Szijjártó szerint Szlovákia nem fogja korlátozni a magyarok anyanyelvhasználati jogait

  • narancs.hu
  • 2024. november 11.

Külpol

Erre a szlovák parlament elnökének szava jelenti a „garanciát”.

Peter Ziga, a szlovák parlament elnöke világosan megerősítette, hogy egy esetleges új nyelvjogi törvény semmilyen módon nem fogja korlátozni az országban élő nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Pozsonyban.

„A mai napon az elnök úrtól egyértelmű megerősítést kaptam arra, hogy az esetleges új nyelvjogi szabályozás semmilyen módon nem veszélyezteti az anyanyelvhasználatot a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbségek számára” – fogalmazott a külügyminiszter, aki szerint a nemzeti közösségek ügyében mindig „a legjobb megelőzni a bajt”.

„Az elnök úr mai szavai a számomra garanciát jelentenek”

– mondta Szijjártó, hozzátéve, hogy folyamatos kapcsolattartásról egyeztek meg az esetleges törvényalkotási folyamat során. „Tehát ha bármelyikünk érzékel olyan problémát, ami nemkívánatos helyzetet állít elő, akkor azonnal beszélünk, és azonnal lépünk közösen.”

Az MTI összefoglalója szerint Peter Ziga megerősítette, hogy sem a szlovák kormány, sem a parlament nem kívánja módosítani a jelenleg „status quót” a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan. Mindemellett közölte, hogy olyan törvényről van szó, amelynek részletei egyelőre nem ismertek, a szövege előkészítés alatt áll.

A Telex felidézte, Szijjártó Péter szlovákiai egyeztetését múlt héten jelentette be a miniszter szóvivője, miután a szlovák kulturális minisztérium belengette a kisebbségi nyelvek használatának szigorúbb szabályozását. A minisztérium törvénytervezete szerint a postákon, a vasúti és más közlekedésben kötelező lett volna a szlovák nyelv használata, és minden emléktáblán, feliraton, reklámban az első helyen kellett volna szerepelnie a szlovák szövegnek, a köztéri feliratok és reklámok esetében ráadásul nagyobb betűkkel. Emellett a nyelvtörvény megszegése miatti büntetés összegét is megemelték volna.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.