Orbán a filmfinanszírozásról: Végre állami támogatás nélkül készülnek saját lábukon megálló filmek is

  • Narancs.hu/MTI
  • 2025. január 30.

Belpol

Orbán a 42 milliárdból felépített fóti filmstúdió megnyitóján értékelte a filmipar történelmét és helyzetét. 

Elkészült Fóton a Nemzeti Filmintézet 42 milliárd forintból épített új stúdiókomplexuma, a létesítményt csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg.

Orbán szerint a magyaroknak vérükben van a filmgyártás, mert az első némafilmek megjelenésekor és Hollywood születésénél is ott voltak, a XX. század második felében pedig a film segítette a magyarokat abban, hogy elviseljék az elviselhetetlent és kimondhassák a kimondhatatlant, mint fogalmazott, meggyőződése szerint a kommunizmus alatt született filmek is jelentősen hozzájárultak a kommunizmus bukásához.

Orbán szerint a magyar film sodró lendülete viszont megtört a rendszerváltás után, a "rendszerváltó magunkfajták" és az "ancien rezsim" küzdelme húsz évig tartott, és ez nem tett jót a magyar filmnek – fogalmazott, hozzátéve, hogy az államnak is van felelőssége abban, hogy éppen milyen állapotban van a magyar filmgyártás. Mint mondta, "nem a filmes kreativitásról van szó, ebben a kormány szerencsére egyáltalán nem illetékes. A film nemcsak ipar, de művészet is, és a művészet szabad. Ezt a filmesek tudják a legjobban. De a filmipar fejlesztéséhez már szükség van az államra is."

Szerinte a 2000-es években elhibázott volt a filmpolitika, ezért 200 millió dollár bevételtől esett el Magyarország, és ezen "rajtavesztettek" a magyar emberek, a magyar filmesek és a magyar film is. Szerinte a korábban világszínvonalú magyar filmes infrastruktúrát hagyták leépülni, így Magyarország egy időre lekerült a világ filmes térképéről, a külföldi stábok más városokat választottak Budapest helyett. A "nemzeti kormány" viszont nem akart beletörődni ebbe, és Orbán szerint Andy Vajna személyében talált egy olyan embert, aki értette, mitől jó egy modern film, és hogyan lehet az elmaradt tudást pótolni. Orbán méltatta a 2019-ben elhunyt Vajna munkáját, mondván létrehozta a Nemzeti Filmintézet körüli intézményrendszert, amely a magyar film megújításáért felelt, "nélküle nem tartanánk ott, ahol most".

Orbán szerint a filmes fejlesztések nyomán Magyarország évente több mint százmilliárd forintos szervízprodukciós költést vonz, a magyar filmgyártás még a koronavírus-járvány évében is 220 milliárd forintos forgalmat generált, ma pedig a regisztrált költés meghaladta a 250 milliárd forintot. Az általa ismertetett adatok szerint a filmipar ma több mint húszezer embernek ad munkát, ami felér Fót teljes lakosságával.

Orbán szerint

végre eljutottak arra a pontra, hogy állami támogatás nélkül készülnek saját lábukon megálló filmek is. 

"Végülis ezt akartuk, legyen a film mindenkié" – kommentálta a jelenséget, miközben valójában a kormány a neki kedves filmprojekteket milliárdokkal támogatja meg, csak a vele szemben kritikus alkotóknak nem szeret pénzt adni. 

Mint Pataki Ágnes producer fogalmazott a Narancsnak adott interjújában, még jobb lenne a magyar film helyzete, "ha a szakma nem válna ketté a nagyon sok pénzzel támogatott kedvezményezettek szűk körére és azokra, akik nem jutnak állami támogatáshoz, de önerőből, szeretetből, összefogásból még képesek filmeket készíteni – nem is akármilyeneket!"

Orbán emellett arról is beszélt, hogy ma már világhírű stúdiók állnak rendelkezésre Magyarországon, ez pedig lehetővé teszi, hogy az ország London után a legkeresettebb filmgyártó központ legyen Európában, de Londont is be akarná előzni. Orbán Viktor úgy értékelt, a fóti fejlesztés új szintre emeli a magyar filmipart.

Úgy fogalmazott,

a filmes világban szép számmal vannak liberálisok, akik "nem éppen barátai a mai nemzeti kormánynak", azonban a nemzeti kormány beruházásával "az a filmes is jól jár, aki nem ránk szavaz".

Elmondta, a 42 milliárd forintos projekt minden idők legnagyobb állami stúdiófejlesztése, az új stúdiók, a rengeteg itt forgó film és a folyamatosan fejlődő szakemberek pedig mind azt mutatják, hogy Magyarország újra a világ filmgyártásának egyik fontos helyszínévé vált. 

A miniszterelnök reményei szerint ez egy olyan korszak kezdete, amelyikre mindannyian büszkék lehetünk. Ez a stúdió is azt üzeni, hogy mi magyarok nem érhetjük be a középszerrel, "nem érdekel bennünket a hátsó sor vagy a kakasülő, nekünk a nagyszínpad kell" – fogalmazott Orbán Viktor.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.