Építési bakik, csúszás, kétes százmilliók – Kereszttűzben az új egri parkoló

  • narancs.hu
  • 2014. február 10.

Kis-Magyarország

Hónapok óta kész, mégsem használható az új egri parkolóház. A létesítmény ráadásul olyan pénzügyi konstrukcióban jött létre, amely egyesek szerint csak arra jó, hogy százmilliókat szivattyúzzon ki a városi büdzséből – egy magáncégnek juttatva azt.

Közterek, homlokzatok, műemléki épületek is megújulnak Egerben a nagyrészt uniós finanszírozású, 5,3 milliárd forint összköltségű belvárosi rehabilitációs program során. A 25 elemből álló beruházás több részlete már elkészült, így megszépült több jelentős műemlék homlokzata, rendbe tették a török kori Valide Sultana fürdőromot és egy, a belváros látképét romboló irodaházat is helyre hoztak. Épültek új hidak is, sőt, nekiláttak a főtér mellett található Városháza rekonstrukciójának is. (A felújításokról korábbi cikkünket elolvashatja itt.)

Felújítás a Dobó téren

Felújítás a Dobó téren

 

Kétes pénzügyi háttér
A belvárosi építkezések közül egy parkolóház építése borzolja a kedélyeket. (Ennek a helyi sajtóban is nyoma van, például itt és itt.) A létesítmény megépítésére azért volt szükség, mert a beruházások része lett volna egy mélygarázs a Dobó tér alatt, ám azt a hatóságok megakadályozták – így „jött képbe” a térhez közel található piaccsarnok melletti terület. Az önkormányzat projektcége erről úgy tájékoztatott: a parkolóház-építésre azért is szükség volt, hogy kiváltsák a belvárosi rehabilitáció során megszűnő közterületi parkolóhelyeket. A főtér melletti, jelenleg parkolóként használatos területeket közösségi és rendezvénytérré alakítják, ezzel együtt létrejön egy kerékpáros- és gyalogosövezet Eger belvárosában. A kieső parkolóhelyek nagy részét pótolja a 153 férőhelyes parkolóház, amely a belvárosban a legolcsóbb várakozási lehetőséget biztosítja majd az autósoknak – tették hozzá.

A parkoló kívülről

A parkoló kívülről

 

A kivitelezésbe magántőkét vont be a város: uniós forrásból Eger 333,5 millió forintot adott a 760 millióból megépült parkolóház kivitelezéséhez az Agria Parkoló Kft.-nek. Utóbbi cég így 426,6 millió forintos önerővel szállt be. A jelentős támogatás ellenére az önkormányzat tulajdonában álló Evat Zrt. hat éven át köteles a parkolóházat visszabérelni a cégtől havi nettó 4,58 millió forintért úgy, hogy a fenntartási költségek is a városi céget terhelik – tudtuk meg a város sajtósától.

Mindez lefordítva a számok nyelvére a következőt jelenti: hat év alatt közel nettó 330 millió forintot fizet ki a cégnek úgy, hogy ezért az összegért nem kapja meg a parkolót, hanem hat év után csak a megvásárlásra lesz lehetősége, ám ez az összeg akkor sem fog megjelenni az árban. „A pénzügyi konstrukció nem túl előnyös a hevesi megyeszékhely” számára – állítja Pál György, az egri közgyűlés MSZP-s tagja. (Mások egyenesen úgy vélik: a városnak sokkal előnyösebb lett volna akár egy hitel árán is visszavásárolni ezt a részt, mivel így ez a pénz egyenesen a magáncéghez vándorol anélkül, hogy ebből Egernek később bármi haszna lenne.) Pál György úgy véli: a kedvezőtlen megállapodás értelmében egy rosszul megépített (erről hamarosan bővebben – a szerk.) parkolóházat fog minimum hat évig bérelni a város úgy, hogy hat év után csak akkor kerülhet Eger tulajdonába az épület, ha megvásárolja a szerződésben lefektetett összegért, 426,6 millió forintért. Ha ezt nem teszi, újra köteles lesz bérbe venni az épületet, így közpénzből több százmillió forintos tiszta bevételhez juttatja az Agria Parkoló Kft.-t úgy, hogy az ingatlan továbbra is annak birtokában marad. A képviselő szerint további probléma, hogy a havi bruttó 5,81 millió forintos bérleti díjat – nem beszélve az ezen felüli fenntartási költségekről – nem lesz képes beszedni az önkormányzati cég a parkolói jegyekből. Pál György is felhívta a figyelmet, hogy a hat év alatt csak a bruttó bérleti díj összértéke majdnem annyi, mint amennyit az Agria Parkoló Kft. belefektetett az építkezésbe, így az esetleges visszavásárlás után kapott összeget már szinte teljes egészében tiszta haszonként könyvelhetik el. (Korábbi cikkünkben azt is írtuk: „A Narancs információi szerint az egri városüzemeltetési cég, az Evat Zrt. vezérigazgatója is gazdaságtalannak tartotta korábban az egyes számítások szerint alig 30 százalékos kihasználtságra saccolható beruházást.”)

