Ajándék állatok Ferenc Józseftől

Lokál

152 éve nyitották meg az Fővárosi Állat- és Növénykertet.
1890 után

1890 után

Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

 

A Pesti Állatkert (mai nevén: Fővárosi Állat- és Növénykert) volt Magyarország első hivatalos állatkertje, bár néhány hasonló példa már a megelőző évszázadokban is akadt. A középkori vadaskerteknek persze nem a nézelődés és a csodálkozás volt a célja, hanem a vadászat. Az egzotikus állatok tartásáról csak néhány történetet ismerünk a 19. századot megelőzően: III. Béla például tevéket ajándékozott Barbarossa Frigyesnek, I. Lajosnak volt egy oroszlánja, és Mátyás is kaphatott ajándékba papagájokat.

Az első nyilvános állatkertek a környező országokban már a 18. század végéhez köthetőek, a legközelebbi a bécsi, schönbrunni állatkert volt, amelyet 1780-ban nyitottak meg. A pesti állatkert létrehozásának gondolata már az 1830-as, 1840-es években felmerült, de az ötletet tett még nem követte.

Az elképzelés aztán 1859-ben került elő újra, amikor is a 1848-as szabadságharcban is részt vevő honvédtiszt, Xántus János állt az ügy mellé. Az állatkertet támogatók pedig példásan összefogtak:

Pest Szabad Királyi Városnál elérték, hogy az akkori Városerdőből (ma: Városliget) 31 katasztrális hold és 600 négyszögöl (mintegy 18 hektár) területet harmincévi használatra jelképes összegért (évi egy arany), tehát gyakorlatilag díjmentesen átengedjen állatkert létesítése céljából.

Az összefogás nemzetközi szinten is folytatódott: a park tervét Petz Ármin városi főkertész készítette, az épületeket pedig Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezte. A ma is meglevő Nagy-tavat és az annak vizét biztosító kutat Reitter Ferenc és Vogel József városi mérnökök tervezésével alakították ki.

Az építkezést és a munkálatokat mindössze 2 év alatt be is fejezték, a megnyitóra így 1866. augusztus 9-én került sor. Ezt a napot nemcsak az állatkert születésnapjaként, hanem az állatkertek napjaként is számon tartják.

Az első igazgató rövid ideig Leopold Fitzinger müncheni zoológus volt: bár Xántus lett volna a legmegfelelőbb a posztra, 48-as múltja miatt nem nevezhették ki. Fitzinger azonban hamar lemondott, és Xántus a közvélemény nyomására elvállalhatta a tisztséget.

A megnyitáskor 11 nagyobb és több kisebb épülettel és mintegy 500 állattal várták a látogatókat.

Az állatok is részben adományokként kerültek Pestre. Azon túl, hogy Xántus még Amerikából küldött állat- és növénytani anyagokat, Ferenc József  34 állatot adományozott a a schönbrunni gyűjteményből. Erzsébet királynétól egy zsiráfot kaptak. Akkoriban azonban még oroszlánt vagy elefántot nem lehetett látni, volt azonban egy kiemelkedő papagájgyűjtemény, különféle majom- és makifajok, teve és kenguru is.

MAjomparádé 1938-ban

Majomparádé 1938-ban

Fotó: Fortepan

 

Az 1880-as években lett a szenzációk közé sorolva különböző távoli népcsoportok bemutatása, amely mai szemmel egészen furcsa szokásnak tűnik.

A 80-as években került ide az első nílusi víziló, Jónás, és a már akkor is ritkának számító szumátrai orrszarvú.

Egyre többen: vízilovak 1940-ben

Egyre többen: vízilovak 1940-ben

Fotó: Fortepan

 

A századforduló azonban nem volt kegyes: az állatkertet üzemeltető társaság csődbe ment, és a parkot átvette a főváros. Új névvel, új épületekkel és mintegy 2000 új állattal várták az 1912-es újranyitáskor a látogatókat, köztük például a vonaton, hajón és a Nyugati pályaudvartól az állatkertig sétáltatva vezetett zsiráfokkal. 1915-ben megnyílt az állatóvoda is a már itt született kicsinyeknek. A második világháború végén, Budapest ostroma alatt az állatkert azonban elpusztult, csak 14 állat maradt életben.

A Kisszikla 1937-ben

A Kisszikla 1937-ben

Fotó: Fortepan

 

1956 után került csak sor az újjáépítésre, a rendszerváltáskor ezt egy nagyobb korszerűsítés és fejlesztés követte.

A főkapu az ötvenes években

A főkapu az ötvenes években

Fotó: Fortepan

Nassolás

Nassolás

Fotó: Fortepan

 

 

Nassolás megint

Nassolás megint

Fotó: Fortepan

Átépítés 1964-ben

Átépítés 1964-ben

Fotó: Fortepan

Az akkor helyreállított műemlék jellegű épületek mellett azóta is látható a korszerűsített Nagymajomház, a Madárház, a Pálmaház, az akváriumok. Mindezeket a szecessziós stílusú Elefántház műemléki rekonstrukciója követte, majd a 2000-es években több újdonság is megnyílt, mint a Lepkekert, a Madagaszkár-ház és a Nagysziklában levő Varázshegy-Életmúzeum. Ma több mint 8000 állat él az állatkertben, a legidősebb állatok gondozásáról néhány éve írtunk:

Elefántok diétán – Idősgondozás az állatkertben

Az állatkertről szóló hírekben leggyakrabban az új szerzemények, jövevények szerepelnek. De mi a helyzet az öreg állatokkal? Hogyan gondoskodnak róluk, igényelnek-e különleges bánásmódot? És mi lesz a tetemekkel?

Évente egyszer az állatok éjszaka is látogathatóak – legközelebb augusztus 31-én.

Állatkertek Éjszakája | Állatkert Budapest szívében

Idén is megrendezésre kerül a nagy sikerű Állatkertek Éjszakája.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.