Jelenleg is a Dzsáj Bhím Közösség tartja életben az ezerfős Sáta község oktatási intézményét. Arról az iskoláról beszélünk, amely 2010-ben komoly szerepet játszott az Ózdtól 15 kilométerre fekvő település csődbe jutásában: a gyermeklétszám 6 év alatt közel a felére csökkent, így az utánuk kapott állami normatíva már kevés volt az intézmény működtetéséhez. Bakos Péter polgármester akkor többször jelezte a képviselő-testület felé, hogy baj lesz a gazdálkodással, ha nem vezetnek be takarékossági intézkedéseket, erről azonban a testületben helyet foglaló – és az iskolában dolgozó – képviselő-pedagógusok hallani sem akartak. Sáta ugyanakkor nem élt az iskolatársulás lehetőségével sem, ezért 2010 áprilisára 30 millió forint adósságot halmozott fel az önkormányzat.
„Ekkor a település öncsődöt jelentett” – emlékezett vissza a narancs.hu megkeresésére a polgármester. Bakos Péter szerint az akkori 120 fős gyereklétszám már nem tudta veszteség nélkül fenntartani az iskolát, mert a nullszaldós működéshez legalább 200 diák kellett volna.
Bakos Péter
Nem szignózták
A kialakult helyzet miatt tavaly nyáron a település felvette a kapcsolatot a Dr. Ámbédkár Gimnázium vezetőivel, akik a középiskolai és felnőttoktatás után úgy döntöttek, hogy szerepet vállalnak az alapfokú oktatásban is. A megállapodás szerint az épületeket és eszközöket állagmegóvás fejében kapták meg az önkormányzattól, összességében pedig Derdák Tibor iskolaigazgató egy jól felszerelt iskolát és egy összeszokott pedagógusgárdát „vett át”. A tanévnyitó előtt néhány nappal azonban a 12 fős tantestületből tízen nem írták alá az új munkaszerződést, többségük ugyanis ragaszkodott a szerintük a fenntartóváltással járó végkielégítéshez, illetve úgy vélték, hogy a szerződésbe nem az előzetesen megbeszélt feltételek kerültek.
A létszámfeltöltés mégsem okozott gondot Derdákéknak, hiszen a munkaügyi központból azonnal tudtak szakembereket közvetíteni Sátára. „A kezdetektől 100 százalékos a szakos ellátottságunk, és jó hír, hogy a tavalyi ötvenfős tanulói létszámunk szeptemberre megduplázódik” – közölte a megkeresésünkre Derdák Tibor. Elárulta azt is, hogy az elmúlt tanév elején távozott pedagógusok közül még senki sem kereste meg azzal a szándékkal, hogy újra Sátán szeretne dolgozni.
Szünet a sátai iskolában
Rossz döntés volt?
Egy évvel ezelőtt a korábbi igazgatóhelyettes sem írta alá a munkaszerződést. Hossó Gáborné bízott benne, hogy a térségben talál magának másik állást, ahogyan másik kilenc társa is ezzel kalkulált.
Azóta eltelt egy év, és az egykori sátai pedagógusok közül csak hárman kaptak máshol néhány hetes, esetleg hónapos szerződéses állást az elmúlt tanévben. Folyamatosan pályáznak, és keresik az elhelyezkedés lehetőségét, de Ózd térségében nem találnak munkát. Hossóné pályázott már Ózdra és Bánrévére is, de 30 év tanítói múlttal a háta mögött sem kapott állást. Most a férje fizetéséből élnek, és mivel a család egy főre eső havi jövedelme túllépi a 25 800 forintot, az egykori igazgatóhelyettes nem jogosult a szociális segélyre sem. Hossó Gáborné ennyi tanítás után már csak pedagógusmunkában tud gondolkozni, ezért továbbra is keresi a pályázati lehetőségeket. Egykori döntését nem minősíti, mint mondja, akkor azt tartotta helyesnek. Kollégáival sokáig napi kapcsolatban álltak, ez azonban mára ellaposodott. Többségük továbbra is hasonló helyzetben van, mint Hossó Gáborné.
Beszédes számok
Egy név nélkül nyilatkozó ózdi, középkorú, munka nélküli általános iskolai tanár úgy fogalmazott, hogy esélyt sem lát az elhelyezkedésre. A városban a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az idei tanévben újabb 40-50 fővel csökken a tanulólétszám, ezért egyre kevesebb szakemberre van szükség.
A pedagógus tapasztalatát a térségi statisztikák is alátámasztják. Borsodban két egyetemi oktató keres állást 116 középiskolai pedagógus, 478 óvodai és alapfokú (általános iskolai) szakember mellett. A probléma főként Miskolcon csapódik le: a megyeszékhelyen 210 oktatási szakembernek nincs munkája, míg Ózdon 27 pedagógus kap munkanélküli-segélyt. A Pedagógusok Szakszervezete B.-A.-Z. megyei elnöke a közelgő szeptemberi iskolakezdéstől sem vár komolyabb pozitív változást az álláskeresők létszámában. Bodolay Zoltán ennek okaként az egyre fogyó gyermeklétszámot nevezte meg.
Az álláskeresők magas számához képest Borsodban június végén mindössze 25 pedagógusra volt igény. Jellemző a megye foglalkoztatási helyzetére, hogy az elmúlt tanévben a miskolci általános iskolák által meghirdetett négy álláshelyre összesen 277-en pályáztak.
