„Hatodik éve tart a huzavona, és nem látszik a vége. Közülünk sokan becsapva érzik magukat, mert olyan valamiért adtak pénzt, ami nem valósult meg. Nincs megemelt szegély, se elvezetőárok, holott mindez elvileg ki lett fizetve.” Így panaszkodott egy pomázi lakos tavaly a magyarnarancs.hu-nak, amikor először foglalkoztunk azzal az ellentmondásos beruházással, amely a Pest megyei település Orlovácz nevű részén történt még 2006-ban. Ekkor a helyi képviselő-testület hozott rendeletet az utak szilárd burkolattal történő ellátásáról. Ehhez azonban néhány feltételt teljesíteni kellett az ott élőknek is: egyrészt a tulajdonosoknak ingatlanonként 80 ezer forinttal kellett hozzájárulni az útépítés költségeihez, másrészt az útépítéssel egyidejűleg gondoskodni kellett a csapadékvíz elvezetésének műszaki megoldásáról. Ez ingatlanonként további 200 ezer forint hozzájárulást jelentett.
| ||
A beruházás eredménye azonban korántsem lett kielégítő. A lejtős terepen elhelyezkedő házak között (és a pincék padlóján) továbbra is folyik a víz, avagy ahogy forrásunk érzékeltette a helyzetet: „Ha nagy az eső, nemcsak az én ingatlanomba folyik be a víz, hanem tőlem átfolyik a szomszédhoz is.” Az eset 450 családot érint.
Megváltozott tervek: nincs árok
Nem ez volt az egyetlen probléma. „Az eredeti tervek szerint a munkálatok során szikkasztóárkokat építettek volna, az aszfaltborításra pedig kiemelt (ún. K-)szegély került volna. A munka közben derült ki, hogy a csapadékvíz befogadására kijelölt terület magántulajdon, és a csapadék elvezetését is magánterületeken keresztül tervezték megoldani. Ám mindez nem akadályozta meg, hogy 2007-re megépüljön az út, amit a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) át is vett az építőktől. Az árkok azonban az eredeti megállapodás ellenére nem készültek el” – írtuk korábbi cikkünkben.
Az eset egyik pikantériája, hogy az említett összegeket épp az önkormányzat szedte be, mivel a beruházás társulási formában történt. (Erről, valamint a kivitelezőről bővebben olvashat korábbi cikkünkben – a szerk.) Volt olyan lakos, aki befizette az említett 200 ezer forintot, mások ezt – mondván, hogy nem azt kapták, amit ígértek nekik – megtagadták. Tőlük az önkormányzat a mai napig igyekszik behajtani az összeget. Csakhogy – érvelnek a lakosok – egy vízelvezető árok költsége nem hasonlítható egy szegély felrakásához, ezért nem hajlandók fizetni.
| ||
A lakosok előbb különféle hatóságoknak írtak leveleket, ám számos sikertelen kérelem és panasz után rendőrségi feljelentést tettek, hogy ezúton orvosolják problémájukat. Az egyik kárvallott, Varga István nyílt levelet is intézett a város polgármesteréhez, melyet – a pomázi újságokkal ellentétben – a magyarnarancs.hu közölt.
| Részletek a levélből „A napokban érkezett a nevemre egy sárga csekk, amelyre írt összeg egyrészről többszörösen meghaladja a havi nyugdíjamat, másrészről jogtalan követelést tartalmaz.” (…) „A beruházást vezénylő polgármesteri hivatal úgy adta át a forgalomnak (a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak) az utakat, hogy nem is értesítette a lakosságot képviselő társulatot. A társulat pedig, mint aki jól végezte dolgát, a tagok tudta nélkül megszüntette önmagát.” (…) „A türelmi idő fogytával rendőrségi feljelentés lett, ismeretlen tettes ellen csalás bűntettének gyanújával. A vizsgálat első fázisában a rendőrség is megállapította, hogy valóban az érintettek tudta nélkül megváltoztatták a terveket, és nem építették meg az objektumokat. Most szakértők vizsgálják a kivitelezés dokumentumait, a teljesítési igazolásokat, és egyszersmind a személyi felelősséget.” (...) |
Másfél év elteltével ismét kíváncsiak voltunk, mi történt az ügyben.
Nem beszélnek
„Semmi” – közölte titkárnőjén keresztül Vicsi László fideszes polgármester, egyebet ellenben nem kívánt mondani. A további kérdéseket elirányította beosztottjához, dr. Varga László aljegyzőhöz, akivel viszont hetekig húzódó levélírása és telefonos elérhetetlensége miatt nem sikerült interjút megbeszélni.
