Kelemen Csaba elmaradt előadásai

  • Magyar Krisztián
  • 2012. december 15.

Kis-Magyarország

Az egri Agria Nyári Játékokon sorban maradtak el előadások, mert nem keltek el a jegyek. Ennek azért van jelentősége most télen, mert a fesztivál ügyvezetője, a Szegedi Szabadtéri Játékok új várományosa, Kelemen Csaba hiteltelennek nevezte az őt ért szakmai kritikákat. Pedig a Magyarok Világszövetsége is beszállt a közönségtoborozásba.

Több szakmai csoport és az ellenzéki városatyák tiltakozása ellenére csütörtökön véglegessé vált a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. ügyvezetőjének leváltása. Bátyai Edina menesztéséről már december elsején – a Fidesz–KDNP és a Jobbik képviselőinek támogatásával – határozott a szegedi közgyűlés. Akkor azonban Botka László (MSZP) polgármester nem írta alá a döntést, ezért csütörtökön újratárgyalták az ügyet. (Korábbi cikkünket lásd itt.) A zárt ülésről kivonultak az ellenzéki képviselők, a leváltásról a tizennégy Fidesz–KDNP-s és az egy jobbikos városatya döntött. (A jogszabályok szerint, ha a polgármester vétója után a közgyűlés újra ugyanazt a döntést hozza, akkor az automatikusan érvényes lesz.)

A közgyűlési határozat előtt kulturális újságírók, szerkesztők, kritikusok nyílt levélben próbálták jobb belátásra bírni a szegedi jobboldali képviselőket. A figyelemfelhívás során azt a kérdést is felvetették, hogy a városatyák vajon ismerik-e, hallottak-e valaha Kelemen Csabáról és az általa szervezett Agria Nyári Játékokról, ahol szerintük „szórakoztató hakniszínházak” lépnek fel minden évben.

Bár a szakemberek fent említett levele nem neki szólt, Kelemen Csaba, az Agria Játékok Nonprofit Kft. ügyvezetője szerdán mégis válaszolt. Közleményében hiteltelennek nevezte az egri kulturális fesztivált kritizálók véleményét, mivel szerinte ők nem is látták az előadásokat. „Szegeden 4 bemutató volt, Egerben 17. Szegeden 12 előadás volt, Egerben 37. Szeged nem szervezett tájelőadást, az Agria Játékok 7 tájelőadást tartott” – ismertette az ügyvezető, majd hozzátette: egy független közvélemény-kutató cég elemzése szerint „a nézettség országos szinten is jelentős volt, s a tetszési index az 1-től 5-ig tartó skálán 4,2”. Kelemen Csaba felhívta a levél aláíróinak figyelmét arra is, hogy a valós tények „elferdítése, rossz színben való feltüntetése a jó döntést nem szolgálja”.

A közvélemény-kutatás összegzése ugyan ott van az Agria Nyári Játékok internetes oldalán, de annak végeredménye csak kisebb jóindulattal nevezhető reprezentatívnak. A „tanulmányt” végző cég – amelynek honlapján nem szerepel, hogy közvélemény-kutatással is foglalkoznának – leírása szerint hat előadás közben kérdőíveztették a közönséget, 211 néző válaszolt a kérdésekre.

Nem tudjuk, milyen időszakra gondol Kelemen Csaba, amikor azt mondja, 17 bemutató volt Egerben, de azt tudjuk, hogy az idén bőven maradtak el előadások.  Érdeklődés híján elmaradt a július 11-i Portugál, a július 28-i A Fejedelem, és az augusztus 15-i Mizantróp.

A Zrínyi 1566 egyik júliusi előadása előtt olyannyira nem fogytak a jegyek, hogy a Magyarok Világszövetségének egri szervezete körlevélben kérte szimpatizánsait, üljenek már be a darabra. „Kelemen Csaba »segélykiáltását« szeretném továbbítani: ezen a héten, pénteken, este 9 (21.00) órakor kezdődő Zrínyi 1566 c. előadásra nagyon kevés jegy kelt el. (…) Legyen úgy telt ház, hogy mindannyian ismerjük egymást. A szereposztás is csábító” – írják a „Mentsük meg Zrínyit” címmel terjesztett e-mailben. A Zrínyi 1566-ban egyébként az a Sasvári Sándor játszotta a főszerepet, akit Kelemen – ha ő lehetne a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. vezetője – művészeti vezetőként maga mellé venne.

 

A fesztiváligazgató

Kelemen Csaba 2011 óta vezeti egyedül az Agria Játékok Nonprofit Kft.-t, előtte a Gárdonyi Géza Színház – botrányos körülmények között megválasztott – igazgatójával, Blaskó Balázzsal állt a kulturális fesztivál élén. (Az igazgatóválasztásról lásd korábbi cikkünket.) Az egri teátrum tagja, a hevesi megyeszékhely hivatalos ünnepségeinek rendszeres szereplője. Politikai múltja is van, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Heves megyei főtitkára, egri elnöke is volt.

 

Az egri színművész megválasztása esetén új műsortervet készítene Szegeden, a szegedma.hu-nak adott nyilatkozata szerint a pozitív hagyományokat megőrizné, ennek „legalapvetőbb eleme a nemzeti gondolkodás, a nemzeti szellem, s a nemzeti darabok továbbvitele”. Kelemen Csaba több zenés darabot akar a szabadtérin, úgy véli: Szegeden nemzetközi és országos operett- és musicalfesztivált lehetne rendezni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.