„Not only hagyma” – Makó és a fürdőturizmus

  • Matkovich Ilona
  • 2014.02.09 06:00

Kis-Magyarország

Akár milliárdokkal is eladósították magukat azok a települések, akik hitelt vettek fel azért, hogy felépítsék később alig látogatott fürdőiket. Makó kivétel, itt az új fürdő a város gazdaságát is felpezsdítette. Noha csodáról erős túlzás lenne beszélni, azért elmentünk megnézni, mi történt.

A hagyma és a fokhagyma nem maradhat hosszú távon a város húzóágazata – ez a felismerés nem új keletű Makón. A rendszerváltás, és főként a termelőszövetkezetek privatizációja, valamint a mezőgazdaság gépesítése után egyértelművé vált, hogy a csongrádi városnak új „profil” után kell néznie, hacsak nem akarja magát hosszú távon a nosztalgiára kárhoztatni. A városvezetés ezért az ezredforduló környékén szakembereket bízott meg, hogy tegyenek javaslatot arra, mi lehet Makó útja a jövőben: ők pedig egyöntetűen az idegenforgalmat nevezték meg.  

Makovecz hagymája
„Makó mai arculatát Makovecz Imre munkái határozzák meg, és mi büszkék vagyunk rá, hogy a fürdőnket is ő tervezte. Olyat akartunk, ami máshol nincs” – jelenti ki a magyarnarancs.hu-nak Buzás Péter, a makói szocialista polgármester. (Makovecz és Makó kapcsolatáról cikkünk végén található keretes írásunkban olvashat bővebben – a szerk.) A településvezető így folytatja: "amikor hat évvel ezelőtt eldőlt, hogy elér bennünket az autópálya, akkor vettük a bátorságot, lebontottuk a régi strandot, és annak helyén megépítettük a város új gyógyfürdőjét, a Hagymatikumot. (Lapunk alkalmi építészkritikusa nem volt „elájulva” az épülettől, amikor két éve megtekintette azt. Erről bővebben Felesleges, rengeteg energia c. keretes írásunkban olvashat – a szerk.) Tudtuk, hogy több termálvizes fürdő is van a Dél-Alföldön, de Makó abban különleges, hogy a kiváló minőségű termálvize mellett a Marosból minősített iszap is rendelkezésére áll.

A makói fürdő

A makói fürdő

Fotó: A szerző felvételei

A véges beruházási költségek miatt az eredeti tervet  – a polgármester szavai szerint - „timsózni” kellett, elhagytak fürdőrészeket, így például nem építették meg a régi helyére tervezett 25 méteres úszómedencét, hogy ne lépjék túl a négymilliárdos költségkeretet. Ez azért volt fontos, mert a város akkori költségvetése évente maximum 250 milliós adósságszolgálatot engedett meg.   

Kezd felpörögni
Bár vasárnapi érkezésünkkor a makói utcák meglehetősen kihaltak, a belváros igényesen felújított épületei, a cukrászda somlói galuskája, és hogy csak a harmadik panzióban kaptunk szálláshelyet, számunkra is azt sugallta: nemcsak szlogen, de működik is a turizmus Makón. A Hagymatikum névre keresztelt fürdő használati értékével, valamint túlhangsúlyozott szakralitásával számos cikk foglalkozott már, mi most arra voltunk kíváncsiak, elkerüli-e a 24 ezer lakosú Makó számos más, fürdővel rendelkező kisváros sorsát. (Siklós esetét itt, Harkányét itt, a hazai fürdőberuházásról szóló összeállításunkat pedig itt olvashatja el.)

