Egyelőre homály fedi, mire megy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a Kúria azon április 12-i döntésével, miszerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) törvényt sértett a kishantosi földek pályáztatásakor. Az éppen két éve tartó rémtörténetben máig zajlanak a bírósági perek, csakhogy közben az állam egy vezércsellel árverésre bocsátott a vitatott 452 hektáros területből 430 hektárt. Ez viszont törvénytelen, hiszen ezzel kivonta ezeket a területeket az igazságszolgáltatás hatálya alól. A kishantosiak többszöri pernyertessége és az őket támogató zöldszervezetek minden erőfeszítése dacára e földek mára az új bérlők tulajdonába kerültek. Utóbbiak magabiztosságát jól jelzi, hogy némelyikük már bevetette új szerzeményét, holott az adásvétel csak ebben a hónapban emelkedik jogerőre.
|
A Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság egy német–magyar kormányközi együttműködés alapján jött létre 1998-ban. A földhaszonbérleti szerződés 2013. október 31-én járt le, de az NFA egy évvel a szerződés lejárta előtt (2012. október 10-én) meghirdette a területek bérleti jogát 10 részletben – vagyis az egységes gazdaságot már a pályázattal szétrobbantották. Kishantos ugyan minden területre pályázott, és megfelelt a földbérleti pályázatban felsorolt kritériumoknak (illeszkedett az NFA birtokpolitikai irányelveihez és a nemzeti vidékstratégiához, amelyek kiemelten támogatják az ökogazdálkodást, az oktatási célú földhasználatot, mi több, a nemzeti vidékstratégia a kishantosihoz hasonló központok létrehozásának szükségességét irányozta elő). Ám nem nyertek semmit. Fazekas Sándor miniszter akkor úgy nyilatkozott, hogy az egyik 22 hektáros földdarabon fognak oktatni biogazdálkodást, ezért először ezt a földdarabot a mezőgazdasági gépszerelőket képző seregélyesi szakmunkásképző tanulóinak, majd egy év lebegtetés után a velencei mezőgazdasági szakközépiskolának adták, pályázat nélkül. Ez az iskola 45 km-re van Kishantostól, miközben a földtörvény szerint az állami föld bérlőjének közokirattal kell igazolni a húsz kilométeren belüli lakóhelyet. „Aztán egy szép napon megjelentek a műtrágyaszóró, majd a permetezőgépek, azóta ökológiai gazdálkodás oktatásáról szó sincs – magyarázza Ács Sándorné agrármérnök, a kishantosi biogazdaság vezetője, hogyan vált használhatatlanná a kishantosi rackanyáj volt legelője. – Az NFA minden törvényességet és szakmaiságot mellőző eljárása miatt a birkáink ott éheztek a legelő mellett, aztán takarmány híján fel kellett számolni az állományunkat, miközben az első évben senki nem hasznosította a legelőt.”
A többi területre 2014 áprilisában hirdettek eredményt. A nyertesek között volt a Mező Vidék Bt. nevű építési vállalkozás, de volt bálásruha-kereskedő, gazdálkodással addig nem foglalkozó polgármester és a pályázati feltételeket kijátszó 2900 hektáros nagygazdaság is. Miattuk kellett megszűnnie a nemzetközi hírnevű, közcélokat szolgáló, komoly szakmai és tudományos értéket képviselő ökológiai mintagazdaságnak és a hozzá kapcsolódó 15 munkahelynek. Ráadásul 2014. április 12-én az új bérlők 15 traktorral és az NFA-hoz leszerződött magánhadsereggel megsemmisítették Kishantos BIO és BIO SUISSE minősítésű növényeit, 117 milliós kárt okozva ezzel a biogazdaságnak. Sőt az akcióban bevetett őrző-védők 9 millió forintos költségét a kishantosiakon és a Greenpeace-en akarja behajtani az NFA. A pályáztatás kapcsán kirobbant sajtóbotrány miatt végül az új bérlőknek vállalniuk kellett a biogazdálkodást – de csak egy évre, utána már jöhetett a műtrágya és a vegyszer.
Mező Vidék kontra Kishantos
A két éve zajló birtokvédelmi perekben hol Kishantost, hol az új bérlőket hozta ki győztesként a bíróság. A Mező Vidék Bt. 27 hektáros földterületével kapcsolatban azonban a másodfokú bíróság és a Kúria is egyértelműen Kishantosnak adott igazat. Az ügykezelést jól érzékelteti, hogy míg korábban a Pesti Központi Kerületi Bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kishantosiak keresetét, a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság tavaly júniusban jogerősen és visszamenőlegesen érvénytelenítette az NFA Mező Vidék Bt.-vel kötött szerződését. Az NFA a Kúriához fordult, továbbra is bizonygatva, hogy teljesen rendben van, ha olyan nyer a pályázaton, aki el sem indulhatott volna. Kovács P. Zoltán, az NFA-t képviselő ügyvéd érvelése szerint „ha a pályázat érvénytelen is, attól még a szerződés érvényes”. A Kúria azonban kimondta: az NFA eljárása jogszabályellenes és jó erkölcsbe ütköző volt. E földdarabról bebizonyosodott tehát, hogy törvénytelenül nyerte a pályázó, aki 2014 tavaszán – a többi bérlővel karöltve – megsemmisítette a kishantosiak őszi vetését; emiatt a Kishantos 6,5 millió forintot követel a Mező Vidék Bt.-től.
