Egy lakatlan alföldi tanya megsérült árammérője miatt közel félmilliós szankciót akart kiszabni a rokkantnyugdíjas zsanai Dudás házaspárra a francia tulajdonú dél-magyarországi áramszolgáltató, az EDF Démász. Bár az ellenőrök az utóbbi években többször leolvasták a villanyórát (a tanyán korábban Dudásék gyermekei laktak), hibát, sérülést nem észleltek. Január elején azonban nem találták a plombát a mérőszekrényen. Ekkor sem Dudásék, sem korábbi villanyszerelőjük nem volt jelen, de utólag a Démász emberei még nyugtatták is az asszonyt, hogy ne aggódjon a büntetés miatt. Ennek ellenére hamarosan mégis megállapították a plomba hiánya miatti „szerződésszegést”. Jött is a büntetés: 450 ezer forintos kötbért kell fizetnie a családnak. Dudás Mihálynénak és férjének havi összjövedelme nem éri el a 100 ezer forintot. Mivel – állítja a házaspár – áramot nem loptak, és a tanyájuk lakatlan volt, megpróbálták kijárni a büntetés eltörlését.
Almát majszolt
Dudásék először Szegeden, majd Baján, végül Kiskunhalason próbálkoztak a Démász-ügyfélszolgálaton. „A kirendeletség-vezető almát evett, és magokat piszkált ki a foga közül, amikor félvállról odavetette, hogy inkább Szegeden kopogtassunk.” Szegeden aztán ismét letörték a reményeiket: közölték, hogy fizetniük kell, vagy mehetnek a bíróságra. „Amikor közöltem, hogy ezek után a sajtóhoz fordulok, mindjárt javasolták, hogy várjak még, és kértek 15 nap türelmi időt” – mondja Dudásné.
Villanyszerelő forrásunk, aki egykor maga is a Démásznál dolgozott, aggályosnak tarja, hogy vitás esetekben a mérőóra vagy a plomba ellenőrzését, az órák eltávolítását maga a Démász végzi (és mint a fenti példa mutatja, nem mindig a fogyasztó jelenlétében), a leszedett órákat pedig ő tárolja. (Az áramszolgáltatókkal kapcsolatos komoly büntetések eseteivel korábban mi is foglalkoztunk már.)
Másokkal is megesett
Pethő Ferencné: Nincs miért alkudoznom
Fotó: Kohout Zoltán
Egy kiskunhalasi asszony azért volt kénytelen tanyájáról a városba költözni, mert összeveszett szomszédaival, még látlelete is lett róla, hogy megverték. Elköltözéséig pedig valaki folyamatosan leverte a plombát a tanya villanymérő órájáról. Végül, bár ő hívta ellenőrzésre és javíttatásra a Démászt, neki is egy negyedmilliós büntetésről szóló csekket küldött a szolgáltató.
Az asszony először Baján keresett orvoslást a számára kifizethetetlen összeg miatt. Ott meglepő választ kapott: az illetékes felvetette, ha bajban van, vállalja be csak az egyik sérülésre – vagy a vezetékre, vagy a kismegszakítóra – vonatkozó kötbért, így a büntetés megfeleződik.
Ám Pethő Ferencné ennek hallatán sem akart fizetni. „Nem loptam áramot, nem én rongáltam meg az órát, nincs miért fizetnem vagy alkudoznom.”
Csoportot alakított
Tavasszal egy volt Démász-technikus, Wittmann Sándor észrevette, hogy hiányzanak a plombák lakása villanyórájáról, és az ellenőrző szalag is megsérült. Lefényképezte, és telefonált a szolgáltatónak; azok leszerelték és dobozba zárták a berendezést, majd pár nap múltán – mivel „a fenti címen a villamosenergia-vételezés nem az önnel kötött közszolgáltatói szerződésben foglaltak szerint történt” – 375 ezer forint kötbért és még 200 ezer forint egyéb kötelezettséget róttak ki rá. „Démász-nyugdíjasként kedvezményes áron kapom az áramot, így a 375 ezer forint nekem 12 évi fogyasztásom. Miért bántanám az órát?” – nyilatkozta a delmagyar.hu-nak Wittmann Sándor. Felháborodásában elkezdett kutatni a hasonló esetek után az interneten, és civil kezdeményezést szervezett a Vezetékes Szolgáltatók Károsultjainak érdekképviseletéért (a napokban úgy értesültünk, a mozgalom jövőre egyesületté alakul – KZ). Jelenleg a veszokar.hu oldalon teszi közzé közleményeit. Saját ügyét is alaposan megszervezte: a sérült óráját illető Démász-egyeztetésre több újságíró mellett Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnökségi tagja, Bakos Tibor jogvédelmi tanácsadó, valamint Makra Péter független igazságügyi szakértő kísérte el.
