Az ország legszebb sétányát lezárták, magánkertté vált

  • Magyar Narancs
  • 2026. március 8.

Interaktív

Csomay Zsófia szerint szimbólumszerű, hogy azt a sétányt, ahonnan Budapestet a legszebben lehet látni, lezárták, és magánkertté vált.

Innen? Hová? címmel a Magyar Narancs élő beszélgetéssorozatot indított, amelynek 2. epizódjában január 28-án Csomay Zsófia, Ybl-díjas építésszel és Bojár Iván András művészettörténésszel, lapunk első főszerkesztőjével Legát Tibor beszélgetett arról, hogyan vált Orbán Viktor játszóterévé Budapest, és hogyan szerezhetjük vissza.

Az Ybl-díjas építész szerint az Ellyps sétány lezárása szimbólum, mert a főváros és az ország legszebb sétányát lezárták, ahová tényleg minden turisának el kellene mennie, és kormányzati magánkertté vált, ahová a vendégeiket kávézni viszik, mi pedig kívülről nézegethetjük.

Bojár Iván András művészettörténész úgy vélte nem itt, nem most "csesződött el" az egész, hanem már az 1990-es rendszerváltás során, amikor a Kossuth-címer helyett a koronás változat lett fél éves "nyekergés" után az ország címere. Ugyanis így lettünk koronás köztásrsaság, mert ha a köztársasági eszme marad, az egész nem így állt volna fel, akkor ezek a gyerekes uralkodói vágyakat, amiket Orbán Viktor táplál,  a magánkirályság, amit épít nem jöhetett volna létre.

A teljes beszélgetés megtekinthető a YouTube-on: 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.