Kiállítás

Kaptunk vonalat

Halló? Halló! – a telefonálás technika- és kultúrtörténete

Kritika

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

A Kiscelli Múzeum pinceszintjén megtekinthető tanulságos, élvezetes és látványos telefontörténeti kiállítás hamar meggyőz arról, hogy a telefonálás önmagában is izgalmas technikai evolúciója alapvetően és mélyrehatóan alakította át az emberi érintkezés lehetőségeit és szabályait. A távolban levőkkel valós időben zajló verbális kommunikáció lehetősége szinte mindent átformált körülöttünk – már el sem tudjuk képzelni, milyen volt a telefon megjelenése előtti őskor. Annak szemléltetésére, hogy a telefonálás milyen mélyen épült be a civilizációnkba, kevés jobb módszer akad, mint előszedni temérdek geget a 20. század filmjeiből és televízióműsoraiból; a kiállítás gyakorta él ezzel az eszközzel – és meg kell hagyni, egyáltalán nem hatnak öncélúnak, amikor, mondjuk, Gálvölgyi János vagy Kern András újra és újra felbukkan valamilyen telefonos témával. Belépve rögvest a hetvenes évek egyik híres/hírhedt kabaré­szkeccse fogad: Kern legendás one man show-ja, középpontjában a leszedhető ajtajú NDK-s turmixgéppel, amely a Kádár-korszak egyik mizériájáról, az ikresített telefonvonalak és más minőségi problémák által garantált folytonos áthallásról szólt. A tárlat berendezői, mint ebből is kitűnik, nem egyszerűen a telefon lankadatlan diadalmenetét foglalták keretbe, hanem azzal a lehetetlen helyzettel is foglalkozniuk kellett, hogy a korábban telefon-nagyhatalomnak számító országban hogyan vált az elégtelen „lefedettség” a hiánygazdaság egyik legfontosabb szimptómájává. Ennek részben az volt az oka, hogy a saját, zárt körű telefonvonalakkal rendelkező Kádár-kori elit mit sem törődött azzal a helyzettel, hogy a telefon a lakosság többsége számára szinte elérhetetlen luxuscikknek számított, pedig azzal még a propaganda-híradók készítői is tisztában voltak, hogy a magyar népgazdaság is milliárdokat bukik a telefonellátottság hiányán.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Varga Judit választása

Nem világos, milyen színjáték bontakozik ki szemünk előtt, az pedig végképp homályos egyelőre, végül hogyan döntenek: megteszik-e a „visszautasíthatatlan” ajánlatot, az érintett a tisztesség maradéka megőrzését választja vagy elfogadja az eddiginél is gátlástalanabb kézitusa katonájának szerepét a hatalomért.

Közel kétmilliárd forint vízdíjat követel az állam Miskolctól, a város bérlakásait adta fedezetként

A magyar állam 2023 végén úgy kapta meg ingyen a rezsicsökkentés miatt milliárdos hiányt halmozó MiVíz Kft.-t 24 milliárd forintos vagyonával, hogy konszolidációt ígértek Miskolcnak. Erre nem került sor, idén nyáron viszont benyújtotta 1,8 milliárdos ki nem fizetett vízdíj számláját a városnak. A törlesztés fedezeteként egy 2,2 milliárd forintra értékelt önkormányzati bérlakásos társasházát adta zálogba a fideszes városvezetés.

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.