Arra kérte a kényszerszabadságon lévőket a francia miniszter, hogy menjenek a földekre dolgozni

  • narancs.hu
  • 2020. március 24.

Katasztrófa

„Muszáj termelni, hogy el tudjuk látni a franciákat." A hivatalos kormánykommunikáció ezzel szemben hetek óta arra kér mindenkit, hogy maradjon az otthonában, ráadásul tovább szigorították a kijárási tilalmakat.

A Covid-19 fertőzés miatt lelassult kereskedelmi kapcsolatok és a gazdasági termelés lebénulása erősen sújtja a francia mezőgazdaságot, amelyet a globalizáció mellett az elvándorlás is fenyeget.

Didier Guillaume mezőgazdasági miniszter ezért azt kérte a jelenleg tétlenségre kényszerült franciáktól, hogy „csatlakozzanak a francia mezőgazdaság nagy hadseregéhez", amely munkaerőhiánytól szenved. A mezőgazdasági miniszter a több millió munkanélkülihez, illetve ahhoz a több százezer franciához szólt, akik a járvány terjedése miatt bevezetett korlátozások következtében kényszerszabadságon vannak, és a kijárási tilalmak miatt nem hagyhatják el az otthonaikat. Példaként említette a vendéglátásban, a turizmusban és a szolgáltatásban dolgozókat.

„Kétszázezer közvetlen munkahely áll jelenleg rendelkezésre a külföldi munkaerőtől megfosztott mezőgazdaságban, amelyet általában a földeken alkalmaznak" – mondta a tárcavezető a BFM hírtelevízióban.

A francia gazdaság évtizedek óta több ezer külföldi idénymunkást alkalmaz a földeken, akik a karanténszabályok miatt idén nem mehetnek Franciaországba.

„Muszáj termelni, hogy el tudjuk látni a franciákat" – hangsúlyozta a miniszter, „állampolgári tettre" kérve mindenkit. Hozzátette, hogy az önkénteseket a gazdák természetesen kifizetik.

A bejelentés a francia hírtelevíziókban hatalmas zavart keltett, miután a hivatalos kormánykommunikáció hetek óta arra kér mindenkit, hogy maradjon az otthonában, ráadásul Edouard Philippe miniszterelnök hétfő este a kijárási tilalmak szigorításáról döntött.

A karanténszabályok szerint a franciák csak indokolt esetben hagyhatják el otthonukat, és csak a lakókörzetükben mozoghatnak: amennyiben nem lehetséges megoldani az otthoni munkavégzést, elmehetnek munkahelyükre, ahogyan bevásárolni és orvoshoz is, valamint kutyát sétáltatni, egyénileg sportolni is engedélyezett, ugyanakkor nem csoportosulhatnak.

A mezőgazdasági miniszter kérésével párhuzamosan Bruno Le Maire gazdasági miniszter a nagy áruházláncoktól azt kérte, hogy elsődlegesen a francia gazdáktól szerezzék be a termékeiket, akiket különösen hátrányosan érint, hogy az újabb járványügyi szigorítások miatt keddtől már a szabadtéri piacok sem nyithatnak ki.

Az egészségügyi minisztérium hétfő esti tájékoztatása szerint a koronavírus-fertőzés halálos áldozatainak száma Franciaországban 860-ra emelkedett, ami 186-tal több, mint az előző nap, a kórházban ápolt beteg száma pedig 8675, ez csaknem 1500-tal több, mint vasárnap volt, és közülük több mint 2 ezren vannak intenzív osztályokon, 355-tel többen, mint 24 órával korábban. A járvány januári kezdete óta 19 856 beteget diagnosztizáltak.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.