Gerendai: "Becslések szerint az éttermek 30-40 százaléka a nem fog kinyitni a járvány után"

  • narancs.hu
  • 2021. március 23.

Katasztrófa

Szerinte a kormány nem tett eleget a bajba jutott szektorok vállalkozásaiért. 

Becslések szerint az éttermek 30-40 százaléka a nem fog kinyitni a járvány után, mondta Gerendai Károly, étterem-tulajdonos az ATV Csatt című műsorában, ahol a koronavírus okozta károk, az állami segítségnyújtás és az újranyitás lehetősége volt a téma.

Gerendai szerint, mivel már a második olyan nyári szezon jön, amikor a szabadtéri helyek nem, vagy csak nagyon erős korlátozásokkal működhetnek, ezért úgy számolnak, hogy az éttermeknek akár a 40 százaléka is zárva maradhat. Pontos számokat persze nem tudni, hiszen az, hogy valaki most nem működtet kiszállítást, nem jelenti azt, hogy nem fog kinyitni később.

A Fine dining éttermek is próbálnak mindenféle megoldást találni, van, aki házhoz szállít, Gerendaiék pedig házhoz mennek főzni.

"A belföldi turizmus kivételével a turisztika szinte minden ága, de számos más szolgáltatás is a lezárások miatt lehúzták a rolót, kérdés, lesz-e ebből nekik visszaút" – jegyezte meg Gerendai.

Szerinte azt nem lehet mondani, hogy a kormány nem tett semmit, ahhoz viszont nem tettek eleget, hogy életben lehessen tartani a bajba jutott szektorok vállalkozásait.

Bértámogatásokat, adókedvezményeket kapnak a cégek, de ha a végén tönkremennek, ez mind „megy a kukába"

- tette hozzá.

A kamarák azt javasolták a kormányzatnak, hogy a bajban lévő szektorokra külön állítsanak össze segítségnyújtó csomagokat. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara létrehoz egy szolidaritási alapot, hogy azoknak a bajba jutott vállalkozásoknak segítsenek, amelyeknek az újranyitás után kezdőlöketre van szükségük - mondta a műsorban Zsabka Zsolt. A BKIK általános alelnöke hozzátette: 75 millió forint kerül az alapba, amelyet szétosztanak a vállalkozások között. A kamarai önkéntes tagdíjak 50 százalékát elengedik, melyet az igénybe vevők felajánlhatnak a szolidaritási alapba. A járvány alatt is jól prosperáló vállalkozásokat szintén arra kérik, fizessenek be szolidaritási alapba. ​

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.