas: ez Leonardo DiCaprio főszerepléséről egy csapat lázadóról szól, akik az amerikai kormányzattal, különösen egy Lockjaw nevű ezredessel (Sean Penn) küzdenek a szabadságért (kritikánk a filmről itt olvasható). Egy nagyon is mai film napjaink megosztott Amerikájáról, benne egy csomó világsztárral és ígéretes tehetséggel (Teyana Taylor, Chase Infiniti), pörgős, izgalmas, akciódús, igazi moziélmény. Ami leginkább mellette szól, az a rendezője: Paul Thomas Anderson az egyik legelismertebb kortárs amerikai direktor, akit tizenegy Oscarra jelöltek, de eddig egyszer sem nyert. Anderson győzelmének nemcsak ideje lenne, de az Egyik csata a másik után egybehangzó vélemények szerint is az egyik legjobbja, amely ráadásul az első, nagyköltségvetésű mozija. Ami viszont ellene szól, az épp az, hogy talán túlzottan aktuális: nagyon a máról szól és nagyon amerikai, ez pedig az elmúlt években egyre diverzebbé váló Akadémia több tagját eltántoríthatja.

A másik nagy esélyes Chloé Zhao Hamnetje: ez William Shakespeare pályájának kezdetét mutatja be, elsősorban szerelmi életére, a családjára és arra koncentrálva, egy személyes tragédia miként ihlette a Hamlet megírására (kritikánk ide kattintva olvasható). A film elnyerte a Torontói Filmfesztivál fődíját, amely a közelmúltban igen jó Oscar-előrejelzőnek számított. A kosztümös filmeket általában szereti az Akadémia, a Hamnet ráadásul igazi érzelmes, letaglózó dráma, amely biztos, hogy megérinti a nézőjét, ez pedig szavazáskor még annál is fontosabb szokott lenni, mint hogy ki melyiket tartja a legjobb filmnek. A Hamnettel azonban pont az a helyzet, mint az Egyik csata a másik utánnal, azaz hogy ami az előnye, könnyen a hátrányává válhat: a hasonló kosztümös filmeket sokan eleve elutasítják, mert úgy érzik, túlzottan Oscar-kompatibilisek, mintha csak azért készültek volna, hogy elnyerjék a díjat. Épp ezért a Vulture máris kihirdette, hogy a Hamnet az aktuális Oscar rosszfiúja: versenytársaihoz képest túlzottan konvencionális és populista. Chloé Zhao ráadásul pár éve rendezőként és a legjobb film kategóriában is győzött A nomádok földje című kiváló filmjével.

Ezektől kissé lemarad az Oscar mostani sötét lova, a Bűnösök (kritikánk ott olvasható). Egy ikerpárról szól, akik szülőhelyükön kezdenének új életet egy szórakozóhely nyitásával, annak ajtajában azonban megjelenik maga a Gonosz, aki igyekszik mindenkit vámpírrá változtatni. Rendezője, Ryan Coogler napjaink egyik legmenőbb neve, aki jellemzően fekete szereplőkkel, az afro-amerikai kultúrával és történelemmel foglalkozik filmjeiben – a Bűnösök is jól illik ebbe a sorba. Vámpírfilmként nem vádolható azzal, hogy kifejezetten az Oscarra készült volna, ennek ellenére minden szempontból ez volt az év egyik első bombasikere. Az, hogy bemutatója és a jövő évi Oscar között közel egy év telt el, nem segíti az esélyeit, de szakértők szerint van akkora hatása, hogy az kitartson a gáláig. Az biztos, hogy díjazása meglepő, ám bátor húzás lenne.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.