De mi volt a baj e szerződéssel? Az NFA szerint a földhaszonbérleti rendszer úgy van felépítve, hogy abban spekulálni lehetetlen – Ácsné viszont utánajárt, hogy a Mező Vidék Bt. neve 2012. október 9-ig Salgó-Közmű Építő és Tervező, Szolgáltató Bt. volt, és csak kilenc nappal a kishantosi földekre kiírt pályázat meghirdetése után, 2012 novemberében települt át Salgótarjánból a 20 kilométeres körzeten belül lévő Szabadegyházára. A Mező Vidék Bt. 2012 őszén anélkül pályázott állami földre, hogy lett volna bejegyzett mezőgazdasági tevékenysége, azaz nem felelt meg a pályázati kiírás feltételeinek (például annak, hogy az előző év lezárt mérlege szerinti jövedelem több mint 50 százalékának a mezőgazdaságból kell származnia). Ácsnétól megtudtuk, hogy a Kúria ítéletének indoklásában a bírónő azt is különösnek tartotta, hogy a pályázatban annak ellenére tüntettek fel 25 szarvasmarhát, hogy a cégnek állattenyésztő tevékenysége sem volt.
Az NFA azonban fütyült a bírósági döntésre, s a tavaly júniusi ítélet után egy hónappal simán megengedte, hogy a Mező Vidék Bt. betakarítsa a termést. Amikor az odaérkező Ácsné megkérdezte a szintén kishantosi földnyertes kombájnost, hogy milyen jogon arat e földdarabon, azt válaszolta, megbízták ezzel – majd kitépte a nő kezéből a fényképezőgépet, és a képeket letörölte. Ácsné emiatt kihívta a rendőrséget. Közben előkerült a Mező Vidék Bt. beltagja, Vizi Dániel – L. Simon László államtitkár egykori pályázatírója –, aki elismerte, hogy ő bízta meg a szomszédos földet bérlő kombájnost az aratással. Vizi Dániel a kishantosi földek meghirdetésekor, 2012 októberében lett a Mező Vidék Bt. beltagja. Vizi 2011 szeptemberében közösen vásárolt egy kft.-t a Mezőfalvai Zrt.-től Kirinovics Péterrel. Utóbbi 2010-ben a Fidesz–KDNP közös polgármesterjelöltje volt Adonyban; cége, a Kirinovics Dohány Kereskedelmi Bt. több trafikkoncessziót is nyert a térségben. Az újonnan vásárolt kft.-t Ménesmajor Manufaktúra Kft.-nek nevezték el, és sikeresen szerepelt az állami földekre kiírt pályázatokon.
A Mezőfalvai Zrt., amelytől Vizi és Kirinovics a Ménesmajorra keresztelt kft.-t vásárolta, azért is érdekes ebben az ügyben, mert a kilencezer hektár állami földön intenzív gazdálkodást folytató, német tulajdonban lévő zrt. közvetlen szomszédságában fekszenek a kishantosi földek. A Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatója Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke. 2001-ben már megpróbálták a kishantosi biogazdaság földjeit a 12 állami gazdaság („a piszkos tizenkettő”) egyikeként privatizált Mezőfalvai Állami Gazdasághoz csatolni, de akkor még sikerült kimenekíteni ezt a területet.
Zászlós Tibor (aki hajdanán a baracskai rabgazdaság MSZMP-titkára volt) neve 2014-ben került elő újra Kishantossal kapcsolatban, amikor a tisztázatlan jogviszonyok közepette az új bérlők kitárcsázták a földből a biogazdaság vetését. A munkálatok megkezdésekor a területet – a bevezető és bekötő utakkal együtt – fegyveres őrző-védők vették körbe. Ács Sándorné elmondta, hogy a saját fülével hallotta, amint a vagyonőrök azt mondták a kiszálló rendőröknek, hogy a Nemzeti Földalap bízta meg őket, s erről írásuk is van. Délután egy civil ruhás rendőr főhadnagy kézbesítésében érkezett egy levél Zászlós Tibortól, hogy az utak a Mezőfalvai Zrt. tulajdonában vannak – és csak az mehet be a területre, akinek ő engedélyezi. Így aztán az őrző-védők kitaszigálták az utakról a jelen lévő ellenzéki országgyűlési képviselőket, a sajtó munkatársait és Kishantos támogatóit is. (Lásd: Kishantos lerombolása, magyarnarancs.hu, 2014. április 14.)
Föld nincs, per van
Természetesen megkérdeztük a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet is, hogyan nyerhetett földbérletet a Mező Vidék Bt. anélkül, hogy előzőleg mezőgazdasági tevékenységet folytatott volna. Azt a választ kaptuk, hogy a pályázati kiírás szerint olyan újonnan alapított cégek is pályázhattak földterület haszonbérletére, amelyek a jövőre nézve vállalták a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel előírt arányát. A Mező Vidék Bt. viszont ebbéli nyilatkozatát helytelenül tette meg, ezért formai okokból nem felelt meg a pályázati kiírásnak.
