Film

Rambo V – Utolsó vér

  • - kg -
  • 2019. október 26.

Mikrofilm

Nem nagy spoiler, inkább a jól ismert ügymenet része, hogy Rambo (barátainak John, istápoltjainak John bácsi) új filmje drámai csúcspontján lyukat vág kistelepülés-méretű késével a pajtafalra kiszögezett főgonosz mellkasán, majd némi keresgélés után kiszakítja a holly­woodi mexikói ábrázolás évtizedes mélypontját képviselő gazember szívét. Pornófilmes szóhasználattal ez a money shot, ami ideillő szakkifejezés, hiszen tápláljunk bármiféle bűnös nosztalgiát a fejpántját vesztett (nyilván a hadtörténeti múzeum őrzi), vérengző vietnami veterán iránt, csak az nem látja, hogy már rég pornóval van dolgunk, aki az Állj, vagy lő a mamámra is megengedőn tekint.
A szabadfogású szívkitépés szériatartozék, miként az is, hogy Mexikó úgy van ábrázolva, hogy abba Trump is belepirulna. Egy nem túl sokat adó Almodóvar-színészt (Paz Vega) leszámítva a helyi lakosság egy az egyben úgy fest, mint a Narcos statisztaválogatója, de ez a fajta érzékeny megközelítés is a sorozat sajátja. Meglepetés viszont, hogy Johnból, aki ismer azért két tiszta lelkű mexikóit is, egyikük halála előhozza a lírikust, s mielőtt kibelezne egy teljes mexikói kommandót, mélyen ülő averziója a szavakkal szemben átadja helyét a líra szabad folyásának. Mielőtt felkel az arizonai nap és a tikkadt szöcskenyájak egykedvűségétől kísérve aknára lépne az első mexikói, Johnban felszakadnak a sebek és dőlni kezd a szó. Az első hangosfilm sem okozhatott nagyobb döbbenetet, mint az, hogy Rambo beszél. Szívet tépő jelenet, bár az ilyen kifejezésekkel Rambónál illik vigyázni.

Forgalmazza a Vertigo Média

 



 

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?