Tarr Béla szerint nemcsak pofátlan, de cinikus is volt Orbán beszéde a magyar filmről

  • narancs.hu
  • 2025. február 16.

Mikrofilm

A rendező arról is beszélt, hogy a magyar film ma kényszerpályán mozog.

Otthonában adott egyórás interjút a Klubrádiónak Tarr Béla, aki saját munkássága mellett a magyar film jelenlegi állapotáról is kifejtette véleményét a beszélgetés során – írja a beszélgetést szemléző 24.hu.

„A magyar film ma egy kényszerpályán mozog. Tudom, hogy most úgy érzem, hogy ez az euforikus öröm, ami kvázi a szemlén jelen volt, ez valójában egy csapda” – mondta a filmezéstől 2011-ben visszavonult világhírű rendező, aki múlt vasárnap életműdíjat vett át a több mint egy évtized után újraindult Magyar Filmszemlén.

A rendező Orbán Viktor fóti beszédéről is elmondta a véleményét. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a miniszterelnök néhány hete a fóti filmgyár 42 milliárdból felépített új stúdiókomplexumának megnyitóján beszélt arról, hogy végre állami támogatás nélkül készülnek saját lábukon megálló filmek is.

„Nemcsak az, hogy pofátlan szöveg volt, mert ahhoz már szokva vagyunk, hanem egyszerűen cinikus”

– reagált a kormányfő szavaira Tarr Béla, aki szerint „a film azért még mindig a hetedik művészet, a magyar kultúra része, és mint ilyet, köteles támogatni a mindenkori kormányzat, segíteni és megteremteni a normális munkafeltételeket”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.