Film

Rambo V – Utolsó vér

  • - kg -
  • 2019. október 26.

Mikrofilm

Nem nagy spoiler, inkább a jól ismert ügymenet része, hogy Rambo (barátainak John, istápoltjainak John bácsi) új filmje drámai csúcspontján lyukat vág kistelepülés-méretű késével a pajtafalra kiszögezett főgonosz mellkasán, majd némi keresgélés után kiszakítja a holly­woodi mexikói ábrázolás évtizedes mélypontját képviselő gazember szívét. Pornófilmes szóhasználattal ez a money shot, ami ideillő szakkifejezés, hiszen tápláljunk bármiféle bűnös nosztalgiát a fejpántját vesztett (nyilván a hadtörténeti múzeum őrzi), vérengző vietnami veterán iránt, csak az nem látja, hogy már rég pornóval van dolgunk, aki az Állj, vagy lő a mamámra is megengedőn tekint.
A szabadfogású szívkitépés szériatartozék, miként az is, hogy Mexikó úgy van ábrázolva, hogy abba Trump is belepirulna. Egy nem túl sokat adó Almodóvar-színészt (Paz Vega) leszámítva a helyi lakosság egy az egyben úgy fest, mint a Narcos statisztaválogatója, de ez a fajta érzékeny megközelítés is a sorozat sajátja. Meglepetés viszont, hogy Johnból, aki ismer azért két tiszta lelkű mexikóit is, egyikük halála előhozza a lírikust, s mielőtt kibelezne egy teljes mexikói kommandót, mélyen ülő averziója a szavakkal szemben átadja helyét a líra szabad folyásának. Mielőtt felkel az arizonai nap és a tikkadt szöcskenyájak egykedvűségétől kísérve aknára lépne az első mexikói, Johnban felszakadnak a sebek és dőlni kezd a szó. Az első hangosfilm sem okozhatott nagyobb döbbenetet, mint az, hogy Rambo beszél. Szívet tépő jelenet, bár az ilyen kifejezésekkel Rambónál illik vigyázni.

Forgalmazza a Vertigo Média

 



 

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.