Indonéziában is nagy a baj a vírus miatt

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. július 3.

Katasztrófa

Háromszorosára nőtt a fertőzöttek száma az elmúlt két hétben.

Csaknem a háromszorosára nőtt a koronavírus-fertőzés terjedésének üteme az elmúlt két hétben Indonéziában; a napi új megbetegedések hétnapos mozgóátlaga 8650-ről 20 700-ra ugrott. A koronavírus-tesztek csaknem 50 százaléka pozitív.

A megnövekedett esetszám súlyos terhet ró a délkelet-ázsiai szigetország kórházaira: Jáva szigetén június közepén sok kórház emelt sátrat az udvarán, ahol rögtönzött intenzív osztályt rendeztek be. Ennek ellenére a betegek kénytelenek több napot várakozni, mire ellátják, de súlyos gondot jelent az is, hogy hiánycikk az orvosi oxigén.

Eközben újabb és újabb parcellákat jelölnek ki, ahol a hozzátartozók eltemethetik a koronavírusban vagy az ellátatlanság miatt más betegségekben elhunyt hozzátartozóikat. A sírásók késő este is dolgoznak, és az indonéz muszlim vallási vezetés tavaly engedélyezte, hogy átmenetileg tömegsírokba is lehessen temetni, amit rendes körülmények között tiltanak az iszlám előírások.

 A világ sok országához hasonlóan Indonézia is versenyt futott az idővel; próbálták a lehető legtöbb embert beoltani a koronavírus ellen, mielőtt a betegség rendkívül fertőző delta variánsa dominánssá vált, hogy elkerülhessék a gazdaságot megbénító lezárásokat. Az indonéz gazdaság 1988 óta tavaly először süllyedt recesszióba.

 Végül a kormány bejelentette, hogy szombattól bezárnak a bevásárlóközpontok és az imahelyek, az éttermekben csak elvitelre főzhetnek, és akinek a munkája lehetővé teszi, annak otthonról kell dolgoznia.

A szigetországba június 30-ig 118,7 millió adag oltóanyag érkezett - a kínai Sinovac és a brit AstraZeneca vakcinái -, de ez még messze nem elegendő ahhoz, hogy 2022. januárig elérjék a kitűzött célt, a lakosság 70 százalékának, 181,5 millió embernek a beoltását. A vakcinahiány mellett gondot jelent az is, hogy igen vontatottan halad a koronavírus elleni oltások beadása Indonéziában: eddig a lakosságnak kevesebb mint nyolc százalékát oltották be.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.