Újra kellett forgatni az új X-Men teljes befejezését – túlságosan hasonlított egy másik filmre

  • Szabó Ádám
  • 2019. június 5.

Mikrofilm

Csoda, hogy mindez először fordult elő.

Volt már az az érzésük az aktuális, jellemzően szuperhősös-csihipuhi film után, mintha mindezt már látták volna?

Nem önök az egyetlenek – a Marvel-mozik például közmondásosan egy kaptafára készülnek –, az azonban ritka, hogy maguk az alkotók jönnek rá, hogy saját filmjük túl sablonosra sikerült. Vagy épp egy hasonló produkció beelőzte őket, és ellőtte a grandiózusnak szánt fináléjukat.

Az AVclub híradása szerint pontosan ez történt a hamarosan a magyar mozikba is betörő X-Men: Sötét Főnix alkotóival. Simon Kinberg filmje az utolsó a mutáns-sorozatból, amely még a Fox berkein belül készült – a Disney ugyanis felvásárolta a stúdiót, így Xavier professzor és tanítványai legközelebb valószínűleg már a Marvel univerzum részeként tűnhetnek majd fel, ha egy kis szerencsénk van, Danny DeVitóval Farkas szerepében.

Szóljatok a köpcösnek: petíció indult, hogy Danny DeVito legyen a következő Farkas

A magunk részéről támogatjuk erősen, legyen ő a Pókember is. A Twitter, a Facebook és a többi közösségi média korában a rajongók közelebb érzik magukat a sztárokhoz, mint valaha - soha nem fordult még elő például, hogy az amerikai elnök mindenféle újságíró meg sajtóközlemény segítsége nélkül közvetlenül, percek alatt megoszthatja gondolatait, vagy inkább azok hiányát több millió emberrel.

A Trónok harcából ismert Sophie Turner főszereplésével készült Sötét Főnixet a Fox

több mint egy évvel a tervezett bemutató után küldi mozikba

– azt eddig is lehetett tudni, hogy egy nagyobb utóforgatásra került sor 2018-ban, az azonban csak most derült ki, hogy miért.

A hírek szerint a rendező eredetileg egy hatalmas, űrben játszódó csatát képzelt el tetőpontként, amely sokban hasonlított volna az eredeti X-Men képregényre, amiből a film készült. Végül azonban le kellett cserélniük a harci jelenetet, az ugyanis túlságosan hasonlított egy másik, nemrég futó szuperhősfilmre – a Playlist nyomozása szerint a Marvel kapitány lőtte el az X-Men poénját.

Beszámolók szerint a színészek kifejezetten örültek a földhözragadtabb befejezésnek – és valószínűleg az extra munka jelentette plusz bevétel miatt sem húzták a szájukat. Az új finálé ráadásul a Turner alakította Jean Grey kinézetén is finomított kicsit, aki így még kevésbé hasonlít majd Marvel kapitányra, mint eredetileg.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.