Kiállítás

Kaptunk vonalat

Halló? Halló! – a telefonálás technika- és kultúrtörténete

Kritika

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

A Kiscelli Múzeum pinceszintjén megtekinthető tanulságos, élvezetes és látványos telefontörténeti kiállítás hamar meggyőz arról, hogy a telefonálás önmagában is izgalmas technikai evolúciója alapvetően és mélyrehatóan alakította át az emberi érintkezés lehetőségeit és szabályait. A távolban levőkkel valós időben zajló verbális kommunikáció lehetősége szinte mindent átformált körülöttünk – már el sem tudjuk képzelni, milyen volt a telefon megjelenése előtti őskor. Annak szemléltetésére, hogy a telefonálás milyen mélyen épült be a civilizációnkba, kevés jobb módszer akad, mint előszedni temérdek geget a 20. század filmjeiből és televízióműsoraiból; a kiállítás gyakorta él ezzel az eszközzel – és meg kell hagyni, egyáltalán nem hatnak öncélúnak, amikor, mondjuk, Gálvölgyi János vagy Kern András újra és újra felbukkan valamilyen telefonos témával. Belépve rögvest a hetvenes évek egyik híres/hírhedt kabaré­szkeccse fogad: Kern legendás one man show-ja, középpontjában a leszedhető ajtajú NDK-s turmixgéppel, amely a Kádár-korszak egyik mizériájáról, az ikresített telefonvonalak és más minőségi problémák által garantált folytonos áthallásról szólt. A tárlat berendezői, mint ebből is kitűnik, nem egyszerűen a telefon lankadatlan diadalmenetét foglalták keretbe, hanem azzal a lehetetlen helyzettel is foglalkozniuk kellett, hogy a korábban telefon-nagyhatalomnak számító országban hogyan vált az elégtelen „lefedettség” a hiánygazdaság egyik legfontosabb szimptómájává. Ennek részben az volt az oka, hogy a saját, zárt körű telefonvonalakkal rendelkező Kádár-kori elit mit sem törődött azzal a helyzettel, hogy a telefon a lakosság többsége számára szinte elérhetetlen luxuscikknek számított, pedig azzal még a propaganda-híradók készítői is tisztában voltak, hogy a magyar népgazdaság is milliárdokat bukik a telefonellátottság hiányán.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

A falu bolondjai

Hadházy Ákos második videón is dokumentált parlamenti találkozása Orbán Viktorral pontosan úgy sikerült, mint az előző, mintha az a több mint két esztendő el sem illant volna, mintha még mindig 2023 júniusa lenne.

A mártír

„Ki ölte meg Charlie Kirköt?” – ezt énekelhetné valamelyik NER-kompatibilis polbeat együttes, ha volnának olyanok.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.