Kiállítás

Kaptunk vonalat

Halló? Halló! – a telefonálás technika- és kultúrtörténete

Kritika

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

A Kiscelli Múzeum pinceszintjén megtekinthető tanulságos, élvezetes és látványos telefontörténeti kiállítás hamar meggyőz arról, hogy a telefonálás önmagában is izgalmas technikai evolúciója alapvetően és mélyrehatóan alakította át az emberi érintkezés lehetőségeit és szabályait. A távolban levőkkel valós időben zajló verbális kommunikáció lehetősége szinte mindent átformált körülöttünk – már el sem tudjuk képzelni, milyen volt a telefon megjelenése előtti őskor. Annak szemléltetésére, hogy a telefonálás milyen mélyen épült be a civilizációnkba, kevés jobb módszer akad, mint előszedni temérdek geget a 20. század filmjeiből és televízióműsoraiból; a kiállítás gyakorta él ezzel az eszközzel – és meg kell hagyni, egyáltalán nem hatnak öncélúnak, amikor, mondjuk, Gálvölgyi János vagy Kern András újra és újra felbukkan valamilyen telefonos témával. Belépve rögvest a hetvenes évek egyik híres/hírhedt kabaré­szkeccse fogad: Kern legendás one man show-ja, középpontjában a leszedhető ajtajú NDK-s turmixgéppel, amely a Kádár-korszak egyik mizériájáról, az ikresített telefonvonalak és más minőségi problémák által garantált folytonos áthallásról szólt. A tárlat berendezői, mint ebből is kitűnik, nem egyszerűen a telefon lankadatlan diadalmenetét foglalták keretbe, hanem azzal a lehetetlen helyzettel is foglalkozniuk kellett, hogy a korábban telefon-nagyhatalomnak számító országban hogyan vált az elégtelen „lefedettség” a hiánygazdaság egyik legfontosabb szimptómájává. Ennek részben az volt az oka, hogy a saját, zárt körű telefonvonalakkal rendelkező Kádár-kori elit mit sem törődött azzal a helyzettel, hogy a telefon a lakosság többsége számára szinte elérhetetlen luxuscikknek számított, pedig azzal még a propaganda-híradók készítői is tisztában voltak, hogy a magyar népgazdaság is milliárdokat bukik a telefonellátottság hiányán.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.