Karikatúrapályázat a sajtószabadságról

  • narancs.hu
  • 2024. január 31.

Interaktív

Szóban, írásban volt már sok kifogás. "Jöjjenek hát a karikaturisták!"

"Az Alaptörvény IX. cikke kimondja: Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Működik ez a gyakorlatban? Az újságírók jó része szerint nem, szinte naponta sérül a szabad tájékoztatás joga. Történetek tucatjai szólnak arról, mikor miért nem jutottak közérdekű információhoz a sajtó munkatársai. Szóban, írásban ezt már többször kifogásoltuk. Nem sok eredménnyel. Jöjjenek hát a karikaturisták! Talán a humorral könnyebb rávilágítani, mi a baj e téren"– írja közleményében a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), amely ezért pályázatot hirdet karikaturistáknak "Sajtószabadság 2024" címmel:

Pályázni magyar állampolgárságú karikaturistáknak lehet 3, a témáról szóló rajzzal, elektronikusan. A pályaművek elkészítésével kapcsolatban semmilyen technikai megkötés nincs.

A munkákat nyomdakész formában kérik beküldeni, minimum 300 dpi felbontással, A/3 méretben történő nyomtatáshoz.

A pályázatok beérkezési határideje 2024. február 15.

Az arra érdemes karikatúrákat a MÚOSZ-ban kiállítják, publikálják a MÚOSZ-honlapon és a Facebookon. A díjakat a március 15-i sajtónapi ünnepségen adják át.

A zsűri tagjai: 

  • Gordon István, a Varsói Magyar Kulturális Intézet volt igazgatója
  • Gyürke Kata, a MÚOSZ elnökségi tagja
  • Föld S. Péter újságíró
  • Kereszty András, az ujnepszabadsag.hu főszerkesztője
  • Kozma Péter, a Karton Karikatúra Múzeum vezetője

További részletek és jelentkezési űrlap itt található.

Nyitóképünkön a 2023 áprilisában, 102 éves korában elhunyt Al Jaffee karikatúrája látható.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.