Kiakadtak az egyházak Németországban, mert a bajoroknál kötelező lesz keresztet kifüggeszteni az állami hivatalokban

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. április 30.

Külpol

A lakosok sem rajonganak az új rendelkezésért.

Megosztottságot és nyugtalanságot okozott a bajor tartományi kormány azon döntésével, hogy kötelező kifüggeszteni a keresztet a németországi tartományban működő állami hivatalokban – mondta a német katolikus püspöki konferencia elnöke egy hétfői lapinterjúban. A németországi evangélikus egyház (EKD) tanácsának elnöke is bírálta a müncheni vezetés döntését, amelyet az ország lakosságának többsége is elutasít.

Reinhard Marx bíboros, München–Freising egyházmegye érseke a Süddeutsche Zeitung című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a plébániák és a családok szintjéig hatoló „megosztottság, nyugtalanság, egymásnak feszülés” tapasztalható a Horst Seehofert követő Markus Söder vezette bajor kormány első döntései között bevezetett keresztkifüggesztési kötelezettség miatt.

A „valószínűleg jó szándékú akció” nem érte el a célját, a tartomány keresztény jellegének tudatosítását és erősítését – mondta Reinhard Marx. Kiemelte, hogy egy ilyen döntés előtt vitát kellett volna folytatni az egyházakkal és a társadalmi csoportokkal, azokkal is, amelyek nem keresztények. Kellett volna beszélni arról, hogy „mit jelent nekünk annak az embernek az üzenete, akit a kereszten látunk”, és arról is, hogy mit jelentenek a keresztény értékek.

„Egyetlen párt vagy állam, bíborosként én sem határozhatom meg csak úgy, hogy mi keresztényi” – mondta Reinhard Marx.

Arra a felvetésre, hogy Markus Söder az intézkedéssel csupán sok keresztény azon érzésére reagál, hogy a közösség egyre csak fogyatkozik, és értékei veszélybe kerültek, Reinhard Marx elmondta: valóban létezik ez az érzés, „de éppen ezért lenne fontos, hogy beszéljünk egymással”. Meg kellene vitatni, hogy „mit is jelent nekünk a kereszt egyáltalán, és mit jelent élni egy olyan országban, amelyet a kereszténység formált”. Ebbe a vitába mindenkit be kell vonni, keresztényeket, muzulmánokat, zsidókat és a vallástalanokat is. Hozzátette: aki csak kulturális jelképnek tartja a keresztet, az nem értette meg a lényeget, és ez a felfogás az állam részéről azt jelentené, hogy „az állam nevében kisajátítják a keresztet”.

A kereszttel nem mások ellen védekezünk

Bírálta a tartományi kormány döntését Heinrich Bedford-Strohm, az EKD tanácsának elnöke is, aki a napokban egy a német hírportálokon idézett interjúban kiemelte, hogy a kereszt mindenekelőtt vallási jelkép, és nem lehet csak a nyugati keresztény kultúra jelképeként értelmezni. A bajor kormány korlátozó jellegű menekültügyi politikájára utalva hozzátette: a kereszt „a szeretet egyetemes parancsát” is jelenti, nem arra szolgál, hogy bárki is védekezzen mások ellen, hanem arra int, hogy „felelősséggel tartozunk minden ember iránt”, ami a menekültekre is vonatkozik – mondta Heinrich Bedford-Strohm.

A németek csaknem kétharmada, 64 százaléka ellenzi, hogy keresztet függesszenek ki minden állami hivatalban – mutatta ki az Emnid közvélemény-kutató társaság. A Bild am Sonntag című vasárnapi német lap megbízásából készített felmérés szerint 29 százalék ért egyet a keresztkifüggesztési kötelezettséggel.

A katolikusok körében 48 százalék elutasítja, 38 százalék támogatja, az evangélikusoknak pedig 62 százaléka elveti, 34 százaléka üdvözli, hogy legyen kereszt az állami hivatalokban.

A bajor kormány a legutóbbi, keddi ülésén úgy döntött, hogy „Bajorország történelmi és kulturális jellegének kifejezéseként” június 1-jétől keresztet kell kifüggeszteni a tartományban működő állami hivatalok épületeiben, a bejáratnál, jól látható helyen. A kormány közleményében kiemelte, hogy „a kereszt a keresztény-nyugati kulturális önazonosság alapvető jelképe”.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.