Film

1917

  • 2020. február 29.

Mikrofilm

Ha eltekintünk attól, hogy az első világháborús üzenetvivő története már megvolt (Peter Weir: Gallipoli, 1981), továbbá eltekintünk attól, hogy magának az árkon-bokron, ellenséges területen át történő üzenetvivésnek mi értelme van akkor, amikor a már repülőgépekkel is rendelkező brit expedíciós hadsereg bármelyik gépe hamarabb és biztonságosabban célba juttathatná a létfontosságú parancsot, mint a két elcsigázott, drótakadályon, romokon és hullákon átgázolni kénytelen, aknáknak és orvlövészeknek kiszolgáltatott gyalogos, akkor a teljesíthetetlennek joggal tűnő parancsot kelletlenül végrehajtó őrvezetőnek barátja értelmetlen halálát követő átalakulásában (mely átalakulás során nemcsak fegyvereit, felszereléseit veszíti el sorra, de ennek analógiájaként lefoszlik róla természetes, a saját ént védelmező, annak túlélését biztosító ösztönös menekülési vágy vagy tanult ellenállás, s ő maga lesz a minden személyes megfontolás nélküli ágens, a bajtársak, a közösség túlélését szolgáló Küldetés maga) váratlan erővel szembesülünk olyan, mára kiüresedni látszó fogalmak valóságával, mint „hősiesség”, „önfeláldozás”, „haza”; szembesít vele az izzó hitelességű színészi jelenlét, a saját nagyapja történeteit mesélő rendezőnek (Sam Mendes) a képeken átütő személyes érintettsége, a monumentálist és intimen személyeset egyetlen képben, az agresszíven dinamikus és a gyengéden kitartott pillanatokat egyetlen, megszakítatlannak tűnő mozgásban felmutató, hihetetlen precizitással megszervezett kameramunka (Roger Deakins), amely belevon a folyamatokba, átélhetővé teszi a különben elcsépelt szólamokként kongó szavakat a háború rettenetéről – olyan az egész, észrevétlen vágásokkal a valóságos időt közelítve épp a valóságos idő természetét megtagadó rohanássá szervezett történet a parancsot kézbesítő tisztesről, mint egy soha véget nem érő mondat, amelynek alanya maga az emberiség, és minden szava ugyanaz az állítmány.

Forgalmazza a Freeman Film

 

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.