Kelemen Csaba elmaradt előadásai

  • Magyar Krisztián
  • 2012. december 15.

Kis-Magyarország

Az egri Agria Nyári Játékokon sorban maradtak el előadások, mert nem keltek el a jegyek. Ennek azért van jelentősége most télen, mert a fesztivál ügyvezetője, a Szegedi Szabadtéri Játékok új várományosa, Kelemen Csaba hiteltelennek nevezte az őt ért szakmai kritikákat. Pedig a Magyarok Világszövetsége is beszállt a közönségtoborozásba.

Több szakmai csoport és az ellenzéki városatyák tiltakozása ellenére csütörtökön véglegessé vált a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. ügyvezetőjének leváltása. Bátyai Edina menesztéséről már december elsején – a Fidesz–KDNP és a Jobbik képviselőinek támogatásával – határozott a szegedi közgyűlés. Akkor azonban Botka László (MSZP) polgármester nem írta alá a döntést, ezért csütörtökön újratárgyalták az ügyet. (Korábbi cikkünket lásd itt.) A zárt ülésről kivonultak az ellenzéki képviselők, a leváltásról a tizennégy Fidesz–KDNP-s és az egy jobbikos városatya döntött. (A jogszabályok szerint, ha a polgármester vétója után a közgyűlés újra ugyanazt a döntést hozza, akkor az automatikusan érvényes lesz.)

A közgyűlési határozat előtt kulturális újságírók, szerkesztők, kritikusok nyílt levélben próbálták jobb belátásra bírni a szegedi jobboldali képviselőket. A figyelemfelhívás során azt a kérdést is felvetették, hogy a városatyák vajon ismerik-e, hallottak-e valaha Kelemen Csabáról és az általa szervezett Agria Nyári Játékokról, ahol szerintük „szórakoztató hakniszínházak” lépnek fel minden évben.

Bár a szakemberek fent említett levele nem neki szólt, Kelemen Csaba, az Agria Játékok Nonprofit Kft. ügyvezetője szerdán mégis válaszolt. Közleményében hiteltelennek nevezte az egri kulturális fesztivált kritizálók véleményét, mivel szerinte ők nem is látták az előadásokat. „Szegeden 4 bemutató volt, Egerben 17. Szegeden 12 előadás volt, Egerben 37. Szeged nem szervezett tájelőadást, az Agria Játékok 7 tájelőadást tartott” – ismertette az ügyvezető, majd hozzátette: egy független közvélemény-kutató cég elemzése szerint „a nézettség országos szinten is jelentős volt, s a tetszési index az 1-től 5-ig tartó skálán 4,2”. Kelemen Csaba felhívta a levél aláíróinak figyelmét arra is, hogy a valós tények „elferdítése, rossz színben való feltüntetése a jó döntést nem szolgálja”.

A közvélemény-kutatás összegzése ugyan ott van az Agria Nyári Játékok internetes oldalán, de annak végeredménye csak kisebb jóindulattal nevezhető reprezentatívnak. A „tanulmányt” végző cég – amelynek honlapján nem szerepel, hogy közvélemény-kutatással is foglalkoznának – leírása szerint hat előadás közben kérdőíveztették a közönséget, 211 néző válaszolt a kérdésekre.

Nem tudjuk, milyen időszakra gondol Kelemen Csaba, amikor azt mondja, 17 bemutató volt Egerben, de azt tudjuk, hogy az idén bőven maradtak el előadások.  Érdeklődés híján elmaradt a július 11-i Portugál, a július 28-i A Fejedelem, és az augusztus 15-i Mizantróp.

A Zrínyi 1566 egyik júliusi előadása előtt olyannyira nem fogytak a jegyek, hogy a Magyarok Világszövetségének egri szervezete körlevélben kérte szimpatizánsait, üljenek már be a darabra. „Kelemen Csaba »segélykiáltását« szeretném továbbítani: ezen a héten, pénteken, este 9 (21.00) órakor kezdődő Zrínyi 1566 c. előadásra nagyon kevés jegy kelt el. (…) Legyen úgy telt ház, hogy mindannyian ismerjük egymást. A szereposztás is csábító” – írják a „Mentsük meg Zrínyit” címmel terjesztett e-mailben. A Zrínyi 1566-ban egyébként az a Sasvári Sándor játszotta a főszerepet, akit Kelemen – ha ő lehetne a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. vezetője – művészeti vezetőként maga mellé venne.

 

A fesztiváligazgató

Kelemen Csaba 2011 óta vezeti egyedül az Agria Játékok Nonprofit Kft.-t, előtte a Gárdonyi Géza Színház – botrányos körülmények között megválasztott – igazgatójával, Blaskó Balázzsal állt a kulturális fesztivál élén. (Az igazgatóválasztásról lásd korábbi cikkünket.) Az egri teátrum tagja, a hevesi megyeszékhely hivatalos ünnepségeinek rendszeres szereplője. Politikai múltja is van, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Heves megyei főtitkára, egri elnöke is volt.

 

Az egri színművész megválasztása esetén új műsortervet készítene Szegeden, a szegedma.hu-nak adott nyilatkozata szerint a pozitív hagyományokat megőrizné, ennek „legalapvetőbb eleme a nemzeti gondolkodás, a nemzeti szellem, s a nemzeti darabok továbbvitele”. Kelemen Csaba több zenés darabot akar a szabadtérin, úgy véli: Szegeden nemzetközi és országos operett- és musicalfesztivált lehetne rendezni.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.