Felesleges, rengeteg energia – kritikus szemmel
„Belépve szinte azonnal nyilvánvalóvá válik az épület legkomolyabb problémája: a funkció és a forma között feszülő, a tervező személye által kódolt ellentét. A fürdő tömege egymásba olvadó és egymásnak feszülő körívek, hasábok, gömbszeletek festői kompozíciójára épül, az alaprajz ennek következtében átláthatatlan, a belső terek kiosztását pedig nem a racionalitás, hanem az épület áramló dinamikája diktálja. A grandiózus, 12 ezer négyzetméteres alapterülethez képest kevés a vízfelület és sok a közlekedő, a folyosó, a nehezen takarítható ki- és beugró. Az étterem és a gyerekmedence is fakupolát kapott, soktucatnyi pluszlégköbméterrel, az alagsorban elhelyezett igényes és változatos kialakítású „szaunavilág” viszont csak egy eldugott lépcsőn keresztül közelíthető meg. Az előcsarnok és az élményfürdő kívülről látványos kupolája belülről felesleges, üres légtér. (…) Az erdőnyi fával borított, magas páratartalmú belső terek kezelése rengeteg energiát és figyelmet igényel majd a működtető részéről, máskülönben az épület hamar romlásnak indul. Kérdés, hogy ennek anyagi vonzatát fedezi-e majd a Makovecz személye által bevonzott pluszbevétel.” A fürdőről szóló teljes kritikánkat itt olvashatja el.





Utóbbiakat ugyan a kormány szintén megszabadította az elmúlt években felhalmozott adósságuktól, de a sokszor erőn felüli fürdőberuházás továbbra is viszi a pénzt, hiszen a Magyar Fürdőszövetség adatai szerint a több mint háromszáz, 95 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő magyarországi fürdőnek csupán alig 10 százaléka működik nyereségesen. Az ezredforduló óta közel 100 milliárd forint itthoni és uniós forrást költött az ország fürdőépítésre, miközben óvatos becslések szerint is a meglévő fürdőkapacitások közel fele kihasználatlan.

false

Jóllehet, a 2012 januárjában megnyitott makói Hagymatikum első éves eredményei korántsem voltak megnyugtatóak – ekkor a városnak 180 millió forintot kellett hozzátenni a fürdő üzemeltetéséhez. Az első év tapasztalatai nyomán új vezetés kapott bizalmat, makói szakemberként a helyi Tourinform-iroda korábbi vezetője került a fürdő élére. Ő hamar kemény spórolásba kezdett, a vendégszám növekedése mellett átcsoportosításokkal, valamint odafigyeléssel milliókat sikerült lefaragnia a fürdő működési költségéből. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy 2014-ben negyvenmillióval kevesebbel kell hozzájárulnia az önkormányzatnak a fürdő üzemeltetéséhez. Ez az összeg ma közel egyenértékű azzal az akkori értéken 96 millió forintos költségteherrel, amennyit minden évben a régi, alig használható strandra költöttek.

Not only hagyma
A makói fürdő főbejárata előtt megszólított vendégek közül ugyan egy sem volt helybéli, sőt, a román, a szerb és az angol mellett alig hallottunk magyar szót, az ugyanakkor tény, hogy a Makó-kártya kiváltásával a helyiek fél áron, ezer forintért vehetnek jegyet a fürdőbe, amely egyébként több mint száz embernek ad munkát. Az előcsarnok Szent Koronával ékesített jurtájában álló jegypénztár előtt egy angol házaspár vásárol masszázs- és szaunajegyet, miközben lelkesen dicsérik a „barna gyógyvizet” a pénztárosnak, aki büszkén jegyzi meg: „Makó, not only hagyma.”

Kisebb fennakadás
A most felépült komplexumra, amelynek terveit Makovecz Csernyussal és Turi Attilával készítette, a város 3,2 milliárd forintot szánt, de a közbeszerzésre jelentkező kivitelezők ennél másfél-kétmilliárddal többet láttak reálisnak. Ekkor átterveztették a komplexumot: kikerült belőle a 25 méteres fedett uszoda, a családi részleg és a kiúszós élménymedence. (A városban egyébként hatezren tiltakoztak aláírásukkal a korábbi 50 méteres medence elbontása ellen.) 2011 szeptemberében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vizsgálatot indított, miután szabálytalannak találták, hogy a város egy saját cég, a Makói Fürdőfejlesztő Kft. közbeiktatásával kezeli az építkezés pénzügyeit. Az önkormányzat folytatta az építkezést, és átszervezte a finanszírozási folyamatot, így 2012 februárjában, egy újabb vizsgálat után újraindult az uniós pénzek folyósítása.