A csalás vétségének gyanúja miatt folytatott nyomozást az ügyészség tavasszal egyébként lezárta, „a panaszt mint alaptalant” elutasította. Az ügyész indoklása szerint a nyomozás alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése. Ennek ellenére még mindig nem lehet tudni, ki változtatta meg menet közben a terveket – erről egyébként a lakosokat előzetesen nem kérdezték meg, nem is tudtak róla –, és hol van az a pénz, amely a megépült K-szegély és a tervekben szereplő szikkasztóárkok ára közötti különbség miatt nem lett elköltve. Az mindenesetre gyanús lehet, hogy az építkezés folyamán rendszeresen tartott kooperációs megbeszélések egyes jegyzőkönyvei hiányoznak a beruházás hivatalos iratai közül. „Valószínűleg ezen megbeszélések egyikén döntöttek a tervek menet közbeni megváltoztatásáról” – véli Varga István, a rendőrségi panasz írója, aki már hét éve igyekszik jogorvoslatot találni a közösség sérelmére.
Bándi János, a pomázi önkormányzat beruházásügyi előadója felügyelte 2006-ban az építkezést a város képviseletében. Őt tanúként hallgatta ki a nyomozásban a rendőrség. Kérdéseinkre, hogy miért változtatták meg menet közben a terveket, ki döntött erről, továbbá ki döntött a meglehetősen magas önrész összegéről, nem kívánt válaszolni, elmondása szerint azért, „mivel Pomáz Város Önkormányzata a közműtársulások létrehozásában, illetve bonyolításában nem vett részt, tehát az önrészek megállapításában sem volt szerepe”. Ezzel szemben, mint ahogy egy később előkerült önkormányzati határozat is bizonyítja, a képviselő-testület egyik rendes ülésén döntött az út és a vízelvezetés lakossági önrészéről. Bándi akkor sem kívánt „az önkormányzat nevében” nyilatkozni, miután szembesítettük az ellentmondással.
Két szék között a földre
Báthory István pomázi képviselő 2009-ben Varga Istvánnak írt levelében erről számol be: „Most a jelenlegi csatornatársulás felszámolása folyik, és közben kiderült, hogy 30 millió Ft-tal adósa az önkormányzatnak. Elkezdték emiatt a pénzeket is beszedni önöktől gyorsított eljárásban. Több lakó már fizetésképtelenné vált és végrehajtót is küldtek a nyakukra, a törvényre hivatkozva.” Az építkezés miatt (törvényi kötelezettségek szerint) létrejött közműtársulás – melynek munkatársa az akkori független polgármester, Golub Athanász felesége volt a levél írója szerint – feloszlatta magát, áthárítva minden terhet és felelősséget az önkormányzatra. Az új önkormányzat viszont szintén igényt tartott a pénzekre, így azóta is próbálja behajtani azokat.
| ||
A pénzek behajtásának körülményei ráadásul tisztázatlanok. Senki sem biztos abban, hogy megteheti-e ezt az önkormányzat, maga a város jegyzője, Szabóné dr. Bartholomaei Krisztina is bizonytalan. Varga István elmondta, hogy a jegyző rendszeresen kiküldi neki a csekket, azzal a mellékelt üzenettel, hogy csak azért teszi, hogy „ne évüljön el a dolog”, amíg nem tisztázódik a helyzet – ezeket a csekkeket Varga rendszeresen visszaküldi. Bár senki nem elégedett a helyzettel, a békesség kedvéért sokan inkább fizetnek. Van, aki az egészet, van, aki részletenként, de persze olyan is van – mint Varga István –, aki egyáltalán nem. A helyiek kezdenek belefásulni az ügybe, amelyben semmi előrelépés nem történt.
A következő lépés
A rendőrségi panasz elutasítása után Varga polgári per indítását fontolgatja. Nemrég meglátogatta Bartholomaei Krisztina jegyzőt, hogy utolsó lehetőségként bíróságon kívüli megoldást találjanak a problémára. A jegyző azt javasolta, hogy Varga István és mások a többi lakos felhatalmazásával alakítsanak közös bizottságot az önkormányzat képviselőivel, „írja le, hogy mit akarnak voltaképpen”, és így tárgyalások során egyezzenek meg egy kölcsönösen kedvező megoldásban.
Ez nem új ötlet: a 2010-es önkormányzati választások előtt Varga István és Petrik Zoltán (egy másik kárvallott) felhatalmazást kaptak a lakosoktól arra, hogy egy ilyen bizottság létrehozását kezdeményezzék a polgármesternél. A bizottság akkor meg is alakult (kettőjüket azonban nem vonták be a munkába, csupán meghallgatták őket), írtak is egy jelentést, amely igazat ad a sérelmezetteknek, azonban a bizottság az újraalakuló testülettel együtt megszűnt, a jegyző pedig nem vitte az ügyet a képviselők elé, így a dolog elsikkadt.
Emiatt Varga István most úgy gondolja – bár belemegy az ajánlatba, „az ügy érdekében” –, hogy mivel már többször le lett írva, mit akarnak, ez csupán „időhúzás az önkormányzat részéről”. Számára az optimális megoldás az lenne, ha a kivetéseket semmissé tennék, az eddig beszedett pénzeket visszaadnák a lakosoknak, majd egy új eljárás keretében biztosítanák a normális vízelvezetést, amely egyébként útépítés esetén törvényi kötelessége az önkormányzatnak. Erre jelenleg azonban alig látszik esély.
(Ha Ön vidéken él, és tudomására jutott jogsértő eset, kérjük, írja meg nekünk a címre.)
