Gerendai: "Becslések szerint az éttermek 30-40 százaléka a nem fog kinyitni a járvány után"

  • narancs.hu
  • 2021. március 23.

Katasztrófa

Szerinte a kormány nem tett eleget a bajba jutott szektorok vállalkozásaiért. 

Becslések szerint az éttermek 30-40 százaléka a nem fog kinyitni a járvány után, mondta Gerendai Károly, étterem-tulajdonos az ATV Csatt című műsorában, ahol a koronavírus okozta károk, az állami segítségnyújtás és az újranyitás lehetősége volt a téma.

Gerendai szerint, mivel már a második olyan nyári szezon jön, amikor a szabadtéri helyek nem, vagy csak nagyon erős korlátozásokkal működhetnek, ezért úgy számolnak, hogy az éttermeknek akár a 40 százaléka is zárva maradhat. Pontos számokat persze nem tudni, hiszen az, hogy valaki most nem működtet kiszállítást, nem jelenti azt, hogy nem fog kinyitni később.

A Fine dining éttermek is próbálnak mindenféle megoldást találni, van, aki házhoz szállít, Gerendaiék pedig házhoz mennek főzni.

"A belföldi turizmus kivételével a turisztika szinte minden ága, de számos más szolgáltatás is a lezárások miatt lehúzták a rolót, kérdés, lesz-e ebből nekik visszaút" – jegyezte meg Gerendai.

Szerinte azt nem lehet mondani, hogy a kormány nem tett semmit, ahhoz viszont nem tettek eleget, hogy életben lehessen tartani a bajba jutott szektorok vállalkozásait.

Bértámogatásokat, adókedvezményeket kapnak a cégek, de ha a végén tönkremennek, ez mind „megy a kukába"

- tette hozzá.

A kamarák azt javasolták a kormányzatnak, hogy a bajban lévő szektorokra külön állítsanak össze segítségnyújtó csomagokat. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara létrehoz egy szolidaritási alapot, hogy azoknak a bajba jutott vállalkozásoknak segítsenek, amelyeknek az újranyitás után kezdőlöketre van szükségük - mondta a műsorban Zsabka Zsolt. A BKIK általános alelnöke hozzátette: 75 millió forint kerül az alapba, amelyet szétosztanak a vállalkozások között. A kamarai önkéntes tagdíjak 50 százalékát elengedik, melyet az igénybe vevők felajánlhatnak a szolidaritási alapba. A járvány alatt is jól prosperáló vállalkozásokat szintén arra kérik, fizessenek be szolidaritási alapba. ​

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.