Németország egyes részei már lakhatatlanok a klímaváltozás miatt

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. július 13.

Katasztrófa

Erről a kormány katasztrófavédelmi ügynökségének vezetője beszélt. 

Az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események miatt Németország egyes területei már nem lakhatóak - figyelmeztetett a német kormány katasztrófavédelmi ügynökségének vezetője.

Német lapokban szerdán megjelent interjújában Ralph Tiesler úgy fogalmazott: "Polgári védelmi tisztviselőként azt mondom, hogy egyes területeket nem szabad újra benépesíteni a klímaváltozás és a súlyos időjárási katasztrófák és árvizek akut veszélye miatt".

Megjegyzései annak kapcsán hangzottak el, hogy Németországban közeledik a Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Rajna-Vesztfália tartományokban legalább 184 halálos áldozatot követelő árvizek első évfordulója.

"Nincs olyan hely vagy terület Németországban, ahol ne kellene alaposan odafigyelnünk" - hangsúlyozta Tiesler.

A koronavírus-járvány tanulságaira is utalva felszólított arra, hogy hatékonyabban hívják fel a közvélemény figyelmét a válságok lehetőségére. "A válságüzemmódnak most már az általános tudatosság részévé kell válnia, meg kell tanulnunk, hogy a válságjelenségek hozzátartoznak a mindennapi életünkhöz" - emelte ki.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.