LEZÁRÁS Egy frissen hatályba lépett szövetségi szabályozás nyomán a New York-i American Museum of Natural History (AMNH) lezárta az amerikai őslakosok műtárgyait bemutató két kiállítótermét. A lépésre azért volt szükség, mert az új törvény értelmében az indiánoktól származó emberi maradványok vagy műalkotások bemutatásához az őslakos közösségek beleegyezése szükséges. Január 26-i közleményében Sean Decatur, az intézmény vezetője hangsúlyozta, azért döntöttek a termek teljes lezárása mellett, mert azokban számos olyan tárgy található, amelyek bemutatására az új irányelvek vonatkoznak, ráadásul a kiállítás ezen részei már „erősen elavultak”. Hozzátette, az észak-amerikai törzsek kultúrájára fókuszáló kiállítóterek lezárása mellett több vitrint is letakarnak, amelyekben egyebek mellett óceániai népek, valamint hawaii őslakosok tárgyait őrzik. Korábban több amerikai múzeum, mások mellett a chicagói Field Museum is hasonló intézkedésekről döntött, az AMNH pedig már októberben bejelentette, hogy több mint 12 ezer, köztük rabszolgák és őslakosok sírjából elrabolt emberi maradványt távolít el a kiállításairól.
PORTRÉ Gustav Klimt közel száz évig elveszettnek hitt festménye került elő egy ausztriai magángyűjteményből. Az 1917-ből származó Bildnis Fräulein Lieser (Lieser kisasszony portréja) az osztrák festőművész egyik utolsó munkája volt, a képet áprilisban árverésre bocsátó bécsi Aktionshaus im Kinsky várakozásai szerint pedig akár 54 millió dollárt (közel 20 milliárd forint) is érhet. A portré eredetileg a jómódú zsidó Lieser családé volt, és utoljára 1925-ben állították ki nyilvános helyen. További sorsa egyelőre tisztázatlan, de nem találták nyomát annak, hogy a második világháború előtt vagy alatt ellopták volna. A jelenlegi tulajdonosok családja mindenesetre már a hatvanas évek óta birtokolja a képet. Az aukciósház szerint ilyen ritka és jelentős festmény évtizedek óta nem volt elérhető a közép-európai művészeti piacon. Lieser kisasszony portréját az árverés előtt számos helyszínen, így az Egyesült Királyságban, Svájcban, Németországban és Hongkongban is bemutatják.
ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR Mintegy 180 írói életmű vált ingyenesen hozzáférhetővé és letölthetővé a Magyar Elektronikus Könyvtáron (MEK) keresztül. Az Országos Széchényi Könyvtár folyamatosan digitalizálja és publikálja a szerzői jogi kötelmek alól felszabadult életműveket. Ezúttal mások mellett például Szép Ernő negyvenhat kötete, valamint Gábor Andor negyvenhárom, változatos műfajú írása is felkerült a szabadon olvasható tételek közé, de immár Fábián Gáspár, az 1920-as évek egyik legfoglalkoztatottabb építészének szak- és szépirodalmi elemeket ötvöző könyvei is megtalálhatók a MEK-en. A magyar kultúra napja alkalmából január 22-én elérhetővé tett új címek között szerepel egyébként az első Magyarországon nyomtatott könyv, az 550 éves Chronica Hungarorum, azaz a Budai krónika, valamint a tavaly kiadott fakszimiléjéhez készült latin átiratot, magyar fordítást és kísérőtanulmányt tartalmazó kötet is.
TECHNO-SÉTA A Magyar Nemzeti Galéria TechnoCool – Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében című kiállításának kísérőrendezvényeként február 2–3-án és 9–10-én éjszakai városi sétákon fedezhetik fel az érdeklődők az underground színtér ikonikus budapesti helyszíneit. A Telekom Electronic Beats és a Hosszúlépés.járunk? közös sétái olyan, már nem létező helyeket mutatnak be, mint a Kultiplex, a Tilos az Á, a Bahia bolt és a Cha-cha-cha, de érintik a Marilyn Night Clubot is, végpontjuk pedig a Madách Imre utcai központ, ahol a túrák után a korszakot megidéző DJ-szettekre lehet bulizni. A program célja, hogy megpróbálják megjeleníteni, milyen közegben jöttek létre a Magyar Nemzeti Galéria február 11-ig látogatható kiállításán bemutatott képek, szobrok és installációk. A sétákon Bán Áron történelemtanár, Kéri Gáspár fotográfus, Kovács Tamás György urbanista, valamint Szilágyi Adrienn és Üveges Bence történészek mesélnek az érdeklődőknek.
TŰZVÉSZ Több mint négyezer 19. és 20. századi festmény semmisült meg a grúziai Abházia régió fővárosának egyik szépművészeti múzeumában, ahol január 20-án éjszaka pusztított tűzvész. A galéria igazgatója szerint helyrehozhatatlan kár keletkezett a gyűjteményben, ugyanis az összes kép elégett. Az első vizsgálatok alapján a tűz a tetőterületen ütött ki, ahol egy elektromos kábel kapott lángra.
OSCAR-JELÖLT Január 23-án hirdették ki a 96. Oscar-díj esélyeseit, akik között az idén is szerepel magyar jelölt. A budapesti születésű Mihalek Zsuzsa, a Szegény párák című film berendezőjeként kapott jelölést a legjobb production design kategóriában. Mihalek Zsuzsa a nyolcvanas években kezdte karrierjét, dolgozott egyebek közt a Csinibaba, a Werckmeister harmóniák és az Argo című filmeken is, valamint számos, Magyarországon forgatott nemzetközi produkcióban is közreműködött. A Szegény párákon végzett munkájáért BAFTA-díjra is jelölték.
BUDAPEST-PRODUKCIÓK Pályázatot írt ki a Füge Produkció a főváros egyesítésének 150. évfordulója alkalmából a Budapest Brand gondozásában megjelent Budapest Nagyregény fejezeteinek művészeti feldolgozására, nyilvános előadó-művészeti és összművészeti kezdeményezések megvalósítására. A felhívásra előadó-művészeti szervezetek, közösségek, független alkotók és alkotói csoportok jelentkezhetnek. Pályázni március 1-jéig lehet a május 1. és szeptember 10. között Budapesten megvalósuló produkciókra.
GYÁSZ Életének 54. évében elhunyt Tordai Tekla színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja. 1994-ben végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, ezután rögtön a kolozsvári társulat tagja lett. A színház előadásai mellett Moldovai Katalin Elfogy a levegő című filmjében is láthatta a közönség.
