Már nem csak ideiglenesen főigazgatja az Országos Vérellátó Szolgálatot Bayer Zsolt felesége

  • narancs.hu
  • 2018. július 6.

Lokál

Megbízását megdöbbenve fogadták a dolgozók.

Stratégiai intézmény Magyarországon nem maradhat független a politikától.

A héten állománygyűlésen jelentették be

az Országos Vérellátó Szolgálatnál, hogy Bayerné Matusovits Andreát, addigi általános főigazgató-helyettest az intézmény főigazgatójává nevezte ki Kásler Miklós.

Információink szerint az OVSZ-nél csalódottsággal és megdöbbenéssel fogadták a hírt. Nem értik, hogy a Fidesz 5. számú pártkönyvével rendelkező ember felesége hogyan kerülhet a stratégiai intézmény élére, ahol a politikamentességet garantálni kellene.

Mint azt megírtuk, Bayerné júniustól ideiglenesen vezette az OVSZ-t, mert vele karrierszimbiózisban élő főnökét, évtizedes üzlettársát, Drexler Donátot menesztette a hivatalát elfoglaló erőforrás-miniszter. Ne aggódjon senki, Drexlert sem hagyták az út szélén, a vezetői cseréket a röplabdából ismert forgással oldották meg. Drexler az OVSZ főtanácsadójaként folytathatja, Bayerné főigazgató-helyettesi székébe pedig az eddigi főtanácsost ültették.

Egyedül nem megy

Az aneszteziológus-sportorvos Bayerné eddig az OVSZ általános főigazgató-helyetteseként dolgozott, 2016-ban szinte Drexlerrel együtt érkezett a szolgálathoz. Mindketten szegediek, közös vállalkozásaikban éveket töltöttek együtt. Drexler a szegedi székhelyű On Duty Bt.-ben Matusovits cégtársa volt 2005 és 2015 között. (A cégben 2009–2010-ben csaknem 10 hónapig Bayer Zsolt is kültag volt.) 2008–2009-ben Drexler a már házaspár Bayerék családi cégében, a Bayer–Matusovits Bt.-ben is viselt vezető tisztséget.

Drexlert 2012-ben kinevezték a kórházak központi beszerzéseit intéző fővárosi alapítású, majd az állam által lenyelt Egészségügyi Ellátó Központ Zrt. vezérigazgatójává. Az OVSZ-hez igazolásáig, tehát 2016 szeptemberéig itt dolgozott, és az igazgatóságban 2015-től Bayerné is helyet kapott.

A doktornő a pozíciót 2017 februárjáig meg is tartotta amellett, hogy 2016 szeptemberétől az OVSZ általános főigazgató-helyettesi feladatait is ellátja. Bayerné Matusovits Andrea továbbá magánorvosként is praktizál az Életmód Orvosi Központban, de a Sportkórház is munkatársai között tudja, legalábbis az Országos Sportegészségügyi Központ a sportolók szűréseit végző keretorvosainak névsorában is feltűnik az evezősök felelőseként. Ezenkívül a Sportorvosi Központ internetes tájékoztatója szerint sportorvosként amatőr és profi sportolók vizsgálatával, prevencióval és gyógyító ellátással, teljesítményfelméréssel és optimalizálással foglalkozik rendelésein.

Bayerné még főigazgató-helyettes volt, amikor az OVSZ-en kívüli munkahelyi elfoglaltságai miatt érdeklődtünk a még Drexler vezette intézménynél a felső vezetők fizetéséről, egyéb juttatásairól, köztük az autóhasználatukról, illetve arról, hogy a párhuzamos munkavégzésüket ki engedélyezi, hány órát tölthetnek munkaidőn belül más munkahelyen dolgozva, hogyan tudják így maradéktalanul ellátni feladatukat. Választ márciusban a feltorlódott sajtómegkeresésekre hivatkozva nem adtak, illetve csak az országgyűlési választás utánra ígérték – ez azóta is ígéret maradt.

Királyi szolgálatban

Matusovits Andrea aneszteziológusként végzett külföldi munkáiról a Délmagyar 2008. júliusban közölt egy írást „Kuvaitban kábít a szegedi doktornő” címmel. Az olvasók ebből tudhatták meg, hogy a királyi család kórházában vállalt munkát, ahol luxuslakás, szolgálati autó, sofőr és egy teljesen más, nyugodt világ várta. A beszámoló szerint a doktornőt a férfi kollégái a tenyerükön hordozták, a csodálatukat élvezte, nem voltak vele tisztességtelenek, szemtelenek. Az arab országbeli munkavállalását a több kereset miatt választotta, vallotta meg a lapnak. „Tizenkét év szegedi klinikai munka után úgy döntöttem, hogy elhagyom az aneszteziológusi pályát, és az üzleti világban próbálok boldogulni. Döntésemben elsősorban anyagi okok játszottak közre” – mondta Matusovits Andrea a Délmagyarnak 2008-ban.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.