Az NFA nem tartozik a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak – tájékoztatta lapunkat a szervezet, sőt szerintük a magyar államnak van indokolt és bizonyított igénye a Kishantosi Kft.-vel szemben, melyet épp bírósági úton érvényesít. „Egyebekben le kívánjuk szögezni, hogy a Kishantosi Kft.-t nem érhette kár, tekintettel arra, hogy határozott idejű haszonbérleti szerződése volt, amely lejárt” – szól a száraz indoklás, amely arra is kitér, hogy „az NFA álláspontja szerint, a Mező Vidék Bt. által elnyert 27 hektáros területet leszámítva, az összes többi kishantosi területre lebonyolított pályázat az első fokú ítéletek értelmében a jogszabályoknak megfelelő volt”.
A Vidékfejlesztési Minisztérium korábban nemes egyszerűséggel úgy nyilatkozott, hogy az NFA a Nemzeti Vidékstratégia elveinek megfelelően nyolc helyi kisebb gazda gondjára bízta a kishantosi biogazdaságtól elvett földeket. Nézzük hát, kik ezek a 20–30 hektáros területeket elnyert bérlők, akiknek aztán két év múltán, 2015 decemberében, bizonyára teljesen váratlanul, az ölébe pottyantak ugyanezek a földek. A legújabb Ángyán-jelentés szerint a közel háromezer hektáron gazdálkodó Simon Mezőgazdasági Kft. egyik alkalmazottja, egyben a család tagja, Simon Hornok Réka nyert kishantosi földet őstermelőként. Mellette egyetlen hantosiként Lakatos Huba – egy bálás használt ruhával foglalkozó kereskedő –, valamint Márok Csaba, Mezőfalva gazdálkodással csak mandinerből foglalkozó polgármestere jutott területhez. (Márok felügyelőbizottsági tagja a Simon Mezőgazdasági Kft.-nek.)
A Mező Vidék Bt.-től visszavett 27 hektáros földet sem kaphatta meg a kishantosi biogazdaság, azt a mezőfalvai Rabi János a decemberi árverésen vásárolta meg, mintegy 85 millió forintért. Mit ad isten, Rabi testvére a közel 3000 hektáros Simon Kft. másik tulajdonosának a családjába házasodott be. A föld adásvételi szerződését társügyintézőként Kovács P. Zoltán ügyvédi irodája hitelesítette – Kovács P. Zoltán képviseli az NFA-t is a Kishantos elleni perekben, és ő az, aki az Átlátszó.hu összesítése szerint az első Orbán-kormány idején helyettes államtitkárként, majd közigazgatási államtitkárként dolgozott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban éppen 2001-ben, a 12 állami gazdaság (köztük Mezőfalva) elhíresült privatizációjakor. Ácsné szerint az eseményekből kirajzolódik egy jól körülhatárolható kör, amelyik együtt mozog, és mindenhol megjelenik, ahol állami vagyont lehet megszerezni. „A másodfokú bíróság amellett, hogy érvénytelennek mondta ki a Mező Vidék Bt. pályázatát, a többi pályázat ügyét is visszautalta első fokra, és kötelezte az első fokú bíróságot, hogy érdemben vizsgálja és tárgyalja ezeket. Ezért fontos kérdés: hogyan lehetett eladni ezeket a per alatt levő területeket?”
A kishantosi biogazdaság éves árbevételének legnagyobb tételét eddig a szántóföldi művelésből befolyt mintegy 150 millió forint jelentette; ezt a föld nélkül elveszítették, de egy pillanatra sem fordult meg a fejükben, hogy feladják. A tulajdonukban lévő kastélyépületben folytatják a népfőiskolai oktatást, kiadják lakodalmakra, konferenciákra, a hozzá tartozó majorsági épületben pedig szálláshelyeket alakítottak ki. A mindössze egyhektárnyi megmaradt kertben termelt zöldséget Ácsné a székesfehérvári vagy a dunaújvárosi piacra viszi. Azt mondja, Kishantos sorsát az igazságszolgáltatásra bízták. Sok segítséget kapnak a Greenpeace Magyarország Egyesülettől és másoktól; Kishantost közügynek tekintik, az ökogazdaságot nagyon sok civil, hazai és külföldi szakember hozta létre annak idején, hogy a környezetbarát gazdálkodási módot kitapasztalhassák és megtanulhassák.
A bizarr történet szimbóluma is lehet az, amit Ácsné elmesélt. A kishantosiak mezei leltárral kapcsolatos közel húszmillió forintos követelésének ügyében a bíróság két héttel ezelőtt szakértőt rendelt ki – akiről viszont kiderült, hogy három éve halott. „Szóltunk a bírónőnek, hogy talán tévedésből rendelték ki, de ő azt mondta, már nem tudja visszavonni, mert kiküldte a határozatot e halott szakértőnek. Meg kell várni, amíg visszajön az értesítés a családjától, akkor válik hitelt érdemlően bizonyítottá, hogy tényleg halott.”