Most már tényleg meg kellene szavazni, és bízunk is benne, hogy átmegy, mert nem vet jó fényt az Európai Unióra, hogy még egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére is képtelen – mondta egy európai uniós tisztviselő még decemberben. A tagállami vezetők év végi csúcsán végül annak ellenére nem született eredmény, hogy Lula da Silva brazil elnök hirtelen kikötötte, hogy a következő évben már tárgyalni sem hajlandó. De nem hiába érezte azt Ursula von der Leyen, hogy ráér – végül a brazil vezető tényleg belement, hogy januárra halasszák az aláírást. A Mercosur–EU-egyezményt több mint 26 éve, 1999-ben kezdték tárgyalni a dél-amerikai oldalról Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay részvételével.
Január 17-én aztán aláírták a végleges szöveget, miután az Európai Bizottság kis többséggel, de igennel szavazott a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét ígérő egyezményről. A Bizottság döntése azonban csak egy mínuszos hírt ért az újságokban, ugyanis nyilvánvaló volt, hogy az Európai Parlamentben komoly akadályokba ütközik a ratifikáció. Legfeljebb annyiban volt érdekes, hogy a Bizottság a franciák tiltakozásán is rezzenéstelen arccal átlépett, meg persze a Brüsszelben krumplit és macskakövet dobáló traktorosokon. (A Bizottságban Magyarország, Franciaország, Lengyelország, Ausztria és Írország szavazott nemmel, Belgium tartózkodott.) Szinte biztos, hogy Emmanuel Macron francia elnök támogatná a kereskedelmi egyezményt, ha nem félne a hazai agrárszereplőktől, ahogy kezdetben a Fidesz is pártolta a megállapodást.
Győri Enikő, az Európai Parlament fideszes tagja három éve például még arról posztolt a közösségi médiában, hogy a Mercosur-egyezmény létrejöttén dolgozik, amit „végre alá kéne írni”: „Sajnálatos módon az EU időközben újabb feltételeket támasztott, egyesek ideológiai, mások protekcionista okból” – írta. A megállapodást, amellyel a brüsszeli elit az agrárium torkára teszi a kést, akkor ugyanez az elit még bürokratikus aggályokkal gáncsolta.
A Tisza Párt az elmúlt hetekben egyértelműen a Mercosur-megállapodás ellenzőjeként pozícionálta magát, a másik Európai Parlamentben ülő magyar ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció viszont támogatja. A Tisza ellenkezésének valóban tétje van, január 21-én az EP plenáris ülésén alig pár szavazattal (334 igennel 324 nem és 11 tartózkodás mellett) döntöttek arról, hogy perben kérik ki a bíróság véleményét arról, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal a szabadkereskedelmi megállapodás. Így aztán csak egy kicsit túlzás Magyar Péter állítása, miszerint sikerült megvédeniük „a magyar gazdákat Strasbourgban” – valójában a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői is velük szavaztak.
Tényleg káros lenne Európának Dél-Amerikához közeledni?
A Mercosur–EU-megállapodás mellett jócskán vannak érvek, bár többnyire az agrár- és élelmiszeripari szektor ellenérveit szokás hangoztatni. „Kell, mint egy falat kenyér” – hallottuk az Európai Bizottságban, ahol úgy vélik, megfelelő biztonsági korlátozó intézkedések mellett az agrárszektort nem rázná meg a megállapodás.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