Buzás Péter az átmeneti finanszírozási problémák ellenére bizakodó. A polgármester azt mondja: izgulnak egy ekkora beruházás megtérülése miatt, de az építkezést hatástanulmányok, gazdaságossági számítások előzték meg, továbbá nem adósították el vállalhatatlan mértékben a várost. Az uniós forrásoknak köszönhetően ráadásul Makón egy „beruházási bumm” indult el az utóbbi években. Nem csak a fürdő és a felpörgő turizmus ad új munkahelyeket. Az autópálya megépítése után jött és tavaly ősszel kezdte meg működését a svájci központú és tulajdonú Givaudan élelmiszer-ipari vállalat, ahol 300 makói ember vállalhat munkát. A Contitech felfuttatta makói gyárát 1500 főre, a kandallógyárban négyszáz alkalmazott dolgozik, a magyar tulajdonú cég az alvállalkozókkal együtt közel ezer embernek ad megélhetést.

Kicsit elrontotta a mester
Csodák persze nincsenek: Makót sem kerülte el az elszegényedés. A városi intézményekben jelentős leépítésre kényszerültek, de spórolnak a közműdíjakkal is többek közt úgy, hogy a Városháza klasszicista épületének csak egyik szárnyát használják. Ennek oka, hogy noha az állam átvállalta az önkormányzat adósságát és elvette a korábbi feladatok egy részét, mindez úgy történt, hogy végül a megmaradt feladatok ellátására arányosan a korábbinál 461 millióval kevesebb pénz maradt. Eközben jó hír, hogy az „országos gyógyfürdő”-minősítést szerzett Hagymatikum gyógykezeléseit ma már nemcsak az itthoni, hanem külföldi vendégek is igénybe vehetik. A nyugat-európai országokból érkező vendégek ellátását ugyanis az anyaországi biztosítójuk fizeti. Ennek köszönhetően az igénybe vett gyógykezelések száma jóval több az előző évinél, a belépőjegyet vásárló vendégek száma tavaly 275 ezerről 346 ezerre nőtt.

A Hagymatikum megépülése óta eltelt két évben a korábbi 308 szálláságy helyett ma több mint ötszáz ágyat vehetnek igénybe a városba látogatók. Nemrég újabb panziókra adtak ki építési engedélyt, egy vállalkozó pedig 37 szobás, háromcsillagos szálloda építésére nyert pályázatot. Ezt már nem a polgármester mondja, hanem a helyi szállásadónktól tudjuk meg, ahogy azt is, hogy nyáron tele van turistákkal a város. „Ez jó. Az viszont baj, hogy az emberek alig férnek a medencékbe, ugyanis a fürdő területe hatalmas, de kevés a vízfelület, azt egy kicsit elrontotta a Makovecz úr. Bízunk benne, hogy lesz uniós pénz a makói gyógyfürdőt további medencékkel bővíteni”.

Makovecz Makón
A város és Makovecz Imre kapcsolata úgy húsz évvel ezelőtt, a helyi művelődési ház, a Hagymaház építésével kezdődött. „Egy KDNP-s képviselő ajánlotta az ő munkáit, így meghívtam Makóra, hogy tárgyaljunk. Láttuk a sevillai világkiállítás pavilonját. A képviselő-testület egyetértett, valamennyien építész géniusznak tartottuk őt” – mondja Buzás Péter. „Azt persze tudtuk egymásról, hogy politikai téren nem egy gyékényen árulunk, de ez egy percig nem okozott gondot. Nagyon korrekt, évtizedes kapcsolat alakult ki közöttünk. Jelenleg 12 Makovecz-ház van a városban.” A polgármester hozzáteszi: a fürdő építésekor tudták, hogy az üzemeltetés az átlagosnál drágább lesz, a hatalmas faszerkezet miatt többet kell költeni a megfelelő klíma biztosítására és ez pluszköltséggel jár, ugyanakkor abban bíztak, hogy a gyógyfürdőre az idelátogatók építészeti attrakcióként tekintenek majd, amely vonzza a turistákat.

Neked ajánljuk