Film

Rambo V – Utolsó vér

  • - kg -
  • 2019. október 26.

Mikrofilm

Nem nagy spoiler, inkább a jól ismert ügymenet része, hogy Rambo (barátainak John, istápoltjainak John bácsi) új filmje drámai csúcspontján lyukat vág kistelepülés-méretű késével a pajtafalra kiszögezett főgonosz mellkasán, majd némi keresgélés után kiszakítja a holly­woodi mexikói ábrázolás évtizedes mélypontját képviselő gazember szívét. Pornófilmes szóhasználattal ez a money shot, ami ideillő szakkifejezés, hiszen tápláljunk bármiféle bűnös nosztalgiát a fejpántját vesztett (nyilván a hadtörténeti múzeum őrzi), vérengző vietnami veterán iránt, csak az nem látja, hogy már rég pornóval van dolgunk, aki az Állj, vagy lő a mamámra is megengedőn tekint.
A szabadfogású szívkitépés szériatartozék, miként az is, hogy Mexikó úgy van ábrázolva, hogy abba Trump is belepirulna. Egy nem túl sokat adó Almodóvar-színészt (Paz Vega) leszámítva a helyi lakosság egy az egyben úgy fest, mint a Narcos statisztaválogatója, de ez a fajta érzékeny megközelítés is a sorozat sajátja. Meglepetés viszont, hogy Johnból, aki ismer azért két tiszta lelkű mexikóit is, egyikük halála előhozza a lírikust, s mielőtt kibelezne egy teljes mexikói kommandót, mélyen ülő averziója a szavakkal szemben átadja helyét a líra szabad folyásának. Mielőtt felkel az arizonai nap és a tikkadt szöcskenyájak egykedvűségétől kísérve aknára lépne az első mexikói, Johnban felszakadnak a sebek és dőlni kezd a szó. Az első hangosfilm sem okozhatott nagyobb döbbenetet, mint az, hogy Rambo beszél. Szívet tépő jelenet, bár az ilyen kifejezésekkel Rambónál illik vigyázni.

Forgalmazza a Vertigo Média

 



 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.