Kipaterolt Végvári vitézek
A leglátványosabb egri építkezések az utóbbi hetekben kezdődtek: Eger főterét és környékét ellepték a munkagépek. Felszedték a Dobó tér és a Dobó utca burkolatát, s a napokban elviszik a város jelképeinek számító Dobó-szobrot és Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1967-ben felállított Végvári vitézek című szoborkompozícióját is. A restaurálás után csupán előbbi kerül majd vissza a Dobó térre, a lovas szobornak a főtér mellett nem messze találtak új helyet a tervezők és a városvezetők. A Végvári vitézek áthelyezésének nem mindenki örül, több városi fórumon rendre tiltakoztak az egriek. Az ügyet korábban már az ellenzék is „meglovagolta”, a szocialisták több ezer aláírást is gyűjtöttek, de a szoborkompozíciónak így sem lehet maradása.



Bakik és polgármesteri kritika
Közel sem az anyagi részletek miatt vált problematikussá az új parkolóház Egerben. Az építkezést ugyanis sorozatos nehézségek és bakik kísérték. Úgy tudjuk, a munkálatok során kiderült, hogy a behajtó autók alig tudtak volna felhajtani az emeletre egy szűkre szabott kanyar miatt, illetve a rámpák helytelen megépítése miatt a fel- és lefelé közlekedő járművek keresztezték egymást. (Információink szerint még az is felmerült, hogy le kell bontani az épület egy részét.) Bár kisebb bontás nélkül így sem úszták meg az építők, beázás miatt többször vissza kellett szedni a parkolóház tetején a betonfödémet. Egy, a lakosok észrevételei alapján közölt cikk említi még a szűk, feljáró elé elhelyezett lefolyót, a láthatóan rossz minőségű külső burkolást és a falon kívül húzódó kábeleket is

És belülről

És belülről

 

Eközben már Saxinger Balázs, az Agria Parkoló Kft. ügyvezetője a helyi tv-nek adott nyilatkozatában is elismerte, hogy tervezői hibák merültek fel a parkolóházzal kapcsolatban, bár hozzátette: az új tervezők mindezt rendezték. Ugyanakkor a 2013 szeptemberében beadott kérelem után a használatbavételi engedélyt csak tavaly december 23-án kapták meg, múlt heti helyszínelésünk alkalmával a rácsok még a mai napig le vannak zárva a be- és kijáratnál egyaránt, így 153 hellyel kevesebb áll most az autósok rendelkezésére a parkolással amúgy is hadilábon álló egri belvárosban. „A helyi LMP bírósághoz fordul az ügyben, ha az ingatlant továbbra sem adják át, vagy nem az elvárt minőségben” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Csarnó Ákos, a párt önkormányzati képviselője. (A városi önkormányzathoz eljuttatott levelünkben a megnyitás dátumáról is érdeklődtünk, konkrét választ azonban nem kaptunk.)

A tavaly novemberi testületi ülésen egyébként Habis László polgármester, KDNP-s országgyűlési képviselő úgy reagált az őket ért össztűzre, hogy nincs szüksége a pálya széléről sárdobáló ellenzékre. De itt nem állt meg, azt is mondta, hogy aki szerint a „kivitelezés nem normális”, az lenézi az egri építőipart és a magyar tudást. Majd a többszörösen elhibázott parkolóházat így védte: „a magyar építőipar ezt a színvonalat képes produkálni sok-sok vita és műszaki probléma kezelése mellett”.

Vitatott patakprojekt
Eger megújulásának vitatott eleme a belvárost átszelő Eger-patak medrébe épített 2 méter széles és 503 méter hosszú kerékpárút is. Utóbbi és a több mint 600 méteres mederrendezés közel 150 millió forintba került, amit többen – például a helyi civilek és zöldek – sokalltak. Szerintük kevesebb pénzből és nem a patakmederben kellett volna rendezni egy ekkora szakaszon a belvárosi kerékpárosok közlekedését, de kifogásolták azt is, hogy a meder feltúrásával felszámolták a város ökológiai folyosóját. Különösen a nyári áradások során már-már vicc tárgyává vált a bicikliút, amelyet alig tudtak megépíteni, hiszen már egy közepes zápor után is rendre elárasztotta a munkaterületet a víz.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.