Választás nincs más, csak az összefogás

  • narancsblog
  • 2013. március 27.

Narancsblog

Időközi választásból alig valamilyen következtetést lehet levonni. A hétvégi dunakeszi választás arra az alapigazságra biztosan ráerősít, hogy az ellenzéknek össze kell fognia!

A dunakeszi időközi önkormányzati választás eredménye egyszerre riasztó és meglepő, vagyis legalább két következtetés is adódik belőle. Egyrészt a Fidesz annyira megverte az ellenzéket, hogy ha az Együtt és az MSZP eredményét összeadjuk a Jobbikéval, akkor is alig valamivel kapunk több szavazatot a kormánypárti jelölt voksainál. A magát mindenkinél okosabbnak és tisztán látóbbnak képzelő ellenzéki körök úgy próbálták mérsékelni a kognitív disszonanciát, hogy megállapították (tele volt ezzel a marhasággal a Facebook), a magyar népet az ő véghetetlen egyszerűségében nem érdekli a jogállamiság, a hatalommegosztás meg ilyenek, nem is érdemelnék meg a demokráciát, saját uralmukat, mert hát a magyar népet csak a villanyszámla érdekli. Eladta ezer forintért a „demokráciát” a magyar nép. Pedig egyáltalán nem érthetetlen, hogy miért érdekel nagyon sokakat a rezsijük ebben a sokféle és meglehetősen széles körű szociális nyomorúságokkal megvert országban. Ez ugyan nem változtat azon a tényen, hogy a rezsicsökkentés így fenntarthatatlan, szimpla átverés és ráadásul még igazságtalan is – olyanoknak is spórol, akik igazán nem szorulnának rá –, ebből azonban nem következik, hogy árulónak tartsuk azt, aki örül neki. Ez a néplenézés végtelenül antidemokratikus dolog: a demokrácia ugyanis a nép uralmát jelenti.


Fotó: MTI

Ám mégsem lényegtelen végiggondolni mindazt, ami az ellenzéki szereplésből kikövetkeztethető. A fideszes jelöltre adott voksoknak a feléig sem jutva második lett az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért (PM) közös jelöltje, csúnyán megverve az utolsó helyre, a Jobbik mögé szoruló szocpártot. Választási küzdelemben nem osztanak ezüstérmet, és hát különben is, pályán sem voltak jóformán. Ez azonban majdnem mindegy, nem erről az önkormányzati képviselői helyről van szó. Azt, hogy miért van némi esélye minden látszat ellenére egy ellenzéki kényszerszövetségnek a győzelemre, a Párbeszéd Magyarországért egyik nyilván elfogult, de választási kérdésekben roppant tájékozott arca, Karácsony Gergely fejtette ki, a játék kedvéért tegyük fel, hogy igaza van. Ez esetben nagyon nem mindegy, milyen megállapodás születik a felek, mármint a szocialisták és az Együtt–PM szövetség között. Választástechnikai szempontból sem mindegy és egyébként sem. A szocialisták még mindig meglévő, bár a Fideszéhez már rég nem mérhető szervezettségüket, beágyazottságukat tudnák leginkább belevinni ebbe a szövetségbe a szilárdan mögöttük álló tömegeken kívül, az Együtt–PM pedig immár kétféle hitelességet is, Bajnai és csapata „szakértői” imidzsét és a PM politikusainak valamelyest még mindig meglévő hamvasságát, akik ráadásul azt is bizonyították, hogy tudnak keményen tárgyalni.

Egyedül a neokonzervatív, Fidesz-ellenes jobboldal véleményformálói figyeltek fel Magyarországon arra a nüansznyi apróságra, hogy Bajnaiék pártszövetsége a megegyezés után „ökoszocialista fordulatot” vett, és valóban, a közös program felettébb meglepő módon sokkal inkább hasonlít az LMP, mint az MSZP közpolitikai elgondolásaira, a szakadár ökopártiak sokkal erősebben érvényesítették elgondolásaikat az MSZP szakadárjainál. Ráadásul Dunakeszin legalábbis úgy tűnt, hogy egy helyben hiteles arc többet ér a szervezeti erőnél – persze, egészen más egy kicsi körzetben kampányolni, mint 106 meglehetősen nagyban. Ha sok olyan arca van a PM-nek, mint Oláh Noémi, az sokat tehet hozzá az ellenzék esélyeihez, még ha ehhez az is kell, hogy a szocialisták igen sok egyéni körzetben lemondjanak a jelöltállításról.

Akkor mutatkozik (valljuk be: nem túl nagy, de mégiscsak reális) esély arra, hogy meg lehessen nyerni 2014-et, ha az erősebb fél vonul vissza többször, ahogy az Együtt és a PM tárgyalásain is történt. Az volna jó, ha a szövetség inkább a szocialisták, mint az Együtt számára lenne kényszer és lemondás. A szocialistáknak sok – bár messze nem elég – hívük van, sokan viszont csak a legnagyobb lelki nehézségek közepette tudnának rájuk szavazni még ez után a 3 év után is. Az ő rossz érzéseik mérséklése is fontos, főként azonban az, hogy valóban esély nyíljon annak a köznyomorúságnak a meghaladására, amelynek fenntartásából a szocialisták bőven kivették a részüket, és amelynek vége a Fidesz kétharmados győzelme lett. Ha pedig tényleg az erősebbnek kell engednie, úgy az nagyon is fontos, mert lélektani előnyt és valódi tárgyalási pozíciót biztosít az Együtt számára az ezüstérem. A kis esélyt nagymértékben növelheti, ha az LMP-nek is sikerül csalódott jobboldaliakat megszólítania, leválasztania a Fideszről. Ortodoxok és szakadárok – akár szándékuk ellenére is – lényegében egy csapatban fociznak. Az persze, hogy ez mind összejön, kevéssé valószínű. Más forgatókönyv viszont nincsen.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt.