Hollywood két legkedvesebb embere gyűlöli egymást

  • Szabó Ádám
  • 2020. január 19.

Mikrofilm

Egy kutya állt közéjük.

Az elmúlt pár év internetes kultúrája alapjaiban változtatta meg néhány hollywoodi sztár ázsióját: így válhatott a korábban csak faarcúnak bélyegzett Keanu Reevesből az internet legnagyobb sztárja, és ennek köszönhető, hogy Tom Hanksre immár nem Forrest Gumpkén tgondolunk, hanem mint Hollywood legrendesebb emberére.

Tele a web a Hankst istenítő írásokkal és visszaemlékezésekkel. Ő talán az egyetlen, akiről a Meetoo korában olyan témába vágó sztori jelent meg, amely csak tovább erősíti imázsát: Geena Davis idézte fel 1992-es, Micsoda csapat! című közös filmjük forgatását, amelyen Hanks volt az egyetlen férfi szereplő; a vígjáték arról az időszakról szól, amikor a II. világháború idején férfiak hiányában megalakult az első női baseballcsapat, s Hanks alakította az edzőjét.

"Tapasztalatom szerint azon ritka alkalmakkor, amikor egy férfit kizárólag nők vesznek körül, az illető mindig szükségesnek tart elsütni valami kellemetlen viccet a helyzetről. De Tom nem ilyen. Nem emlékszem rá, hogy egyáltalán feltűnt volna nekünk, hogy ő az egyetlen férfi" – mesélte a színésznő.

A Tom Hanks-imádat az idei Golden Globe-on hágott a csúcsra, amikor Hanks megkapta a Cecill B. Demille-ről elnevezett tiszteletbeli életműdíjat, itt az Oscar-díjas Charlize Theron emlékezett vissza meghatottan arra, hogyan adott neki esélyt pályája elején Hanks.

Nehéz elhinni, hogy valaki tényleg ennyire tökéletes, az újságíróknak sikerült is előkeríteniük egy pár hónappal ezelőtti ügyet, mely bebizonyítja: létezik olyan ember, aki kevésbé rajong Hanksért.

Henry Winkler nevét itthon kevesebben ismerik, hiszen néhány sorozat mellett maximum Adam Sandler-filmek mellékszerepeiben találkozhattunk vele. A tengerentúlon azonban igazi kultikus figura, elsősorban Happy Days című családi szitkomnak köszönhetően. Az 1974 és 1984 között futó sorozat évekig a legnézettebb tévéműsor volt, és ma is óriási kultusz övezi, épp Henry Winkler figurája miatt. Ő alakította ugyanis Arthur Herbert Fonzarellie-t, vagyis Fonzie-t (más néven The Fonzt), aki eredetileg mellékszereplő volt, ám népszerűsége miatt hamar a show főhősévé avanzsált. Hozzá fűződik a Jumping the Shark nevű sorozatos kifejezés – ezzel jelölik azt a pontot, amikor olyan lejtmenetbe kapcsol egy műsor, ahonnan már nincs megállás.

Winklert Hankshez hasolóan mindenki imádja Hollywoodban, egész generációk nőttek fel Fonzie kalandjain. A színész ráadásul ismét reneszánszát éli: ő alakítja a kiégett, színészetet alakító tanárt Bill Hader Barry című remek komédiájában, amiért tavaly végre megkapta első Emmy-díját. "43 éve írtam ezt a beszédet" – vette át az elismerést utalva arra, amikor először jelölték Fonzie szerepéért.

Winkler még tavaly októberben volt Andy Cohen vendége egy showműsorban, ahol egy betelefonáló kérdezett rá, miért nem jött ki jól a színész Tom Hanksszel az Egyik kopó, másik eb forgatásán. A felvetésen maga a műsorvezető is meglepődött, Winkler pedig először úgy tett, mintha nem hallotta volna a kérdést.

Végül mégis válaszolt: elárulta, hogy 13 napig ő volt a rendezője a filmnek, mely egy Hanks alakította zsaruról és annak neveletlen kutyájáról szólt. "Egy nap behívattak Jeff Katzenberg (stúdiófejes) irodájába, ő pedig megkérdezte: nálad van mindened? Menj haza!"

Winkler nem szólt egy rossz szót sem Hanksről, de elmondása alapján sejthető, hogy a színész rúgatta ki őt. "Remekül, remekül kijöttem – a kutyával"– tette hozzá.

Évekkel korábban, mikor még csak pletykaszinten suttogtak a viszályról, Winkler azt nyilatkozta, hogy nem utálja Hankst; érdekesség, hogy a már emlegetett Happy Days című sorozat egyik epizódjában Hanks is feltűnt, és egy jelenet erejéig össze is verekedett Winkler Fonzie-jával.

Az Egyik kopó, másik ebet 1989-ben mutatták be, vagyis Hanks és Winkler viszálya immár 30 éve húzódik, egészen a közelmúltig azonban a legtöbben nem is tudták, hogy Hollywood két legrendesebb embere nem kedveli egymást. A kutyás filmet végül Roger Spottiswoode fejezte be, hozzá tartozik a hivatalos rendezői kredit is; a film a mozikban siker volt, ám a kritikusok nem kedvelték túlzottan. Igazából csak a tévében lelte meg helyét, egy ideig a kertévék egyik kedvenceként itthon is állandó rotációban játszották.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.