Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

14 újabb azonosított koronavírus-fertőzöttet találtak, 1051 az aktív fertőzöttek száma

  • narancs.hu
  • 2020. június 12.

Katasztrófa

Meghalt két idős, krónikus beteg. Ezzel 555 főre emelkedett az elhunytak száma.

Meghalt két idős, krónikus beteg, és 14-gyel, 4053-ra emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon – közölte a kormányzati tájékoztatási oldal.

Az elhunytak száma 555-re emelkedett. 2447-en már meggyógyultak.

Az aktív fertőzöttek száma 1051.

290 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük húszan vannak lélegeztetőgépen.

Az oldal adatai szerint jelenleg 8 834-en vannak hatósági házi karanténban.

Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (1922) és Pest megyében (592) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (375), Komárom-Esztergom (295), Zala (260) és Csongrád-Csanád megye (117), a sor végén pedig Békés megye áll (13).

Kiemelték, továbbra is a védekezés második szakaszában van az ország. Ez nem a járvány végét jelenti, hiszen a járványveszély nem múlt el.

Előző cikk a rovatban Koronavírus: az emberek fele mintha eleve védett lenne Koronavírus: az emberek fele mintha eleve védett lenne
Következő cikk a rovatban Koronavírusos lett az ukrán elnök felesége Koronavírusos lett az ukrán elnök felesége

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Kritika

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Kritika

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Kritika

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

Kritika

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

A szerk.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.