Orbán a filmfinanszírozásról: Végre állami támogatás nélkül készülnek saját lábukon megálló filmek is

  • Narancs.hu/MTI
  • 2025. január 30.

Belpol

Orbán a 42 milliárdból felépített fóti filmstúdió megnyitóján értékelte a filmipar történelmét és helyzetét. 

Elkészült Fóton a Nemzeti Filmintézet 42 milliárd forintból épített új stúdiókomplexuma, a létesítményt csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg.

Orbán szerint a magyaroknak vérükben van a filmgyártás, mert az első némafilmek megjelenésekor és Hollywood születésénél is ott voltak, a XX. század második felében pedig a film segítette a magyarokat abban, hogy elviseljék az elviselhetetlent és kimondhassák a kimondhatatlant, mint fogalmazott, meggyőződése szerint a kommunizmus alatt született filmek is jelentősen hozzájárultak a kommunizmus bukásához.

Orbán szerint a magyar film sodró lendülete viszont megtört a rendszerváltás után, a "rendszerváltó magunkfajták" és az "ancien rezsim" küzdelme húsz évig tartott, és ez nem tett jót a magyar filmnek – fogalmazott, hozzátéve, hogy az államnak is van felelőssége abban, hogy éppen milyen állapotban van a magyar filmgyártás. Mint mondta, "nem a filmes kreativitásról van szó, ebben a kormány szerencsére egyáltalán nem illetékes. A film nemcsak ipar, de művészet is, és a művészet szabad. Ezt a filmesek tudják a legjobban. De a filmipar fejlesztéséhez már szükség van az államra is."

Szerinte a 2000-es években elhibázott volt a filmpolitika, ezért 200 millió dollár bevételtől esett el Magyarország, és ezen "rajtavesztettek" a magyar emberek, a magyar filmesek és a magyar film is. Szerinte a korábban világszínvonalú magyar filmes infrastruktúrát hagyták leépülni, így Magyarország egy időre lekerült a világ filmes térképéről, a külföldi stábok más városokat választottak Budapest helyett. A "nemzeti kormány" viszont nem akart beletörődni ebbe, és Orbán szerint Andy Vajna személyében talált egy olyan embert, aki értette, mitől jó egy modern film, és hogyan lehet az elmaradt tudást pótolni. Orbán méltatta a 2019-ben elhunyt Vajna munkáját, mondván létrehozta a Nemzeti Filmintézet körüli intézményrendszert, amely a magyar film megújításáért felelt, "nélküle nem tartanánk ott, ahol most".

Orbán szerint a filmes fejlesztések nyomán Magyarország évente több mint százmilliárd forintos szervízprodukciós költést vonz, a magyar filmgyártás még a koronavírus-járvány évében is 220 milliárd forintos forgalmat generált, ma pedig a regisztrált költés meghaladta a 250 milliárd forintot. Az általa ismertetett adatok szerint a filmipar ma több mint húszezer embernek ad munkát, ami felér Fót teljes lakosságával.

Orbán szerint

végre eljutottak arra a pontra, hogy állami támogatás nélkül készülnek saját lábukon megálló filmek is. 

"Végülis ezt akartuk, legyen a film mindenkié" – kommentálta a jelenséget, miközben valójában a kormány a neki kedves filmprojekteket milliárdokkal támogatja meg, csak a vele szemben kritikus alkotóknak nem szeret pénzt adni. 

Mint Pataki Ágnes producer fogalmazott a Narancsnak adott interjújában, még jobb lenne a magyar film helyzete, "ha a szakma nem válna ketté a nagyon sok pénzzel támogatott kedvezményezettek szűk körére és azokra, akik nem jutnak állami támogatáshoz, de önerőből, szeretetből, összefogásból még képesek filmeket készíteni – nem is akármilyeneket!"

Orbán emellett arról is beszélt, hogy ma már világhírű stúdiók állnak rendelkezésre Magyarországon, ez pedig lehetővé teszi, hogy az ország London után a legkeresettebb filmgyártó központ legyen Európában, de Londont is be akarná előzni. Orbán Viktor úgy értékelt, a fóti fejlesztés új szintre emeli a magyar filmipart.

Úgy fogalmazott,

a filmes világban szép számmal vannak liberálisok, akik "nem éppen barátai a mai nemzeti kormánynak", azonban a nemzeti kormány beruházásával "az a filmes is jól jár, aki nem ránk szavaz".

Elmondta, a 42 milliárd forintos projekt minden idők legnagyobb állami stúdiófejlesztése, az új stúdiók, a rengeteg itt forgó film és a folyamatosan fejlődő szakemberek pedig mind azt mutatják, hogy Magyarország újra a világ filmgyártásának egyik fontos helyszínévé vált. 

A miniszterelnök reményei szerint ez egy olyan korszak kezdete, amelyikre mindannyian büszkék lehetünk. Ez a stúdió is azt üzeni, hogy mi magyarok nem érhetjük be a középszerrel, "nem érdekel bennünket a hátsó sor vagy a kakasülő, nekünk a nagyszínpad kell" – fogalmazott Orbán Viktor.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.