Tarr Béla szerint nemcsak pofátlan, de cinikus is volt Orbán beszéde a magyar filmről

  • narancs.hu
  • 2025. február 16.

Mikrofilm

A rendező arról is beszélt, hogy a magyar film ma kényszerpályán mozog.

Otthonában adott egyórás interjút a Klubrádiónak Tarr Béla, aki saját munkássága mellett a magyar film jelenlegi állapotáról is kifejtette véleményét a beszélgetés során – írja a beszélgetést szemléző 24.hu.

„A magyar film ma egy kényszerpályán mozog. Tudom, hogy most úgy érzem, hogy ez az euforikus öröm, ami kvázi a szemlén jelen volt, ez valójában egy csapda” – mondta a filmezéstől 2011-ben visszavonult világhírű rendező, aki múlt vasárnap életműdíjat vett át a több mint egy évtized után újraindult Magyar Filmszemlén.

A rendező Orbán Viktor fóti beszédéről is elmondta a véleményét. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a miniszterelnök néhány hete a fóti filmgyár 42 milliárdból felépített új stúdiókomplexumának megnyitóján beszélt arról, hogy végre állami támogatás nélkül készülnek saját lábukon megálló filmek is.

„Nemcsak az, hogy pofátlan szöveg volt, mert ahhoz már szokva vagyunk, hanem egyszerűen cinikus”

– reagált a kormányfő szavaira Tarr Béla, aki szerint „a film azért még mindig a hetedik művészet, a magyar kultúra része, és mint ilyet, köteles támogatni a mindenkori kormányzat, segíteni és megteremteni a normális munkafeltételeket”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.