A későbbiekben is hálás téma volt a gyorsaság és erő, illetve a letéríthetetlen sorsszerűség és a kényszerű összezártság szimbólumává váló szerelvények száguldása, vagy éppen lassú, monoton, megállíthatatlanságot sugárzó haladása a síneken. Az egyik első dokumentumfilm is, az Éjszakai posta (Basil Wright, 1936) ezt a dinamizmust emeli piedesztálra. Kézenfekvő analógiát is találhatunk a film és a vasút között, amennyiben mindkettő tágíthatta volna az emberiség horizontját. Petőfi még ekként lelkesedett: „Száz vasútat, ezeret! / Csináljatok, csináljatok! (…) Ezek a föld erei, / Bennök árad a müveltség, / Ezek által ömlenek szét / Az életnek nedvei.” Balázs Béla meg így írt A látható ember című alapvetésében: „A film lassanként eltünteti az arckifejezések és a mozdulatok éles határvonalait a népek között, amely pedig erősebb volt mint a vámok és sorompók. És amikor az ember végre majd teljesen láthatóvá válik, akkor a nyelvek különbsége ellenére mindig önmagát ismeri fel.” Tudjuk, hogyan ömlöttek szét az életnek nedvei, és hogyan ismerte fel önmagát a másikban az ember.
Ezt a folyamatot jeleníti meg Maciej J. Drygas (majdnem) kizárólag dokumentumfelvételekből álló filmje – kontextusukból kiragadva, illetve a valóságos kontextusukba helyezve a propagandafilmek is újra dokumentummá válnak. Az alkotói attitűd kifejezetten visszahúzódó, kronológia van, semmi narráció, zene időnként, a jellemzően némafilmes felvételekhez szinkronizált zörejek. Látjuk, hogy szerelnek össze egy mozdonyt, amely majd a szerelvényt húzza. Kalapkölteményekben pompázó úriasszonyok gyönyörködnek a tájban, de lassanként átveszik a terepet az I. világháború frontjaira menet büszkén mosolygó, onnan kar, láb vagy arc nélkül visszatérő katonák. Aztán megint béke lesz, Chaplint ünneplik a londoni, Hitlert a müncheni (?) pályaudvaron. Mindkettő meghatódik, csak a Führer, amikor mosolyog, még betegebbnek látszik. Aztán haláltáborokba tartó vonatokat látunk, Dachau ugyan felszabadul, de a vagonokban csak néhány túlélő van.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
