A bolond, a király és a kuruzsló

  • narancsblog
  • 2013. március 27.

Narancsblog

Hogyhogy üres? Az előbb meg az volt a baja, hogy módosították. Ezt nem módosították, fehér volt, fehér maradt, uraságod olyan alkotmányt ír bele, amilyet csak akar.

Ment a kuruzsló faluról falura, húzta a kis kordélyát, zörögtek rajta az üvegcsék, összekoccantak a fiolák. Ha megállt valahol, lehetőleg a faluszélen, felvette a fehér köpenyét, sztetoszkópot akasztott a nyakába, s fennhangon ordibálni kezdett: itt az Élet Vize! Ezt vegye, ezt vigye, jó csúzra, köszvényre, gyógyítja a náthát, s kiegyenesedik tőle a púpos is! Aqua della Vita, tessék, tessék! Doktor Tuttifrutti Makaróni ajánlásával! Lassacskán köré gyűltek az asszonyok, volt, aki csak bámulta és aki kinevette, de az egyik vett az urának a derekára, a másik a lányának a kancsal szemire. Mikor a kuruzsló továbbállt, a gyerekek ugyan megdobálták rohadt körtével, de a zsebében ott cincogott néhány ebül szerzett krajcár, ami kitart majd pár napig.

Nem mindenkinek megy ilyen jól a sora. Arról tudósít a Borsonline, hogy Kerényi Imre alkotmányos országjáró turnéján nem fogy a bőrbe kötött alaptörvény egyáltalán. Egy árva huncut darabkát sem adott még el a megyeszékhelyről megyeszékhelyre ránduló – valamiért vándorkiállításnak nevezett – trupp, pedig jó áron adják. Éppen másfél millió forintba kerülne egy bőrbe kötött példánya a két éve elfogadott alkotmánynak.

Jáj, de milyen bőr az, kezitcsókolom, eredeti spanyol marha bőre, vakuljak meg, tegnap még a Real Madrid ellen bégetett, vagy mit csinált a marhája. Másfél millió? Pimf összeg, nekem is többe van. Mi az, hogy lejárt a szavatossága? Ennek a marhának? Tudja, hány torreádor szárad a lelkén, ezt kérem, kitiltották Spanyolországból, mert olyan nagy bika volt! Mi az, hogy nem a bőrnek járt le, hanem annak, ami benne van? Az sosem jár le. Hogy azóta már négyszer módosították azt az alaptörvényt? Na, látja, mi erre is gondoltunk! Ne vigye el a másfél milliósat, ha így a fogához veri a garast, ha sajnálja az asszonytól a drágább holmit, itt van a félmilliós, az is a spanyol marha bőribe van kötve! Most mit kukacoskodik, tudja maga, mekkora bőre van egy spanyol bikának? Nagy, kérem szépen. Grande bőre van. És nem is sül le a pofájáról. Na, ide figyeljen, ezt megkapja, mondom, félmillióért. Hogyhogy tök üres? Persze, hogy üres, nézze, milyen szép fehér lapok vannak benne, erdélyi fehér egyenest a parajdi sóbányából, az fehér ám csak igazán, nem úgy, mint a pesti fehér, az fehéren fehér. Hogyhogy üres? Az előbb meg az volt a baja, hogy módosították. Ezt nem módosították, fehér volt, fehér maradt, uraságod olyan alkotmányt ír bele, amilyet csak akar. Képzelje, meglátogatja önt az Angela Merkel vagy az Obama, leülteti, ad neki egy kávét, s megmutatja az alkotmányát, garantálom, az rögtön hanyatt esik. Félmilláért, hát nem megéri, és így tovább, és így tovább. De sajna Kerényi Imre a félmilliós bőrbe kötött üres alkotmányból sem adott el eddig egy incom-fincom példányocskát sem, pedig aztán az már tényleg olcsóért van!

Kedves olvasó, ne kérdezze, hogy ez vicc-e. Mert nem az. 2013 a 21. század magyar valóságának egy darabkája. Orbán Viktor másodlagos fontosságú udvari bolondja – nevezett Kerényi – azzal járja az országot, hogy egy vagonnyi pénzért vásárolj meg valami szart, ami már akkor sem volt igaz, amikor kitalálták, azóta meg már négyszer kifordítottuk, ezen a héten fogjuk ötödször. De ha nem veszed meg, vegyél olyat, amit saját magad hazudhatsz tele, mert az sokkal kevesebbe kerül, bár még az is egy vagyon. Ilyen sehol a világon nincsen. Nincs az a negyedik világbeli lepratelep, aminek bitorlói ezt megengednék maguknak. Magyarországon ezt is lehet – a legfelsőbb jóváhagyással.

S tudják, hogy miért tudott eladni a bevezetőben szereplő kuruzsló valamicskét a semmit nem érő portékájából és Kerényi miért nem? Két okból. Egyszer azért, mert a kuruzsló fioláiban csupa természetes anyag volt, egy kis langyos víz meg a vörös hagyma héjából kifőzött festékanyag. A Kerényi ibériai szattyánbőr izéjében meg csak csupa hamisság, kizárólag kitaláció. A másik magyarázat pedig a hitelesség: a kuruzslóról tudja mindenki, hogy kuruzsló, s ő sem akar másnak látszani. A király viszont meztelen, óbégasson bármit is a bolondja.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.