A Balkányi László orvossal, tudásmérnökkel a koronavírus-járványról készült interjút a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában olvashatják. Ajánló.
Magyar Narancs: Legutóbb két hónapja beszéltünk. Akkor még nagyon sok volt a bizonytalanság a vírussal és a járvánnyal kapcsolatban is. Mi derült ki azóta?
Balkányi László: Az elmúlt néhány hónapban hihetetlen mennyiségű adat gyűlt össze a vírusról és a fertőzőképességéről is…
A legizgalmasabb viszont az a két, május közepén megjelent cikk, amelyek egy olyan ellentmondást látszanak feloldani, amit a kezdetektől nem értettek a kutatók. Miért lehet az, hogy azokon a helyeken, ahol tényleg dühöngött a járvány, sokan nem fertőződtek meg? Akár a Diamond Princess óceánjárót nézték, akár az idősotthonokat világszerte, azt találták, hogy sehol nem ment 40–60 százalék fölé a fertőzöttek száma. Viszonylag gyakori volt az is, hogy egy háztartásban élők sem kapták el egymástól a fertőzést. Pedig ez a koronavírus tünetmentesen is fertőz, tehát akár több héten át is bent lehetett ezeken a helyeken a vírus, még mielőtt bármilyen óvintézkedést meg tudtak volna hozni.
| ||
Mintha a populáció fele védett lenne. Ezt sehogy sem értették. Azok a vizsgálatok, amelyek a lakosság átfertőződöttségét vizsgálták – mint Magyarországon a Merkely Béla professzor vezette egyetemi kutatás –, világszerte azt találták, hogy kevés emberben voltak meg az átesettséget mutató, a koronavírus ellen termelődő IgG, IgM ellenanyagok. Itt tehát volt egy ellentmondás az ellenanyagokat vizsgáló szerológiai tesztek eredménye és a tapasztalat között: az egyik azt mutatta, hogy kevesen estek túl a betegségen és szereztek védettséget a vírussal szemben, de azt is láttuk, hogy az emberek felét egyáltalán nem, vagy csak tünetmentes, esetleg csak nagyon enyhe betegséget okozva érinti a koronavírus-járvány.
A kutatók ezért azt kezdték vizsgálni, hogy az úgynevezett T-sejtes immunválasznak van-e kimutatható jelenléte a populációban, és nagyon érdekes dolgot találtak. Kicsit leegyszerűsítve, ez a szervezet első védvonala, az IgG-, IgM-reakció már egy későbbi védvonal működésének eredménye, egy súlyosabb fertőzésre adott válasz. A közönséges koronavírusokra ugyanis ad egy bizonyos védettséget, ez a T-sejtes immunválasz: ha az ember megkap egy náthát, akkor ugyanazt a náthát egy darabig nem kapja meg. Ennek jól ismert a mechanizmusa, a különböző T-sejtek elraktározzák a tudást a kórokozóról, a közönséges koronavírusok bizonyos strukturális fehérjéire emlékeznek. A kutatók most arra jöttek rá, hogy ez viszont a populáció nagy részének ad egyfajta védettséget az új koronavírussal szemben is – anélkül, hogy korábban találkozott volna az új koronavírussal, vagy ha találkozott is vele, akkor csak nagyon enyhe módon. A T-memóriasejtek tehát egyfajta keresztreakció miatt a népesség egész nagy részének valamekkora védettséget biztosítanak, illetve meg tudják akadályozni, hogy ha valaki meg is fertőződik, akkor se alakuljon ki nála az a súlyos koronavírus-betegeség, amibe olyan sokan belehaltak már világszerte.
A teljes interjút interjút a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában olvashatják.
Előfizetésre és digitális vásárlásra itt van lehetőség.
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
