Wicca-fesztivál: A vasorron is túl

Lélek

Szerencsére idén sem maradt el a Kelta-Wicca Hagyományőrzők Egyháza egész napos Tavaszi Wicca Fesztiválja, így legalább megállapíthattuk, hogy a rendezvényen tiszteletüket tevő vasárnapi punkok, doom metal-rajongó tinédzserek, kristályárusok, kártyajósok és az e körben is kakukktojásnak számító Egely-rajongók szinte semmilyen veszélyt sem jelentenek társadalmunk rendjére.

Szerencsére idén sem maradt el a Kelta-Wicca Hagyományőrzők Egyháza egész napos Tavaszi Wicca Fesztiválja, így legalább megállapíthattuk, hogy a rendezvényen tiszteletüket tevő vasárnapi punkok, doom metal-rajongó tinédzserek, kristályárusok, kártyajósok és az e körben is kakukktojásnak számító Egely-rajongók szinte semmilyen veszélyt sem jelentenek társadalmunk rendjére.Szerzőnk naivan még úgy hitte, felkészülten érkezik a Tavaszi Wicca Fesztiválra: a Polanski-féle filmváltozat többszöri megtekintése után eredeti, nyomtatott formájában is feldolgozta Ira Levin Rosemary´s Babyjét, ám igyekezete az utóbb történtek fényében merőben feleslegesnek bizonyult. Mint ahogy általában tévednek azon, alapvetően keresztény szellemiségű (vagy éppen ellenkezőleg, satanista metálrajongó) szerzők, akik az újpogányok hiedelemvilágát alapvetően csak a keresztény mitológia kifordításaként bírják elképzelni (tudják: fejéről talpára - csak ezúttal nem Hegel fordul, hanem a kereszt). A Wicca-kultusz, ami az ötvenes-hatvanas években bontakozott ki, látszólag teljességgel mentes a satanista tendenciáktól, más tekintetben viszont annál sajátságosabb - felvirágzását ugyanis az írott szónak köszönheti, ekképpen valósággal eleven példája az önbeteljesítő próféciának.

Csöbörből Csömörbe

Az állítólagos kelta hagyományokra támaszkodó kultuszról a nálunk nagyjából teljesen ismeretlen E. B. Gardner könyveiből szerezhetett tudomást a nagyközönség - ő ugyan több ezer éves élő tradícióként írt a Wicca-boszorkányságról, ám a valóságban éppen könyveinek megjelenését követően sorra alakultak a covennek nevezett boszorkányőrsök, -rajok és -sejtek. A magyar Wicca-mozgalom ars poeticáját bárki megismerheti - elég felkeresni a boszorkányegyház site-ját (www. wicca.hu).

Az egyházalapító anyák és atyák saját bevallásuk szerint az "ősi Európa mágikus hitvilágának őrzői, a kelta druidák, filik és bárdok hagyományait próbálták ötvözni a modern nyugati Wicca-vallás tanításaival" - ennek nyomán alapították meg a Kelta-Wicca Hagyományőrzők Egyházát.

Az elnevezés nem vicc, bejegyzett (értsd: az adóhivatal által is nyilvántartott) egyházról van szó, tradícióit tekintve kétségtelenül nem versenyezhet a katolikus anyaszentegyházzal - legfőképpen ama több évezredes rutin hiányzik belőlük, amit a katolikusok és egyéb keresztény felekezetek a boszorkányok, eretnekek, farkasemberek és filozófusok elleni kitartó küzdelem során szereztek (az igazság érdekében el kell mondanunk: az egyház azóta beismerte, hogy a fentiek közül a farkasemberek nem is léteznek).

Mindenki megnyugodhat: a Kelta-Wicca vallás tanításai dogmákat nem tartalmaznak (az ilyen állításoktól szoktak egyháztudósok a falra mászni - és valóban!). A Wicca-egyház a hagyományos értelemben nem térít, tagjai sosem fognak a jehovistákhoz hasonlóan küszöbünkön toporogni, kezükben egy színes képregénnyel - ami fölösleges is, a rajongótábor adott, bővülése folyamatos. Az érdeklődők köre nagyjából jól belőhető, ha gondosan tanulmányozzuk a szervezet honlapját, különös tekintettel a fórumokra: a fesztiválnak becézett, alapvetően családias rendezvénysorozat résztvevői között éppúgy találunk dark-, doom-, gothic-rajongó tizenéveseket, mint érdeklődő középkorúakat, akiknek úttörőmozgalmi szocializációjából sajnálatos módon kimaradt a pogány termékenységmágia. A másik oldalon a szolgáltatók köre szintén igen változatos: amatőr aurafotósok, ingyenes energetikai kezelést nyújtó önkéntesek, kedvezményes jóslást vállaló profik, kristály-, talizmán- és okkult bizsuárusok. A kívülről érkezett látogató természetesen nem fogja rögtön megismerni a Wicca-rítusokat meg a speciális boszorkányünnepeket, melyeken nyilván csak a beavatottak vehetnek részt - így azt sem tudja meg, milyen érzés lehet egy rendes boszorkányünnepen a kötelező egyenruhában (pucéran) megküzdeni a vérszívó paraziták hadával. Az azonban biztosra vehető, hogy az ellenkező értelmű sanda találgatásokkal szemben az ilyen szeánszokon nem szoktak seprűn lovagolni, békával smárolni avagy kereszteletlen csecsemő vérével szűzlányok fenekére tetoválni. Ha valakit a puszta negatívumokon kívül is érdekelt az újpogány ezotéria, az számos előadást hallgathatott meg a fesztivál keretében: cikkünk szerzője például húsz perc után megértette, hogy most a Vízöntő korát éljük, ám a nép egy brosúrával mindig lemarad a korszellemtől, most éppen szeretni próbálja egymást, pedig azt korábban kellett volna (tudják: Halak!), ahogy azt a Máté-S. Nagy szerzőpáros oly sok gyönyörű szerzeményben megénekelte.

Szerencse, kerék

A Wicca-fesztivált kísérő paranormál események egyik legkülönösebbje (egyben bizonyság a szervezők által is favorizált, jó értelemben vett szinkretizmusra) az Egely-életmű jelentékeny darabjainak felbukkanása a rendezvény egyik eldugott szobájában. Szerzőnk kapva kap az alkalmon, s kéjesen kezdi lapozgatni a Tértechnológia 1., 2. és 3. című köteteket, különös tekintettel a felvázolt differenciálegyenletekre és vektorterekre. A magasabb matematika ellen beoltott növendékboszorkák ellenben ügyet sem vetnek a nyomtatott bötűre, figyelmüket az Egely-kerék köti le, mely ez alkalomból mindenki számára ingyen kipróbálható. Miután egy fekete ruhás fiatal sátánimádó tizenhármat mér a gépen, szerzőnk (akinek szellemi állapotára jellemző, hogy este a ker. tévé IQ-tesztjén már a kérdéseket sem értette) maga is vérszemet kap, ám végül csak kilencet bír elővezetni, azt is bal kézzel. A fenti értékeknek semmi értelme nincsen, ha a számokhoz nem tudunk mértékegységet vagy valami effélét rendelni. Sebaj, E. György javára írjuk, hogy maga sem tudja pontosan, hogyan működik gépe, ám ez nem is akadályozza meg abban, hogy számos éremmel térjen haza jobbára parafizikusok és szabványügyi előadók számára szervezett termékbemutatókról. A rossz fizikus persze a kákán is a metrikus skálát keresi, pedig - mint tudjuk - dobbal verebet fogni éppúgy lehetetlen, mint szögmérővel keresztet vetni.

Barotányi Zoltán

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.