Elhelyezték Radnóti Miklós botlatókövét a Pozsonyi úton

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 12.

Lokál

A projekt kitalálója, Gunter Demnig kölni képzőművész a héten több magyarországi településen is emléket állított a holokauszt áldozatainak.

Szombaton Radnóti Miklós utolsó lakhelye, a Pozsonyi út 1. elé is elhelyezett egy emlékkövet Gunter Demnig, a holokauszt áldozatainak emlékét őrző botlatókövek projekt kitalálója.

false

 

Fotó: MTI

Európa szerte immár 69 ezer botlatókövet (Stolpersteint) illesztett a járdába a kölni képzőművész, aki a héten több magyarországi településen megfordulva dolgozott.

A friss Magyar Narancsban Demnig Köves Gábor kérdéseire válaszolva azt is elmondja, honnan datálja a Stolpersteinek keletkezését, hol nem engedélyezik a mai napig a közterület ily módú használatát, mit szólnak a neonácik az emlékállításhoz, s kaphatnak-e a náci terror elől öngyilkosságba menekültek, vagy túlélők emlékezőkövet.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.