A varsói gyors most előzi épp a budapesti személyt

  • Szabó Ádám
  • 2020. február 24.

Mikrofilm

Oscar-díj, rekordbevétel és egy fantasy-hős: dübörög a lengyel filmipar!

A 2020-as év első popkulturális szernzációja a Vaják című Netflixes sorozat volt. A fantasy egy fiktív (közép)korban játszódik és egy magányos, hallgatag szörnyvadászról szó. A saját adatait féltve őrző, azokkal legfeljebb hencegő cég szerint közel 76 millióan voltak kíváncsiak a showra (vagyis néztek belőle legalább 2 percet) ,ez a teljes előfizetői bázisuk 45 százaléka. Csak összehasonlításképp: minden idők legdrágább sorozata, A korona 3. évada 21 millió nézőt ért el egy hónap alatt, a világszenzációnak számító Madarak a dobozban című filmjüket pedig 26 millió felhasználó nézte (igaz, akkor még az számított nézőnek, aki a műsor legalább 70 százalékát látta).

A showról sokan máris a következő Trónok harcaként beszélnek: főszereplője, Henry Cavill például egy pillanat alatt változott át bukott Supermanből a gamerek hősévé, mémek sora született róla, és lassan Keanu Reeves-i magasságokba emeli az internet népe. Az egyetlen szépséghiba, hogy a Vastrón krónikájával ellentétben a Vajákért nem igazán vannak oda a kritikusok. Cavill szőke hajú, morózus figurája azonban nemcsak a fantasyrajongók legújabb hőse, hanem a dübörgő lengyel filmipar poszterarca is, legalábbis a The Hollywood Reporter szerint.

A Vaják ugyanis egy lengyel író, Andrzej Sapkowski azonos című regénytrilógiáján alapszik, melyből pár éve szintén kultikus videojátéksorozat is készült. Ezen kívül sok köze nincs az országhoz: az alkotók és szereplők nagyrészt angolok és amerikaiak, a sorozat pedig egy-két, Ogrodzieniec váránál rögzített jelenete kívül Magyarországon és a spanyol La Palmán forgott. Mindez nem tartja vissza az újságírót, hogy párhuzamot vonjon a Vaják sikere és az egyre jobb hírű lengyel filmipar között.

Lengyelországban az elmúlt években sorban dőlnek meg a jegyeladási rekordok: múlt évben 290 millió dollár értékben váltottak mozijegyet és több mint 60 millióan jártak moziban az országban. A legsikeresebb film ugyan náluk is Az oroszlánkirály remake-je, valamint a Joker volt, de szorosan ott van a nyomukban a Kogel Mogel 3 című lengyel vígjáték, valamint az ország elmúlt évei elé görbe tükröt tartó Politics című szatíra. Az idei év is hasonlónak ígérkezik: két lengyel film (How I Became a Gangster. True Story, valamint a Dogs cimű krimivígjáték harmadik része) máris átlépte az 1 millió nézős határt. "15-20 éve még gúnyolódtak a nézők a hazai filmeken, amelyek utánozni próbálták az amerikai blockbustereket" – mondta Jakub Duszyński, egy helyi filmterjesztő cég vezetője. "A producerek új generációja azonban mintha ráérzett volna a dologra, képesek olyan filmeket készíteni, amelyek kielégítik a hazai igényeket és szakmai kivitelezés terén is nagyon magas szinten állnak".

Nem csak a közönségfilmek terén állnak jól a lengyelek: az elmúlt 6 évben háromszor is Oscar-jelölést szereztek a legjobb nemzetközi (korábban: idegennyelvű) film kategóriájában. Paweł Pawlikowski 2014-ben el is nyerte a díjat az Idával, a 2018-as Hidegháború pedig ugyan alulmaradt a Romával szemben, de a rendező és az operatőr is jelölést szerzett, külföldi filmként igazi diadal ez. Idén is ott voltak a versenyben Jan Komasa Corpus Christi című megváltástörténetével. Ezek a filmek ráadásul a saját kategóriájukban igazi kasszasikereknek számítottak. Az Ida otthon ugyan csak 0,3 millió dollár bevételt hozott, Franciaországban és Amerikában azonban az egyik legsikeresebb lengyel filmmé vált. A Hidegháborút Lengyelországban négyszer annyian látták, mint Speilberg hidegháborús drámáját, a Kémek hídját, világszerte pedig 20 millió dolláros bevételt ért el, ami remek eredmény egy idegennyelvű fekete-fehér filmtől. A Corpus Christi saját otthonában még ennél is nagyobb sikert aratott, 8 millió dollárnyi bevételt szedett össze, ami egy kis költségvetésű drámától elképesztő eredmény.

A lengyelek ráadásul extra adókedvezménnyel próbálják ösztönözni a filmeseket: tavaly februárban lépett életbe az új törvény, amely lehetővé tette a 30 százalékos pénzbeli visszatérítést; ugyanezt Magyarországon 2018-ban vezették be. Mindez bizonyára még inkább megdobja majd a Lengyelországban készülő nemzetközi produkciók számát; Hollywoodon kívül ráadásul Bollywood is kezdi felfedezni magának az országot. És akkor még nem beszéltünk a televízióadókról és streaming szolgáltatókról, melyek ugyancsak meglátták a lehetőséget Európa 6. legnagyobb filmpiacában, amely ráadásul legalább annyira szereti saját filmjeit és sorozatait, mint a tengerentúliakat. Az Ida producere, Lukasz Dzieciol szerint az adókedvezmény, valamint a szakképzett lengyel filmesek miatt az ország igazi filmes nagyhatalommá válhat a jövőben. "A képzett lengyel filmesek ára egyszerűen verhetetlen a régióban" – tehát ő is azzal kampányol hazája mellett, amivel a magyarok igyekeznek idecsábítani a stábokat. Meglátjuk, a Vaják máris berendelt 2. évada végül ott vagy itt forog-e majd.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.