Gyula

Munkát, kolbászt!

Kis-Magyarország

A Gyulai Húskombinát tulajdonosai a cég létét, a dolgozók az állásukat és juttatásaikat féltik. Noha mindkét fél érdeke ugyanaz, a nagy múltú húsipari vállalat megmaradása, olyannyira nem értenek egyet a helyzet megítélésében, hogy tegnap a szakszervezet petíciót adott át a tulajdonosoknak.

„Nem szeretnénk a Herz sorsára jutni. Nem akarjuk, hogy megszűnjön ez a nagy múltú üzem. A legfontosabb a mintegy 400 munkahely megtartása és megmentése, de kiállunk amellett is, hogy újra legyen kollektív szerződésünk. Sok aggodalomra okot adó fejleményt látunk” – mondta kedd délben két tüntetés és két petíció átadása közben a narancs.hu-nak Petrusán Györgyné, a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) gyulai szervezetének vezetője. Az érdekvédő megjegyezte, hogy amikor legutóbb, 2004-ben a menedzsment felmondta a kollektív szerződést, 400 embert elbocsátottak. Szerintük egy újabb létszámleépítés ellehetetlenítené a termelést, ami a cég bukását jelentené.

Az érdekvédelmi szervezet képviselői kedd délelőtt 10 órakor Nádudvaron, az egyik tulajdonos cég, a HAGE igazgatósági ülésén, majd délután a másik, a Nagisz hasonló összejövetelén adták át a petíciójukat, és tüntettek a cégek székházai előtt. Mint Kovács Lajosnak, a HAGE és egyben a Gyulai Húskombinát igazgatósága elnökének elmondták, azért vonultak Nádudvarra, mert a gyulai vezetéssel már nem tudnak dűlőre jutni.

Petrusánné ehhez hozzátette, hogy előzetes értesüléseik szerint a két keddi igazgatósági ülésen születik döntés a 144 éves Gyulai Húskombinát sorsáról. Ezt semmiképp sem akarták ölbe tett kézzel végignézni. A tüntetéseken felolvasott petícióból kiderült, hogy az érdekvédelmi szervezet nem érti a Gyulai Húskombinátban kialakult helyzetet, mert a tulajdonosok komplett agráripari vertikumot mondhatnak a magukénak, amelyben a takarmány- és búzatermelésen át a sertéstenyésztésig, valamint a feldolgozóiparig minden megtalálható.

 

Munkát, szalámit!


Munkát, szalámit!

Fotó: Rosta/MTI

 

Másképp vélekedik a cég lehetőségeiről a menedzsment. Ruck János vezérigazgató azt hangsúlyozza, hogy sem a magánszférától, sem az államtól nem kaptak eddig tőkepótlást, noha kiélezett likviditási helyzetük miatt erre égető szükségük volna, s ígéretet is kaptak rá. A szakmában nyílt titok, hogy egyes piaci szereplők a Gyulai Húskombinát összeomlását várják, míg a kormányzat, bár voltak hangzatos ígéretei, nem tud segíteni. (Az a furcsa helyzet állt elő a gyulai cégnél, hogy bár jól ismert termékeit keresi a piac, finanszírozási gondjai miatt nem minden megrendelésnek tud eleget tenni.)

Jellemző a gyulai munkaügyi helyzetre, hogy a menedzsment és a szakszervezet abban sem ért egyet, hol helyezkedik el a húskombinát dolgozóinak bérszínvonala a honi húsipari szakmában. A vezetés szerint a felső egyharmadban, míg az érdekvédők szerint jócskán lemaradtak az átlagtól.

Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője még az év elején írásbeli interpellációt intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz a „hungarikumok és a gyulai hús jövője” kapcsán. Erre a kormány részéről Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszolt. Az agrárminiszter felvillantotta, hogy kidolgozzák a Gyulai Húskombinát megmentésének tervét, méghozzá a tavaly módosított csődtörvény segítségével. Ennek lényege, hogy a nemzetgazdaságilag fontos cégek állami támogatásban részesülhetnek, vagy akár ideiglenesen állami kisebbségi tulajdonba kerülhetnek. Ám mára kiderült, ami valószínűleg sokak számára akkor is nyilvánvaló volt, hogy az európai uniós szabályozás erre nem ad módot, így utólag ez a lehetőség leginkább kormányzati blöffként értelmezhető.

Az ügy előzménye, amelyről már korábban beszámoltunk, hogy idén februárban a cég vezetése a Gyulai Húskombinát nehéz gazdasági helyzetére hivatkozva hat hónapos hatállyal felmondta a 2005-ben az érdekvédelmi szervezettel kötött kollektív szerződést (amelyben munkaidő-kedvezményt, végkielégítést, jóléti és szociális juttatásokat garantáltak a dolgozóknak). „Évente 100 millió forintos pluszterhet rak az amúgy is kiélezett pénzügyi helyzetben lévő cégünkre a más gazdasági helyzetben, hét évvel ezelőtt megkötött kollektív szerződés. De hangsúlyozom, a munka törvénykönyve minden paragrafusát betartjuk” – mondta a narancs.hu-nak Ruck János vezérigazgató.

A húsos demonstrálók kedden délelőtt tízen, míg délután mintegy hetvenen jelentek meg az igazgatósági üléseken. A demonstráció résztvevői a „Lét a tét!”, Munkát, megélhetést!” feliratú táblákkal érkeztek az információik szerint sorsdöntő két igazgatósági ülésre, ahol azonban nem született végleges döntés. Ruck János szerint a tulajdonos felelősen gondolkodik a cégről, s nemegyszer erőn felüli áldozatokat vállalt a finanszírozás érdekében. Mint a narancs.hu-nak elmondta, kedden mindkét testület abban maradt, hogy megvizsgálja, miképpen lehet a jövőben tovább biztosítani a Gyulai Húskombinát működtetését és a cég fennmaradását.

Meg nem erősített információink szerint a Gyulai Húskombinát Zrt. csütörtökre tervezett igazgatósági ülése elmarad. Ez a Gyuláról, Pécsről, Kaposvárról és Budapestről Nádudvarra érkezett tiltakozók szerint nem rossz jel.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.