Építési bakik, csúszás, kétes százmilliók – Kereszttűzben az új egri parkoló

  • narancs.hu
  • 2014. február 10.

Kis-Magyarország

Hónapok óta kész, mégsem használható az új egri parkolóház. A létesítmény ráadásul olyan pénzügyi konstrukcióban jött létre, amely egyesek szerint csak arra jó, hogy százmilliókat szivattyúzzon ki a városi büdzséből – egy magáncégnek juttatva azt.

Közterek, homlokzatok, műemléki épületek is megújulnak Egerben a nagyrészt uniós finanszírozású, 5,3 milliárd forint összköltségű belvárosi rehabilitációs program során. A 25 elemből álló beruházás több részlete már elkészült, így megszépült több jelentős műemlék homlokzata, rendbe tették a török kori Valide Sultana fürdőromot és egy, a belváros látképét romboló irodaházat is helyre hoztak. Épültek új hidak is, sőt, nekiláttak a főtér mellett található Városháza rekonstrukciójának is. (A felújításokról korábbi cikkünket elolvashatja itt.)

Felújítás a Dobó téren

Felújítás a Dobó téren

 

Kétes pénzügyi háttér
A belvárosi építkezések közül egy parkolóház építése borzolja a kedélyeket. (Ennek a helyi sajtóban is nyoma van, például itt és itt.) A létesítmény megépítésére azért volt szükség, mert a beruházások része lett volna egy mélygarázs a Dobó tér alatt, ám azt a hatóságok megakadályozták – így „jött képbe” a térhez közel található piaccsarnok melletti terület. Az önkormányzat projektcége erről úgy tájékoztatott: a parkolóház-építésre azért is szükség volt, hogy kiváltsák a belvárosi rehabilitáció során megszűnő közterületi parkolóhelyeket. A főtér melletti, jelenleg parkolóként használatos területeket közösségi és rendezvénytérré alakítják, ezzel együtt létrejön egy kerékpáros- és gyalogosövezet Eger belvárosában. A kieső parkolóhelyek nagy részét pótolja a 153 férőhelyes parkolóház, amely a belvárosban a legolcsóbb várakozási lehetőséget biztosítja majd az autósoknak – tették hozzá.

A parkoló kívülről

A parkoló kívülről

 

A kivitelezésbe magántőkét vont be a város: uniós forrásból Eger 333,5 millió forintot adott a 760 millióból megépült parkolóház kivitelezéséhez az Agria Parkoló Kft.-nek. Utóbbi cég így 426,6 millió forintos önerővel szállt be. A jelentős támogatás ellenére az önkormányzat tulajdonában álló Evat Zrt. hat éven át köteles a parkolóházat visszabérelni a cégtől havi nettó 4,58 millió forintért úgy, hogy a fenntartási költségek is a városi céget terhelik – tudtuk meg a város sajtósától.

Mindez lefordítva a számok nyelvére a következőt jelenti: hat év alatt közel nettó 330 millió forintot fizet ki a cégnek úgy, hogy ezért az összegért nem kapja meg a parkolót, hanem hat év után csak a megvásárlásra lesz lehetősége, ám ez az összeg akkor sem fog megjelenni az árban. „A pénzügyi konstrukció nem túl előnyös a hevesi megyeszékhely” számára – állítja Pál György, az egri közgyűlés MSZP-s tagja. (Mások egyenesen úgy vélik: a városnak sokkal előnyösebb lett volna akár egy hitel árán is visszavásárolni ezt a részt, mivel így ez a pénz egyenesen a magáncéghez vándorol anélkül, hogy ebből Egernek később bármi haszna lenne.) Pál György úgy véli: a kedvezőtlen megállapodás értelmében egy rosszul megépített (erről hamarosan bővebben – a szerk.) parkolóházat fog minimum hat évig bérelni a város úgy, hogy hat év után csak akkor kerülhet Eger tulajdonába az épület, ha megvásárolja a szerződésben lefektetett összegért, 426,6 millió forintért. Ha ezt nem teszi, újra köteles lesz bérbe venni az épületet, így közpénzből több százmillió forintos tiszta bevételhez juttatja az Agria Parkoló Kft.-t úgy, hogy az ingatlan továbbra is annak birtokában marad. A képviselő szerint további probléma, hogy a havi bruttó 5,81 millió forintos bérleti díjat – nem beszélve az ezen felüli fenntartási költségekről – nem lesz képes beszedni az önkormányzati cég a parkolói jegyekből. Pál György is felhívta a figyelmet, hogy a hat év alatt csak a bruttó bérleti díj összértéke majdnem annyi, mint amennyit az Agria Parkoló Kft. belefektetett az építkezésbe, így az esetleges visszavásárlás után kapott összeget már szinte teljes egészében tiszta haszonként könyvelhetik el. (Korábbi cikkünkben azt is írtuk: „A Narancs információi szerint az egri városüzemeltetési cég, az Evat Zrt. vezérigazgatója is gazdaságtalannak tartotta korábban az egyes számítások szerint alig 30 százalékos kihasználtságra saccolható beruházást.”)

