Tévésorozat

Terror: Gyalázat

Mikrofilm

Nem állíthatjuk, hogy el lennénk kényeztetve az ázsiai-amerikaiak életéről, történetéről szóló vagy csak az ő főszereplésükkel készült sorozatokkal (azért akad egy-két kivétel: All-American Girl, Fresh Off the Boat, Into the Badlands). Arról nem is beszélve, hogy milyen kevés szó esik az Egyesült Államok rejtett szégyenéről a Pearl Harbort ért japán támadás után internált japán-amerikaiak történetéről (csak néhány játékfilm gyürkőzött neki a feladatnak: Gyertek el a mennyországba!, American Pastime, Strawberry Fields, Hó hull a cédrusra). A Terror: Gyalázat mindkét fronton igyekszik törleszteni az adósságokat.

A Terror című horror-antológia előző évada is a történelemi dráma és a horror összeházasításával kísérletezett – ott sikerült meglelni a kettő közötti egyensúlyt, de a Gyalázatban inkább előbbi felé billen a mérleg nyelve. A Pearl Harbor-i támadás után internálótáborokba szállított japán-amerikaiakat egy Yuko nevű J-horrorokból szalajtott júrei (elvégzendő feladatával földön ragadt szellem) kísérti: rejtélyes halálesetek, öngyilkosságok történnek. Az idősebb generáció tagjai hosszadalmas taxonómiai vitákba bonyolódnak a szellem természetét illetően, míg a niszei (második generációs, Amerikában született) fiatalok szkeptikusak, de hiába a burjánzó démondiskurzus, a valódi rettenet a xenofóbia. A sorozat készítői sokkal alaposabban rajzolják fel a korszak etnikai törésvonalait, a táborok életét, mint az inkonzisztensen garázdálkodó ártó lelket, aki néha egészen ki is lóg az árnyalt korrajzból.

Az AMC műsorán

 

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.