Kis-Magyarország

Több száz észak-magyarországi család otthona egy korábbi állami cég hibája miatt van veszélyben, vagy esetleg már összedőlt. Sőt, egy törvény miatt sok martinsalak-károsult nem számíthat segítségre, pedig ők nem hibáztak.

Hónapok óta kész, mégsem használható az új egri parkolóház. A létesítmény ráadásul olyan pénzügyi konstrukcióban jött létre, amely egyesek szerint csak arra jó, hogy százmilliókat szivattyúzzon ki a városi büdzséből – egy magáncégnek juttatva azt.

Akár milliárdokkal is eladósították magukat azok a települések, akik hitelt vettek fel azért, hogy felépítsék később alig látogatott fürdőiket. Makó kivétel, itt az új fürdő a város gazdaságát is felpezsdítette. Noha csodáról erős túlzás lenne beszélni, azért elmentünk megnézni, mi történt.

Gyermeke tíz napig volt beteg, amit hiába igazolt táppénzes papírral a szegedi nő. Mivel hiányzása meghaladta a közmunka melletti képzés 10 százalékát, most 136 ezer forintot kell fizetnie, sőt a munkájából is elküldték. Az eset nem egyedi.

A békési kisváros esete jól mutatja, hogy a pár évvel ezelőtt elfogadott törvény alkalmazása milyen kacifántos történetté fajulhat. Ez esetben szerepet kap benne egy jobbikos képviselő, a szakértői feladatot koloncnak megélő MTA, passzív helyiek, és egy rakás adminisztráció.

Közgazdászdiplomás eladókkal találkoztunk Nyíregyházán, ahol kínaiak, ukránok és erdélyiek is árulnak. A sokszínűség mégsem vidám: sokan a multikat hibáztatják, amiért évek óta pang az üzlet, a helyzeten pedig a feketézés sem segít.

Hangoztatott jelszavai ellenére a kormányzati agrárpolitika legnagyobb vesztesei a családi gazdálkodók. Minden eszköz megengedett, a lázongó gazda (sikertelen) korrumpálásától a megfélemlítésig. Természetesen következmények nélkül.

Pedig mindenki Munczigné befutására számított, helyette viszont a korábbi intézményigazgató helyettesét, Zalavári Lászlót választották meg. Az új vezető röviden nyilatkozott is lapunknak. Minden jel szerint az országos sajtó figyelme döntött.

Az államtitkár előbb azt mondta, nem enyhítik a közművelődési intézmények vezetőinek képesítési előírásait. Aztán Zsigó Róbert megkereste, és jött a könnyítés. Újabb fejezet a lex Zsigóban!

A szabályos pályázatot beadó korábbi igazgatót elképesztő módon golyózták ki. Az új kiíráson már könnyítettek, miután Zsigó Róbert sikeresen lobbizott törvénymódosításért. A friss pályázók közt ott a bajai polgármester egyik „rajongója” és egy munkatársa is. De ki fog itt nyerni?

Napjainkra pénzügyi befektetők kezébe került az a 12 állami gazdaság, amelyet "dolgozói" privatizációban értékesített 2001-ben az akkori Orbán-kabinet. A cégeket eredetileg a helyi menedzsment és az alkalmazottak vehették meg, ám idővel többségük az ország leggazdagabb emberei közé tartozók tulajdonába került.

Egy birtokunkba került dokumentum szerint a bajai polgármester Halász Jánost kérte meg, módosítson egy kormányrendeletet úgy, hogy a közművelődési magasabb vezetők képesítési követelményeit némileg enyhítsék. Megtörtént. Egy bajai könyvtár igazgatói pályázata állhat a háttérben.

Közel egy évvel ezelőtt lett a falu saját hírlevelének felelős kiadója a polgármester. Pedig az önkormányzati törvény világosan kimondja: a két poszt összeférhetetlen.

A tendereket konzorciumban nyerték. Hulladékgazdálkodásban és útkarbantartásban segít majd a Közgép vidéken.