Kipaterolt Végvári vitézek
A leglátványosabb egri építkezések az utóbbi hetekben kezdődtek: Eger főterét és környékét ellepték a munkagépek. Felszedték a Dobó tér és a Dobó utca burkolatát, s a napokban elviszik a város jelképeinek számító Dobó-szobrot és Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1967-ben felállított Végvári vitézek című szoborkompozícióját is. A restaurálás után csupán előbbi kerül majd vissza a Dobó térre, a lovas szobornak a főtér mellett nem messze találtak új helyet a tervezők és a városvezetők. A Végvári vitézek áthelyezésének nem mindenki örül, több városi fórumon rendre tiltakoztak az egriek. Az ügyet korábban már az ellenzék is „meglovagolta”, a szocialisták több ezer aláírást is gyűjtöttek, de a szoborkompozíciónak így sem lehet maradása.



Bakik és polgármesteri kritika
Közel sem az anyagi részletek miatt vált problematikussá az új parkolóház Egerben. Az építkezést ugyanis sorozatos nehézségek és bakik kísérték. Úgy tudjuk, a munkálatok során kiderült, hogy a behajtó autók alig tudtak volna felhajtani az emeletre egy szűkre szabott kanyar miatt, illetve a rámpák helytelen megépítése miatt a fel- és lefelé közlekedő járművek keresztezték egymást. (Információink szerint még az is felmerült, hogy le kell bontani az épület egy részét.) Bár kisebb bontás nélkül így sem úszták meg az építők, beázás miatt többször vissza kellett szedni a parkolóház tetején a betonfödémet. Egy, a lakosok észrevételei alapján közölt cikk említi még a szűk, feljáró elé elhelyezett lefolyót, a láthatóan rossz minőségű külső burkolást és a falon kívül húzódó kábeleket is

És belülről

És belülről

 

Eközben már Saxinger Balázs, az Agria Parkoló Kft. ügyvezetője a helyi tv-nek adott nyilatkozatában is elismerte, hogy tervezői hibák merültek fel a parkolóházzal kapcsolatban, bár hozzátette: az új tervezők mindezt rendezték. Ugyanakkor a 2013 szeptemberében beadott kérelem után a használatbavételi engedélyt csak tavaly december 23-án kapták meg, múlt heti helyszínelésünk alkalmával a rácsok még a mai napig le vannak zárva a be- és kijáratnál egyaránt, így 153 hellyel kevesebb áll most az autósok rendelkezésére a parkolással amúgy is hadilábon álló egri belvárosban. „A helyi LMP bírósághoz fordul az ügyben, ha az ingatlant továbbra sem adják át, vagy nem az elvárt minőségben” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Csarnó Ákos, a párt önkormányzati képviselője. (A városi önkormányzathoz eljuttatott levelünkben a megnyitás dátumáról is érdeklődtünk, konkrét választ azonban nem kaptunk.)

A tavaly novemberi testületi ülésen egyébként Habis László polgármester, KDNP-s országgyűlési képviselő úgy reagált az őket ért össztűzre, hogy nincs szüksége a pálya széléről sárdobáló ellenzékre. De itt nem állt meg, azt is mondta, hogy aki szerint a „kivitelezés nem normális”, az lenézi az egri építőipart és a magyar tudást. Majd a többszörösen elhibázott parkolóházat így védte: „a magyar építőipar ezt a színvonalat képes produkálni sok-sok vita és műszaki probléma kezelése mellett”.

Vitatott patakprojekt
Eger megújulásának vitatott eleme a belvárost átszelő Eger-patak medrébe épített 2 méter széles és 503 méter hosszú kerékpárút is. Utóbbi és a több mint 600 méteres mederrendezés közel 150 millió forintba került, amit többen – például a helyi civilek és zöldek – sokalltak. Szerintük kevesebb pénzből és nem a patakmederben kellett volna rendezni egy ekkora szakaszon a belvárosi kerékpárosok közlekedését, de kifogásolták azt is, hogy a meder feltúrásával felszámolták a város ökológiai folyosóját. Különösen a nyári áradások során már-már vicc tárgyává vált a bicikliút, amelyet alig tudtak megépíteni, hiszen már egy közepes zápor után is rendre elárasztotta a munkaterületet a víz.

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.

Az az űzött hang

„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

Az élet értelme

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Korszerűtlen elmélkedések

  • Zelei Dávid

„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.

Körözik Putyint

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, a gyerekjogok oroszországi elnöki biztosa ellen. Mindkettőjükkel szemben az a megalapozott gyanú merült fel, hogy legkésőbb 2022. február 24-ét követően ők maguk adtak parancsot gyermekek kényszerdeportálására és kényszeradoptálására, illetve nem akadályozták meg alárendeltjei­ket ebben. Ez a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít.

Mindent és mindenkitől

Megkárosítva érzi magát és feljelentést tervez több olyan orosz állampolgár, aki magyar letelepedési kötvényt vásárolt a VolDan Investments Ltd. nevű közvetítőcégen keresztül.

„Még erős a magyar felhozatal”

Mi a helyzet a Trafóval a Sberbank csődje óta? Visszakapták-e a pénzüket? – kérdeztük az illetékestől. A beszélgetés során szó esett még arculatváltásról, színházi fenntarthatóságról, a független előadóművészek helyzetéről, egyáltalán a magyar kultúra kilátásairól.