Az esettel kapcsolatban a Démász végül meghátrált: a bő félmillió helyett csak a kár és a szerelés díját kéri Wittmann Sándortól – tízezer forintot. Ő ezt sem akarja befizetni, mert úgy érzi, ezzel elismerné felelősségét. Ugyanígy járt a zsanai Dudás házaspár: az ő 460 ezres büntetésük is „elolvadt”, sőt, tőlük hivatalos levélben kért elnézést a stílusért az áramszolgáltató. Pethő Ferencné ügyében azonban egyelőre nincs ilyen változás: jelenleg – bármily meglepő is ez – egyfajta alkudozás folyik közte és a Démász között a fizetendő büntetésről. Az asszony felvette a kapcsolatot a Wittmann Sándor-féle szerveződéssel, és nem akar fizetni, a Démász még ragaszkodik a szerződésszegés tényéhez.
Problémás szabályozás
Az említett esetek problémájának forrása ott van, hogy a fogyasztók és a szolgáltatók közti, jelenleg hatályos üzemeltetési szerződések több ponton lényegében betarthatatlanok. A villamos energiáról, a gázszolgáltatásról vagy a mérésügyről szóló törvények szerint a fogyasztó szerződést szeg, ha befolyásolta a mérőóra működését, szabálytalanul vételezi az energiát vagy megrongálja a mérőórát – illetve akkor is, ha nem ő rongálta meg, de nem jelenti a sérülést. A mérőóra a Démász tulajdona, ám azok őrzéséről, épségéről a fogyasztónak kell gondoskodnia. Ez azonban több gyakorlati akadályba és jogi előírásba ütközik, mivel senki sem kötelezhető, hogy napi 24 órában üljön a lépcsőházi vagy tanyai villanyóra mellett, és óvja a sérüléstől, vagy olyan szolgáltatói szerelőtől, aki netán anyagilag érdekelt, hogy „találjon valamit” a mérőórán… Az óra továbbá nem lehet a lakáson belül, nem szabad szekrény vagy rács mögé zárni, mert tűz esetén a tűzoltók nem tudnának hozzáférni a megszakítóhoz. Jogász forrásunk szerint a Démász-vagyont képező villanyóra felelős őrzéséért a fogyasztó akár ellenszolgáltatást is követelhetne – ha már számon kérhető az óra megsérülése miatt.
Mindenkitől elvárják
Az esetekkel kapcsolatban megkerestük a Démászt is, a konkrét ügyekről azonban csak a fogyasztók (bürokratikusan nem túl egyszerűen kivitelezhető) engedélye után nyilatkozhatnak. Általánosságban arról tájékoztattak minket, hogy az utóbbi időben egyre több a felderített ügy, a szerződésszegések megakadályozása pedig azért fontos, mert amellett, hogy jelentős veszteséget okoznak a cégnek, balesetveszélyesek is lehetnek. A kár terhét azonban a rendesen fizetők is viselik. „Ezek az intézkedések a számláikat szerződésszerűen teljesítő ügyfeleket védik.” A cég évente több mint 100 ezer ellenőrzést végez, és egyre több szerződésszegéses esetre derül fény: a Démásznak a szabálytalan vételezések már egy kisváros éves villamosenergia-felhasználását teszi ki. (Arra azonban nem válaszolt levelében a cég, kapnak-e az ellenőrök fejpénzt a fellelt szerződésszegések után.) A Démász azt is állítja, hogy az ellenőrzések mindig a fogyasztó jelenlétében történnek – ám hogy ez nem minden esetben érvényesül, arra a zsanai házaspár esete a bizonyság. Azt is több ponton hangsúlyozzák, hogy ügyfeleiknek az eljárás teljes időtartama alatt lehetőségük van kifogással élni: a helyszínen, a jegyzőkönyvben és a személyes egyeztetés során is. Csak a vizsgálat végén kerül sor a kár, a kötbér meghatározására, s minden addigi közlés tájékoztató jellegű. A kiszámlázott kötbért polgári perben támadhatják a fogyasztók. (Eddig a kötbéres ügyeknek mindössze egy százaléka végződött a bíróságon.)
Munkatársainak, egyes vezetőinek magatartásával és stílusával kapcsolatban a Démász azt közölte: alkalmazottaik folyamatosan részesülnek szakmai képzésekben, illetve rendszeresen vesznek részt kommunikációs tréningeken. „Természetesen ezen képzésektől függetlenül társaságunk minden munkatársától elvárja a társadalmilag elfogadott magatartási normák betartását.”
