A varsói gyors most előzi épp a budapesti személyt

  • Szabó Ádám
  • 2020. február 24.

Mikrofilm

Oscar-díj, rekordbevétel és egy fantasy-hős: dübörög a lengyel filmipar!

A 2020-as év első popkulturális szernzációja a Vaják című Netflixes sorozat volt. A fantasy egy fiktív (közép)korban játszódik és egy magányos, hallgatag szörnyvadászról szó. A saját adatait féltve őrző, azokkal legfeljebb hencegő cég szerint közel 76 millióan voltak kíváncsiak a showra (vagyis néztek belőle legalább 2 percet) ,ez a teljes előfizetői bázisuk 45 százaléka. Csak összehasonlításképp: minden idők legdrágább sorozata, A korona 3. évada 21 millió nézőt ért el egy hónap alatt, a világszenzációnak számító Madarak a dobozban című filmjüket pedig 26 millió felhasználó nézte (igaz, akkor még az számított nézőnek, aki a műsor legalább 70 százalékát látta).

A showról sokan máris a következő Trónok harcaként beszélnek: főszereplője, Henry Cavill például egy pillanat alatt változott át bukott Supermanből a gamerek hősévé, mémek sora született róla, és lassan Keanu Reeves-i magasságokba emeli az internet népe. Az egyetlen szépséghiba, hogy a Vastrón krónikájával ellentétben a Vajákért nem igazán vannak oda a kritikusok. Cavill szőke hajú, morózus figurája azonban nemcsak a fantasyrajongók legújabb hőse, hanem a dübörgő lengyel filmipar poszterarca is, legalábbis a The Hollywood Reporter szerint.

A Vaják ugyanis egy lengyel író, Andrzej Sapkowski azonos című regénytrilógiáján alapszik, melyből pár éve szintén kultikus videojátéksorozat is készült. Ezen kívül sok köze nincs az országhoz: az alkotók és szereplők nagyrészt angolok és amerikaiak, a sorozat pedig egy-két, Ogrodzieniec váránál rögzített jelenete kívül Magyarországon és a spanyol La Palmán forgott. Mindez nem tartja vissza az újságírót, hogy párhuzamot vonjon a Vaják sikere és az egyre jobb hírű lengyel filmipar között.

Lengyelországban az elmúlt években sorban dőlnek meg a jegyeladási rekordok: múlt évben 290 millió dollár értékben váltottak mozijegyet és több mint 60 millióan jártak moziban az országban. A legsikeresebb film ugyan náluk is Az oroszlánkirály remake-je, valamint a Joker volt, de szorosan ott van a nyomukban a Kogel Mogel 3 című lengyel vígjáték, valamint az ország elmúlt évei elé görbe tükröt tartó Politics című szatíra. Az idei év is hasonlónak ígérkezik: két lengyel film (How I Became a Gangster. True Story, valamint a Dogs cimű krimivígjáték harmadik része) máris átlépte az 1 millió nézős határt. "15-20 éve még gúnyolódtak a nézők a hazai filmeken, amelyek utánozni próbálták az amerikai blockbustereket" – mondta Jakub Duszyński, egy helyi filmterjesztő cég vezetője. "A producerek új generációja azonban mintha ráérzett volna a dologra, képesek olyan filmeket készíteni, amelyek kielégítik a hazai igényeket és szakmai kivitelezés terén is nagyon magas szinten állnak".

Nem csak a közönségfilmek terén állnak jól a lengyelek: az elmúlt 6 évben háromszor is Oscar-jelölést szereztek a legjobb nemzetközi (korábban: idegennyelvű) film kategóriájában. Paweł Pawlikowski 2014-ben el is nyerte a díjat az Idával, a 2018-as Hidegháború pedig ugyan alulmaradt a Romával szemben, de a rendező és az operatőr is jelölést szerzett, külföldi filmként igazi diadal ez. Idén is ott voltak a versenyben Jan Komasa Corpus Christi című megváltástörténetével. Ezek a filmek ráadásul a saját kategóriájukban igazi kasszasikereknek számítottak. Az Ida otthon ugyan csak 0,3 millió dollár bevételt hozott, Franciaországban és Amerikában azonban az egyik legsikeresebb lengyel filmmé vált. A Hidegháborút Lengyelországban négyszer annyian látták, mint Speilberg hidegháborús drámáját, a Kémek hídját, világszerte pedig 20 millió dolláros bevételt ért el, ami remek eredmény egy idegennyelvű fekete-fehér filmtől. A Corpus Christi saját otthonában még ennél is nagyobb sikert aratott, 8 millió dollárnyi bevételt szedett össze, ami egy kis költségvetésű drámától elképesztő eredmény.

A lengyelek ráadásul extra adókedvezménnyel próbálják ösztönözni a filmeseket: tavaly februárban lépett életbe az új törvény, amely lehetővé tette a 30 százalékos pénzbeli visszatérítést; ugyanezt Magyarországon 2018-ban vezették be. Mindez bizonyára még inkább megdobja majd a Lengyelországban készülő nemzetközi produkciók számát; Hollywoodon kívül ráadásul Bollywood is kezdi felfedezni magának az országot. És akkor még nem beszéltünk a televízióadókról és streaming szolgáltatókról, melyek ugyancsak meglátták a lehetőséget Európa 6. legnagyobb filmpiacában, amely ráadásul legalább annyira szereti saját filmjeit és sorozatait, mint a tengerentúliakat. Az Ida producere, Lukasz Dzieciol szerint az adókedvezmény, valamint a szakképzett lengyel filmesek miatt az ország igazi filmes nagyhatalommá válhat a jövőben. "A képzett lengyel filmesek ára egyszerűen verhetetlen a régióban" – tehát ő is azzal kampányol hazája mellett, amivel a magyarok igyekeznek idecsábítani a stábokat. Meglátjuk, a Vaják máris berendelt 2. évada végül ott vagy itt forog-e majd.

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.