Egy afgán női test

  • narancs.hu
  • 2015. március 27.

Lokál

Kődobálásba torkollott az antitapi kampány Afganisztánban.
false

Afganisztán utcáin, terein, a közlekedési eszközökön a lányok és asszonyok ki vannak téve a tapizó, fogdosó férfikezek kényének-kedvének. E megalázó „hagyomány” ellen lépett fel Kubra Khademi. A 27 éves művésznő egyrészes fürdőruhához hasonló formájú páncélt kovácsoltatott magának, méretes mellekkel és fenékkel, és február végén, a nemzetközi nőnaphoz közeledvén, ebben (és természetesen testét takaró ruházatban, fejkendőben) ment ki a forgalmas utcára Kabul belvárosában. „Az történt, amire számítottam” – nyilatkozta utólag az AFP-nek. Fogdosták, lökdösték, szidalmazták, kövekkel dobálták. Hat-nyolc percig bírta, azután taxiba szállva elmenekült. Az eseményeket az AP hírügynökség fotósa örökítette meg.

false

Kubra Khademi családja a tálibok elől Pakisztánba menekült, ott nőtt fel, de a képzőművészeti egyetemet már Kabulban végezte el. Az illetlen fogdosás traumáját gyerekkora óta hordozza magában. Az utcán fogdosta meg valaki, és hiába kiabált, nemhogy segítséget nem kapott, de még őt, a 4-5 éves kislányt hibáztatták. A páncélos sétával erre a jelenségre akarta ráirányítani a figyelmet. Annyi történt, hogy utána halálos fenyegetéseket kapott, és egy biztonságosabb lakásba költözött el otthonról.

false

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.